Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-21

21. országos ülés 1910 Julius 23-án, szombaton. 367 Mindezt csak azért kívántára hangsúlyozni, mert az a Szabó nevű ordőőr, a ki az egész esetet kezdte, szabadon jár még ma is és senki sem vonta felelősségre. Ilyen eljárás nemcsak demoralizálólag hat a népre, hanem abban azt a hitet kelti, hogy ő teljesen vogelfrei és tehetnek vele, a mit akarnak. Tartoztam azoknak az áldozatoknak azzal, hogy felhívjam reájuk az egész ministerium figyelmét, tessék az ügyet megvizsgálni és czáfolja meg a t. minister ur azt, a mit mondottam, mert én legalább öt-hatnak írtam, hogy miképen áll az az eset, szemtanuk által informáltattam magamat, mert nem akarok ilyen súlyos dolgot pontos adatok nélkül a parlament elé hozni. Ezzel a választásoknál a csendőrség részéről elkövetett erőszakoskodással végeztem. Van azonban még egy dolog, a mely felháborító és a mely csak arra szolgál, hogy elkeseredést keltsen a népben, így a somkuti kerületben százszámra idézték meg a választás előtti napra kihágási ügyekben a választási polgárokat és sajátságos, hogy mind olyanokat, a kik a nemzetiségi jelöltre akartak szavazni. Itt vannak a kezem között a bizonyítékok, hogy ne mondják, hogy itt is csak rágalmazok. Kihágási ügyekben a választás előtti napon, sehol alkotmányos államban nem szoktak megidézni senkit. (Ellenmondás jobb/elől.) Pedig feltűnő nagy számban idéztek meg választópolgárokat, a mint emiitettem és pedig miért ? Azért, hogy az illető trágyáját az udvarról ki nem hordatta. Hát tudjuk, t. képviselőház, hogy a szegény ember a trágyát tavaszszal az udvarra hordja ki és a mi újból felgyűl, azt onnan viszi ki lassan a földjére, mert nincs rá módja, hogy azt egyszerre elszállítsa, minden héten pedig nem mehet ki földjére. Itt vannak az ítéletek és az idézések. Ezek szerint ezen kihágásokban a szegény embereket 10—60 koronával büntetik. B. Podmaniczky Endre: Talán el kellett volna azokat engedni, mert választás van ! (Zaj.) Pop Cs. István : Különös, hogy csak a nemzetiségi pártiakat bántották és hogy mindenki másnak rendben volt a szénája. Szlezák Lajos: Engem is megbüntettek 50 koronával! Elnök: Kérem a képviselő urat, ne szóljon közbe. Pop Cs. István : Egyes helyeken most is ostromállapot van. Épen azért szólalok fel, hogy felhívjam a t. kormány figyelmét mostan, mikor üdülni menni készül, hogy a visszaéléseknek vessen véget, mert el kell annak az embernek, a ki a néppel érintkezik, keserednie, a mikor folyton csak felebbezni kénytelen a közigazgatási sikanériák ellen. Széll Kálmán is beismerte, hogy a szegény paraszt azt sem tudja, hova lépjen, hogy valamely kihágásba bele ne ütközzék. A kormány tehát elégedjék meg a győzelemmel és ne folytassa tovább a boszut, mert annak kell neveznem, hogy pl. egyes helyeken, a templomból kijövet megállítják a lelkészeket és szétoszlásra szólítják fel a népet, a mint ez megtörtént Costescu Eitimie nevű pappal, a ki terjedelmes panaszt küld hozzám, melyben előadja, hogy Julius 10-én Boj községben a templomból kijövet a csendőrök szuronyt szegeztek mellének, sőt kiadták a parancsot, hogy lőjenek. A nép akkor eszeveszetten szétszaladt. Ilyen dolgokat nem szabad tűrni. Látom, hogy egyes képviselőtársaim felháborodnak. Ne háborodjanak fel, hanem tegyünk meg mindent, hogy ilyesmi elő ne fordulhasson. Felhívom a mélyen t. pénzügyminister ur figyelmét is, hogy hallatlan esetek történnek, mint Alvinczen,'Alsó-Fehér megyében, a hol valakitől azért, mert Maniura szavazott, elvették az italmérési jogot, sőt még a készárut sem engedték eladni, ugy hogy tönkre kell mennie. A belényesi járásban, a mint okmányok igazolják, a szegény embereket kitették a legelőből, marháikat hazaküldték. Ezek az emberek a kétségbeesés állapotában vannak. A mélyen t. uradalmi tiszt ur bírói letétbe helyezte a pénzt, a melyet e szegény embereknek kiutalványozott a bíróság, de ezeknek nem a pénz kell vissza, hanem a legelő. Egy hang (a középen) : Ez magánjogi kérdés ! Pop Cs. István : Magánjogi kérdés, de a kormánynak nem lenne szabad tűrnie az ilyen dolgokat. Minduntalan jönnek a panaszok, hogy a szegény embereket, a kik szabadon gyakorolták szavazati jogukat, kiteszik a legelőből. így akarják a népet teljesen tönkretenni és újból rabigába hajtani. Én ezeket a dolgokat azért tartottam szükségesnek felhozni, mert kell hogy önök egyszer szakítsanak a múlttal, kell hogy ha beültek a hatalomba, ne kövessék a régi taktikát, a melyet örökölt önöktől a koaliczió, hanem hogy vas marokkal nyúljanak bele és orvosolják ezeket a dolgokat. Az az ellenvetés, hogy velünk nem tudnak elbánni, nem áll meg, nagyon hamar elbánnak velünk, mert nem volt népgyűlés, a hol ne lett volna 6—10 csendőr meg egy szolgabíró és ha egy sikamlós szó kisiklott volna az ajkainkról, nyomban letartóztattak volna. A mi részünkről nem történik semmi izgatás, önök jól tudják, hogy mi nem izgatunk a magyarok ellen, hanem van valami, a mi a magyarságra árnyékot vet és ez az, hogy nemzetiségi vidéken, a hol csak a hatóság képviseli a magyarságot, ez a hatóság nyomorítja a népet és innen van a gyűlölség a magyarság ellen és nekem kell sokszor beszédeket tartanom, hogy ne azonosítsák azokat a lelkiismeretlen tisztviselőket a magj^arsággal, a mely ép ugy szenved, mint a románság. Nekem van férfias bátorságom mindent elmondani és mindenért helytállani. Elvárom, hogy t. képviselőtársaim, a kik uj érába akarnak lépni, meg fognak győződni személyesen mindenről és nem fognak hinni mindenféle szenzácziót hajhászó lap tudósításainak, a melyek minket, mint a magyarság esküdt ellenségeit akarnak feltüntetni. Ez nem áll, hanem van nálunk egy olyan régi rendszer, a melyet ki kell irtani. É rendszer közös