Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-21

:;;•;(, 21. országos ülés 1910 Julius 23-án, szombaton. czolva és hogy nálunk a választás nem volt a nép szabad akaratának megnyilvánulása. Hogy minő raffinériával dolgoztak, arra nézve itt van a belényesi járásból egy igazolvány, dr. Po­povics Konstantin belényesi ügyvédnek meg­engedték, hogy bemenjen Köszvényes községbe, de a szolgabíró kikötötte, hogy az emberekhez el nem járhat. Tessék most már bemenni a községbe, ott fuvarokat felfogadni és az embereket behozni, a mikor nem szabad senkivel sem találkozni. Mit csinált az az élelmes csendőrség 1 A mig ott haptákban állott, nem csinált semmit, de azonnal letartóztatta, a hogy merészelt valakivel beszélni. Ha ez nem gúnyja a választási szabad­ságnak, akkor semmi sem az. A mit a csendőrség csinált, az meghalad min­den emberi képzeletet. Ezt azért mondom el, mert ennek magam tanuja voltam. Sok esetben személyesen mentem el, hogy lássam az agyon­kinzott embereket saját szemeimmel, s tanúságot tehessek erről a parlamentben vagy akárhol. Egész kötete van már a feljelentéseknek, melyek külö­nösen a radnai, belényesi, nagysomkuti, kisjenői járásokban történtekre vonatkoznak. Egyeseket magam adtam be. Magam láttam egy öreg embert, ki soha semmi politikai gyűlésben részt nem vett, — egy aradi ügyvéd vinczellérjét — össze­vissza kínozva, hátán, minden testrészén, csak azért, mert azt állították róla, hagy talán abczugolt. Az ember megbotránkozik és lehetetlennek találja, hogy minden indok nélkül tánczoltak egyes parasztoknak a hátán a csendőr urak, a mint én magam láttam a sebeket. B. Podmaniczky Endre: Sebeket látott, de tánczolni nem ! Pop Cs. István ." Azon már tul vagyunk, hogy bevisznek a csendőrőrszobába egy embert egész­ségesen és mikor kijön onnan, össze-vissza verve, azt mondják, hogy ő maga verte össze magát. A logika azt mondja, hogy ha valakit bevisznek a csendőr szobájába és azt onnan összezúzva hoz­zák ki, azt a'csendőr zúzta össze. Történtek olyan dolgok, a melyekre felhív­tam a mélyen t. ministerelnök ur figyelmét, a me­lyekre újból felhívom és a melyeket hogy itt fel­hozok, ne méltóztassanak zúgolódni, mert külön­ben interpelláczió alakjában hoztam volna fel. Pedig talán jobb, ha egy ilyen felszólalás folyamai, esünk tul rajta. Ezek olyan dolgok, a melyeket gyógyítani feltétlenül az önök kötelessége. A somkuti járásban történt, hogy Szamos­tölgyes községben egy paraszt embert minden indok nélkül, a közölt indokok szerint azért, mert megjelent egy korcsmában és azt mondotta az embereknek, hogy ne igyanak, bevitték a csend­őrök a községházába — ezt az embert hivják Birlea Jon Alui Jánosnak — és ott először az őrsvezető, azután a káplár elkezdte agyabugyálni. majdnem holtra verni. Ezek a tények a hely­színén vétettek fel és közöltettek velünk. Majd meg fognak győződni ezek igazságáról, mert mi nem engedjük a dolgot annyiban. Az összes lapok közölték a nélkül, hogy valaki megezáfolta volna. Ennek az embernek van hét gyermeke. A nagyob­bik fiu Birlea János bement és azt mondotta: Csendőr urak, ne kínozzák halálra édes apámat. Minden fegyver nélkül ment be és a mikor rátette saját kezét egy csendőrnek a kezére, a ki ütötte édes apját, akkor egy másik keresztülszúrta és ő nyomban meghalt. (Zaj és mozgás jobbfdől.) Kérem ez megtörtént. Itt senki sem mondhatja, hogy izgatás tör­tént, hogy ez az ember ellenszegült. De tudják, hogy mikor mindenki megbotránkozott ezen, mit mondott a csendőrhadnagy ur ? Azt mondta, hogy feljelenthetik az urak, de az eredmény az lesz, hogy az öreg Birlea Jont meg fogják büntetni hatóság elleni erőszakért. Eszerint, ha egy elzárt szobában két csendőr és két fegyvertelen paraszt között lejátszódik ilyen dolog, ebben feltétlenül bűnös az, a kit megöltek és nem bűnös az, a ki tetőtől-talpig fel van fegyverkezve. Köszönöm az ilyen igazságszolgáltatást és az ilyen igazságos­sági és méltányossági felfogást. Erősen kiáltották a múlt alkalommal, hogy halljuk, mi történt Fogarason ! Hát ott is előfor­dult egy hallatlan eset. Marzsina községben dia­dalkaput állítottak a jelöltnek a hivatalos sze­mélyek. Arról értesültek, hogy a kormánypárt jelöltje nem jog jönni, mert valószínűleg más községben rosszul fogadták. A parasztság kiment, hogy megnézze az ilyen látványosságot, hogy lássák, hogy mi történik ott és járkáltak a nélkül, hogy a diadalkapu közelébe értek volna. A csendőr megállította ezeket az embereket, a kik talán összesen 15-en voltak s azt mondta, hogy ne menjetek tovább. Erre valaki azt merészelte mon­dani, a nélkül, hogy neki ellenmondóit volna, hogy hiszen ez országút, ezen szabad járkálni és erre a válasz az volt, hogy 16 puskaropogás hallat­szott. (Elénk ellenmondás a jobboldalon. Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Pop Cs. István : Ez nem nevetni való dolog, tessék azt mondani, hogy nem igaz, a mit állítok és én tudok elégtételt adni. A belügyminister ur­nak volna kötelessége, hogy ilyen ügyekben intéz­kedjék, de mindez ideig nem gondoskodott azok­nak árváiról és gyermekeiről, a kik ott elpusztultak. Itt azért hozom fel a kérdést, mert inter­pelláczióval nem akarom a ház idejét igénybe venni. Ezen lövések eredménye az volt, hogy Lie Valér elhalt, hátrahagyva özvegyet és kis leányt. Pandrea Gerasim 16 éves, apjának egyetlen gyer­meke, Suvaila Jon Nicolao 16 éves gyermek, Lie Dávid 28 éves és Vlád Jon George 30 éves erő­teljes férfiú. Ezek közül a négy első azonnal meg­halt a helyszínén, az ötödiket pedig a kórházba szállitották. Egy hang (a jobboldalon): Az izgatásnak áldo­zatai ezek ! Pop Cs. István : Dehogy az izgatásnak áldo­zatai, hiszen emiitettem, hogy nem volt ott senki, ha nem volt ott semmiféle népgyűlés, hogy az egész tumultus 15 emberből és 6 csendőrből állott.

Next

/
Thumbnails
Contents