Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-21

378 21. országos ülés 1910 Julius 23-án, szombaton, Lukács László pénzügyminister: Tehát nem az indemniti-javaslatban. Győrffy Gyula". Nem magában a javaslatban, hanem a költségvetés hiányát ezen beruházási kölcsön-törvényjavaslattal kivánja pótolni. Mert hiszen nincsen költségvetése .. . Lukács László pénzügyminister: De lesz külön felhatalmazás. Győrffy Gyula: Sőt ez évben nem is lesz és épen az a baj, hogy csak felhatalmazása és nem költségvetése van. Heinrich Antal: Ez is törvény! Győrffy Gyula : Rátérek arra is, hogy mi a törvény. Hogy a költségvetési jog mekkora és milyen fontossággal bir, a tekintetben nemcsak Deák Ferenczre lehet hivatkozni, hanem az egész világ összes parlamentjeinek felfogására, sőt a magyar parlamentre is. Hiszen azért alkottatott meg az 1867 : X. t.-czikk, a mely világosan mondja, hogy a kormány köteles a jövő évi költségvetést előterjeszteni. Ezt a t. kormányok és többség oda igyekeznek magyarázni, — és arra fog preczedensül szolgálni ez a mai eset — hogy t. i. a »jövő évi« költségvetés alatt a naptári évet értik, azt akarják a magyar közjogba is behozni, hogy az naptári évet jelent. Ha ez helyt foghat, akkor, mint a jelen eset mutatja, a magyar képviselőház és országgyűlés egy egész évig el lehet költségvetés nélkül, azon a czimen, hogy a »jövő évi<< költségvetésről van szó a törvényben, és nem a következő költségvetési évről. Szerettem volna, ha arra is kegyeskedett volna a t. pénzügyminister ur kitérni, hogy vájjon a költségvetési év ezen magyarázatát méltóztatik-e elfogadni, illetve az 1867 : XII. t.-czikknek azt a magyarázatát, hogy az állandóan csak a jövő évi költségvetésről szól, mit ugy kell érteni, — mert ez reánk nézve, s az országra nézve rendkivül fontos — olykép, hogy minden évi költségvetésről van szó, tehát olyan év ne lehessen, a melyik költségvetés nélkül záruljon % Megengedem, hogy a t. kormánynak ez igy kényelmesebb, azt is megengedem, hogy a t. kormány ez által időt, alkalmat és módot nyer arra, hogy a költségvetéssel a t. házat ne foglalkoztassa. Lukács László pénzügyminister: Hasznosabbal foglalkoztassa, a jövő évivel. Győrffy Gyula: Az előadott okoknál fogva ismétlem, hogy semmi oka és czélja nem volt annak, hogy az egész évet ilyen módon költségvetésnélküli állapotban töltsük el, és tekintettel arra, hogy a t. pénzügyminister ur sem tudta kimutatni ezen javaslatnak a törvényességét, illetve azt elmulasztotta, ennélfogva nem is szükséges a bizalom vagy bizalmatlanság kérdését ezen javaslatnál feszegetni. Hiszen a kiben az alkotmányos érzéknek csak egy paránya van, ezen törvényesség hiányánál fogva kénytelen ettől a törvényjavaslattól a hozzájárulást megtagadni, sőt kénytelen nyomatékosan figyelmeztetni nemcsak a képviselőházat, hanem a nemzetet is arra a lényeges és fontos tényre, hogyha ez meghonosodik és megengedjük, hogy ilyen eset lehetséges legyen Magyarországon, akkor az egész költségvetési jogban rejlő biztositéka a nemzetnek egyáltalában és abban a pillanatban nem ér semmit. Hiszen ha a kormányok állandóan támaszkodva a korona bizalmára és nem törődve azzal, hogy a többségek itt ebben a házban nekik indemnitást nem adnak, állandóan és folytonosan a választókra fognak hivatkozni, akkor Magyarországon minden nehézség nélkül itthon van a teljes és tökéletes abszolutizmus; akár Ausztriának és a dinasztiának semmi szükségük sincs arra, hogy akár a Reichsrathba menjünk, akkor tartománygyülés legyünk, mert alkotmányosok többé nem vagyunk. Elég, hogy ha a korona bizalma a kormányt kinevezi ; a korona mindenkori bizalmával dicsekedő kormánynyal szemben bármit szavazzon meg a törvényhozás többsége, vagy bármit tagadjon meg, az nem fog figyelembe vétetni, hanem a kormány, támaszkodva a korona bizalmára.a nemzetre fog appellálni, mindannyiszor és mindaddig, a mig ilyen engedelmes, készséges többséget nem kap. Tárgyi okoknál fogva sem fogadhatom el a törvényjavaslatot. (Helyeslés baljelől.) Elnök : Tegnap hozott határozatunk értelmében most áttérünk Kovács Gyula képviselő ur indítványának megindokolására. Kovács Gyula: T. képviselőház! A ma érvényben levő választási törvény tulajdonképen nem más, mint csekély módositással az 1848 : V. t.-czikk. Ez a választási törvény tehát 62 évvel ezelőtt keletkezett, a mennyiben az 1874 : XXXIII. és az 1899 : XV. t.-czikk azt a törvényt ki nem terjesztette, azt demokratikusan nem fejlesztette. Az 1874. évi t.-czikk ugyanis csaknem kizárólag arról intézkedik, hogy milyen legyen a választási eljárás, az 1899 : XV. t.-czikk pedig főként a választási visszaélésekkel és azoknak miként való megtorlásával foglalkozik. Van tehát egy törvényünk, a mely 62 év előtt, vagyis több, mint egy félszázad előtt keletkezett ; a mely akkor, a midőn létrejött, jogos és méltányos lehetett, a mely akkor, midőn a rendi országgyűlés a nem nemeseket is beengedte a törvényhozásba, eléggé liberális is lehetett, a mely azonban 62 év után, midőn a korszellem is megköveteli a magáét, s a viszonyok teljesen megváltoztak, határozottan idejét multa és igy jogosan nevezik ezt a parlamentet azok, a kiknek nem adatott meg az, hogy a politikai életben részt vehessenek, osztályparlamentnek. A választói jogról szóló törvény megalkotását az összes pártok felvették programmjukba, ezt a törvényt tehát sürgősen meg kellene alkotni és pedig annyival inkább, mert milliók várják joggal türelmetlenül, hogy a politikai életbe bebocsáttassanak. Azok a milliók, bárcsak fillérekkel is, hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország szükségleteit kielégítsék és ha ők jók arra, hogy adójukat leróják és hogy katonáskodjanak, akkor jóknak kell lenniök arra is, hogy a választások alkalmával szavuk