Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-6

30 6. országos ülés 1910 Julius 2-án, szombaton. ságát ós sürgős támogatást kér. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció a házszabályok 204. §-a értelmében kiadatik a földmivelésiigvi ministernek. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: T. ház ! Az interpelláló t. képviselő ur interpellácziójára rögtön kívánok válaszolni. (Halljuk! Halljuk !) Ha az interpelláczió abból a szempontból történt, hogy a tényleg súlyosan károsult vidék lakosságát megnyugtassa, ebből a szempontból nagy készséggel járulok hozzá felszólalásommal, a teendő és tett intézkedések felemlitésével, hogy a sanyaruan sújtott lakosságot megnyugtassam. A kormány, még mielőtt az interpelláló t. képviselő ur felszólalt volna, kötelességének tudatában volt, és mikor a katasztrófáról értesültem, azonnal a hely szinére kiküldtem ugy a gazdasági felügyelőt, mint szőlészeti és borászati közegeket, a kik a kár nagyságáról nekem időközileg referáltak. T. ház ! Az épen most kezemhez kapott autentikus adatok szerint bátor vagyok a t. háznak a következőket jelenteni. (Halljuk! Halljuk!) Tokaj-Hegyalj a körülbelül 8700 katasztrális holdat kitevő enklávéjában körülbelül 2000 katasztrális hold szőlő teljesen elpusztult, körülbelül 2000 holdon 50—70% kár esett, kisebb kár esett körülbelül 1500 holdon és érintetlenül maradt körülbelül 3000—3500 hold. A Hegyalján az idén igen fényes termés mutatkozott, olyan, a mely az eddigi terméseket messze felülmulta volna. Az érintetlen, illetőleg csak kisebb kárban részesült vidékek termése, ha valami elemi csapás nem fogja érni, Tokaj-Hegyalj a termésének a normalej át, a mi körülbelül 90.000 hl-t szokott kitenni, el fogja érni. Feltétlenül szükséges azonban elsősorban azoknak a a segítségére sietni, a kiket a kár teljesen megsemmisített. Szükséges segítségükre sietni abból a szempontból is, nehogy a szőlők elhanyagolásával és a fellépő peronoszpóra és egyéb betegségek nem kezelése által esetleg nemcsak az idei, hanem a jövő termés is veszélyeztetve legyen. Ebből a szempontból én ma csak elvi nyilatkozatokat tehetek, mert az összegeket, a miket a pénzügyminister úrral egyetértőleg rendelkezésre bocsájtani óhajtok, számszerűleg megjelölni ma még képtelen vagyok. A következők iránt azonban már ma elvi nyilatkozatokat tehetek : (Halljuk!) Már az előző kormánynál lépéseket tettek az érdekeltek, az iránt, hogy az agrárkölcsönöknek, melyek 15 év alatt esedékesek, visszafizetési határideje kitolassék. Én tegnap a most itt jelen nem levő pénzügyminister úrral rövid utón érintkeztem, és ő elvileg hajlandónak nyilatkozott, hogy ezen kölcsönök visszafizetési határidejének kitolásához hozzájáruljon. Másodszor pedig gondoskodni kívánok mindenesetre arról, hogy a termelők kamatmentes kölcsönökkel elláttassanak, leginkább abból a szempontból, hogy a szőlőket az idén hemüvelhessék, mert én ebben a be nem müvelésben igen nagy veszedelmet látok a jövő szempontjából. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) Az összegekre nézve, ismétlem, ma nem tudok nyilatkozni, mert hiszen pontosan fel kell venni a sújtott terület egész kiterjedését, az összes károkat és mindazokat az egyéneket, a kik ezen kölcsönre rászorulnak, mert hiszen vannak ott olyan egyének is, kik hála Isten, ezen kölcsönre nem szorulnak. Harmadik intézkedésem az volt, hogy rendelkezésre bocsájtottam a tarczali vinczellériskolának egész személyzetét, a kik különösen a szegényebb szőlősgazdákat betanítsák azon szempontból, hogy a megsemmisített szőlőt milyen úton-módon lehet fentartani, és milyen utakat kell követniök, hogy a szőlőket a jövő szempontjából kár ne érje. Ma továbbmenő nyilatkozatot nem tehetek, de mihelyt a pénzügyminister úrral érintkeztem, részletes felvilágosításokkal fogok szolgálni. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés.) Bernáth Béla: Tudomásul veszem a választ, de kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy ne csak az illetők megnyugtatására tegyen nyilatkozatot, hanem mivel igen nagy szükség van rá és a nép igen nagy nyomorúságban van, minél hamarább intézkedjék, hogy a szegény ember oda jusson, hogy szőlőjét művelhesse és exisztencziáját cl ne veszítse. Különben a választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház a választ tudomásul veszi. Következik ? Rudnyánszky György jegyző: Dr. Giesswein Sándor! Giesswein Sándor : T. ház ! A foszfornekrózisnak azok a tünetei, melyek a jelen év tavaszán a nagybittsei gyufagyárakban felléptek, a közönség figyelmét ráterelték erre a nagyon veszedelmes gyártási módra. A mit a külföld már régen tudott és a mivel Magyarországon is különösen a nemzetközi munkásvédelmi magyar csoport tüzetesen foglalkozott, az a lapok utján a nagyközönség tudomására jutatt, miért is felesleges nekem ezen kérkéssel foglalkoznom. De igenis szóvá akarom tenni a dolgot itt a törvényhozás termében, mert a dolog nemcsak minket Magyarországot érdekel, hanem érdekli úgyszólván az egész müveit világot, mert a foszfornekrózis elleni védekezés évtizedek óta foglalkoztatj db £L törvényhozásokat. A nagybittsei gyufagyárakban oly mérveket öltött legutóbbi időben ennek a mérgezésnek a foka, (Zaj bal/elől.) hogy tényleg már minél előbb hozzá kell látnunk az erélyes védekezéshez. Másfél év alatt csak az egyik gyufagyárban 72 esetben mutatkozott a mérgezés. (Zaj. Elnök csendet.) Az u. n. íehérfoszfornak vagy ámorfoszfornak megvan az a tulajdonsága, hogy gőzei a szájon és orrüregen keresztül behatolnak a szervezetbe és megtámadják a csontokat, ugy, hogy