Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-39

39. országos ülés 1910 november 19-én, szombaton. 137 alig akadt újság, a mely átvette volna interpelláczióm anyagát, ellenben voltak kiadók, kik Max Herczigtől ezzel kapcsolatban több hirdetést és valószínűleg több pausálét is elfogadtak. Szmrecsányi György: Kulturkép ! Lengyel Zoltán : A bíróságok hol az egyik, hol a másik kereskedelmi törvényszakaszban akadtak meg és végül is majdnem az összes perekben igazat adtak a ezégnek. Az egyik ilyen perben be lett igazolva az, hogy az ügynök egészen más szóbeli kikötés és egészen más megállapodás alapján hozta létre az ügyletet és a biróság erre ezt mondj a egy első fokon megnyert perben : (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Felperesnek az anyagi jogszabály megsértésére alapitott panasza alapos, mert a nem vitás c) alatti szerint alperes a kereseti képeket megrendelte. A c) alatti világosan azt tartalmazza »szóbeli megállapodások érvénytelenek«. Alperesnek ezen ajánlatát felperes elfogadta, a képeket alperesnek megküldte, s a vétel ekként jött létre. Ezzel szemben tehát az alperes vitatta szóbeli megállapodások figyelembe vehetők nem voltak, mert az Írásbeli szerződés ezeket a felek közt kizárta. De nem vehető figyelembe alperesnek a megtévesztésére alapitott kifogása sem, mert alperes maga sem állitotta, hogy felperesnek, t. i. a Max Herzig ezégnek, a megtévesztéséről tudomása lett volna, a kinek Ígéretei felperest köteleznék«. Tehát elutazik egy ügynök, a czég megbízásából hamis dolgokat mond be, hamis nyilatkozatokat tesz, hamis kötelezettségeket váilal és akkor ez nem ér semmit, mert ez szóbeli megállapodás, másrészről az ügynök nem kereskedelmi meghatalmazott, végül pedig a ezégnek nincs a megtévesztésről közvetlen tudomása. Hát bocsánatot kérek, ha én szerződöm egy másik emberrel, akkor azért a megállapodásért, a melyet az a másik ember köt, felelősnek kell lennie annak, a ki a szerződés mögött áll. Olvan kereskedelmi meghatalmazottért, a ki ügyletet is köt, felelős is kell hogy legyen a czég, (ügy van! balfelől.) különösen akkor, ha a telephelyen kivül kötötte azt az ügyletet. Azután meg : a félnek nincs tanuja, mert ő maga csinálta a dolgot; ellenben a ezégnek tanuja van, noha csak két ember áll egymással szemben. A czég mint felperes hivatkozik ügynökére, az ügynök esküszik és a czég megnyeri a pert. Ha óvatosabb a czég, akkor az ügynök mellé még két tanuügynököt is küld, a kik feltétlen hitelességgel bizonyítanak mindent. Mikor azután az ügynököt, mielőtt még elutazott volna a faluból, megfogják a csendőrök, a községházára viszik és ott kiderül, hogy az asszony, a kivel állítólag aláíratta a szerződést, nem is volt otthon, hogy a leányával íratta alá, és kiderülnek különböző egyéb hazugságok is, az ügynök rögtön levelet is ad ott helyben, hogy az egész ügyletet semmisnek nyilvánítja, semmi nem kötelező és nem fogja szállítani a gépet. KBPVH. NAPLÓ. 1910 1915. II. KÖTET. Csinálja ezt az ügynök, de természetesen nem adja vissza a hamis rendelő jegyet, sőt a czég egész vígan küldi a varrógépet; és mikor már telefonon reá ijesztettem, hogy a büntető útra fogják terelni a dolgot, akkor telefonon stornírozza az ügyletet, de még három levelet ir, hogy hátha a parasztasszony mégis megijed, kiváltja a gépet és megfizeti a vételárat. T. képviselőház ! Ha ezek a dolgok a magyar termelés és a magyar kereskedelem érdekében történnének és a fekete négerek lennének azok, a kiket a kaláris-gyöngygyel, a kókuszdió összevásárlásánál, meg az elefántcsont összeszedésénél megcsalnak, talán szemet hunynék én is, mint a hogyan az angol szemet huny a nagy czégek ügynökeinek eljárása felett, a kik Dél-Afrikában és Indiában szabad területen tesznek ilyet. De ez nem a magyar termelés érdekében és nem az idegenek ellen megy, hanem az osztrák és az idegen termelés érdekében megy a magyarsággal és a nemzettel szemben. (Ugy^ van ! balfelől.) En, t. képviselőház, ismerek kétféle kereskedelmet : az egyik az, a mely nemzeti vagyont teremt, és ennek elnézek sok mindent; a másik jjedig az, a mely azért jön, hogy kirabolja ezt az országot; hát ennek én nem nézhetek és nem nézek el semmit. Ennek jjrivilógiumot osztogatni Magyarországon ma, a mikor ezek a visszaélések ezer-, tízezer-, sőt százezerszámra előfordulnak, esztendők óta, nemcsak nem lehet, hanem itt megállani sem lehet, mert a 32. §. ilyen vagy amolyan lehet, az mindegy, de a tisztességes kereskedelem rengeteg sokat károsodik, s az egész ország is rengeteg sokat károsodik ezzel. A kivándorlásnak ez az egyik főoka. Nekünk tehát ebben a kérdésben tovább kell menni ; az élő jogérzet alapján kell a bíróságnak is dolgozni, de a törvényhozásnak is minden egyes esetben nem szabad sajnálni azt az egy vagy két napi tárgyalást, hanem azonnal közbe kell lépnie és novelláris utón meg kell csinálnia a dolgot. (Ugy van ! balfelől.) T. képviselőház ! Nálunk, a hol az igazságszolgáltatás nem akként van berendezkedve, hogy a ki segélyre szorul, azt támrgassa, hanem akként, hogy a ki már nem tud fizetni, azt még jobban agyonnyomja és agyonzaklassa ; nálunk, a hol a végrehajtási eljárás olyan, hogy a fizetni nem tudó alperesek kötelesek a végrehajtót is kitartani és megfizetni az egész országban; hogy Ítéletet még hoznak az emberrel szemben a nélkül, hogy a bírót külön meg kellene fizetni, ellenben csak ugy hajtják azt végre, hogyha az alperes saját költségén szívesen látott vendégül fogadja a végrehajtót és napidiját is megfizeti ; nálunk, a hol ilyen a végrehajtási eljárás : az ítélkezési viszonyokat és az anyagi jogot ilyen állapotban és ily rendezetlen viszonyok között hagyni nem lehet, mert akkor ki vagyunk szolgáltatva minden idegen inváziónak. Ez egész közgazdasági életünk rákfenéje és legfőbb oka annak, hogy gazdasági megerősödésünk be nem kövétkezhetik. Mert ha rendezett jogállapotok vannak és a jogbiztonság az egész vona18