Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-21

21. országos ülés 1910 Julius 23-án, szombaton. 373 Szterényi József: Bocsánatot kérek, mi nem abszolút fejlődést, mi relativ fejlődést mutatunk ki, egy időpont állapotát egy másik időpont állapotával egybevetve. Győrffy Gyula : De akkor nem helyes ! Szterényi József: Lehetetlen összehasonlítást ne méltóztassék kívánni. A szénfogyasztás — és ennek igen nagy tényezője közlekedési vállalataink nagyarányú fejlődése — 1870-ben 12 és fél millió volt, 1907-ben 107 millió. Két másik igen fontos tényezője az ipar fejlődésének a vasérez- és a nyersvastermelés. Vasércztermelésünk volt 1870-ben 3,200.000 mm. és 1907-ben 16 és fél millió . . . Lovászy Márton : Kiviszszük mind. Szterényi József: Leszek bátor a nyersvastermelést is felemlíteni, ott nincs számbavehető kivitelünk, azt itthon dolgozzuk fel. Nálunk megfelel ez 418 százaléknyi fejlődésnek, Ausztriában ezzel szemben csak 169 százalék és itt jut kifejezésre az a kivitt mennyiség, a mely miatt közbe méltóztatik szólni. A nyersvastermelés 1.200.000 métermázsával szemben 4,400.000 mm., vagyis 254 százalék áll szemben Ausztria 338 százalékával. Czukoriparunk nagyarányú fejlődését, a mi mezőgazdasági szempontból rendkívül fontos, mutatja az, hogy az 1869—70-iki czukorgyártási kampányban czukorgyáraink feldolgoztak 2 millió 110.000 mm. czukorrépát és az 1906—907-iki kampányban 23,200.000 mm-t, vagyis 1200 százalékkal emelkedett czukoriparunk, szemben Ausztriának mindössze 206 százaléknyi fejlődésével. Egy másik csoportját a számoknak leszek bátor egészen röviden bematatni — nem fárasztom túlságosan számokkal a t. ház figyelmét (Halljuk ! Halljuk !) — és ez a bizonyos nyersanyagoknak feldolgozási aránya, a mely viszont feltétlenül a mi iparunk fejlődését bizonyítja textiliákban és azután majd a liszt kivitelében. Nyerspamutunk behozatala 1870-ben mindössze 6962 mm. volt és 1907-ben már közel 130.000 mm-ra emelkedett, vagyis itt is óriási emelkedéssel állunk szemben. A pamutfonalak, a melyek itt szövetnek fel részben gyári, részben háziipari utón, 1870-ben mindössze 60.000 mm-t tettek, 1907-ben már 151.000 mm-t, vagyis az emelkedés kereken 150 százalék. Hogy egy hanyatló iparágnak az adatait is bemutassam, a melynek gyökerei azonban magyar talajban vannak, — t. i. a pamut kiszorítja a len- és kenderipart fokozatosan — lent és kendert feldolgoztak magyar gyárak és magyar háziipar utján 1870-ben 311.000 mm-t, 1907-ben pedig már 723.000 mm-t, vagyis az emelkedés itt is 135 százalék. Sajnos, hogy a legtipikusabb magyar iparágunkra és a legnagyobb iparágunkra, a lisztiparra, annak termelésére nézve összehasonlító adataink nincsenek. Következtetni azonban a kiviteli adatokból lehet a fejlődésre és ezek azt mutatják, hogy mig 1870-ben mindössze 1.900,000 mm. lisztet vitt ki a magyar birodalom, addig 1907-ben 10.200,000 métermázsa, vagyis az emelkedés 437%. Azt hiszem, t. ház, ezek az adatok, ha abszolút értékűeknek nem is vehetők, miután oly összehasonlítás, mint az előbb kívántatott, nem tehető meg, de bizonyítják azt, hogy Magyarország ipara az utolsó 40 esztendőben erőteljes fejlődést mutat, igen reális alapon, a melyre bizvást építhetjük a további fejlődést. Ugyanazt mutatja, t. ház, sőt talán erőteljesebben, ha méltóztatnak az ipari részvénytársaságok alakulását figyelemmel kisérni. Frey János: A gründolás! Szterényi József: Itt nincs gründolásról szó, mert a gründolás nagyon hamar megbőszülj a magát; legyen nyugodt a t. képviselő ur, az nem tartja fönn magát évekig, mert az összeomlik. Ipari részvénytársaság volt 1867-ben mindössze 15, kerekszámban beszélve, 31 millió korona részvénytőkével, és lett 1907-ben 757, kereken 937 millió korona részvénytőkével. Ily irányú gründolást, azt hiszem, a t. képviselő ur nem méltóztatik elképzelni. Frey János: Azokat is érdemes volna föltüntetni. Szterényi József: Ha a t. képviselő urnak ez módjában van, nagy köszönettel fogom venni. Méltóztassék megengedni, t. ház, hogy ennek a tételemnek a befejezéséül a lehető legpozitivebb összehasonlítási adattal is szolgáljak, hogy t. i. annak a termelési statisztikának az adatait, három számcsoportban, mutassam be, a melyet a kereskedelmi kormány 1898-ban és ujabban, a fejlődés ellenőrzésére, 1906-ban eszközölt. Itt egy felvételről van szó, a melyet a kormány műszaki közegei, gyárról gyárra járva, maguk eszközöltek és az adatokat maguk ellenőrizték. Ez a két felvétel eredményeiben azt mutatja, t. ház, hogy, az 1906. évi eredményt szembeállítva az 1898. évivel, 1898-ban a magyar gyáriparnak a termelése volt — tisztán azokat a gyárakat véve, a melyek a nagy piacz számára termelnek, a lokális jellegűek ki vannak véve — 1480 millió K, mig 1906-ban 2400 millió K. És ha méltóztatnak levonásba is hozni ezen két szám közötti áremelkedéseket, a melyek az anyagárban, tehát a termelési árban is kifejezésre jutnak, a mely tételek maximuma 10%-ra tehető, akkor is a termelésnek 57%-os emelkedésével állunk szemben ezen nyolcz évi idő alatt. Még pregnánsabb, t." ház, a munkások számának és a motorikus erőnek összehasonlítása, 1898-ban a gyáriparban mindössze 232.186 munkás volt alkalmazva, 1906-ban ezeknek a száma már 371.996, tehát kerek 60% az emelkedés. És még nagyobb a motoroknak a száma, mert 1898-ban 262.050 lóerő volt, 1906-ban pedig 486.224, tehát kerek 90% az emelkedés a motorikus erő tekintetében, a mely utóbbi csak azt bizonyítja, t. ház, hogy intenzivitásában fejlődött a magyar gyáripar, és hogy a termelésnek eszkö-