Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-20

20. országos ülés 1910 Julius 22-én, pénteken. 353 elesik azon állitásom folytán, hogy tulaj donképeni adótörvényi intézkedés kettő történt ez idő alatt és hogy ebből az egyenes adóknál tett intézkedés inkább az adó leszállítását eredményezte mig a fogyasztási adóknál, a szeszadónál az 1908: XXVIII. t.-czikkel több terhet róttunk ugyan az állampolgárokra, de ez osztrák polgártársaink jóindulatából teljes tartalmában ma sincs végrehajtva. Nem kívánok foglalkozni a rendkívüli bevételekkel, de azt a pénzügyminister urnak és a t. ház pénzügyekkel foglalkozó részének nem kell magyaráznom, hogy ezek apróbb-cseprőbb jövedelmekből és rendszerint hitelműveletekből keletkeznek. Különben ezeknek az ellenőrzésére igen egyszerű módunk van, hiszen a zárszámadásokban vezetett vagyonmérlegből majd konstatálhatjuk, hogy ezen három év folyama alatt mennyivel gyarapítottuk államadósságunk összegét, mennyivel tettük e tekintetben rosszabbá a helyzetet. Át kell térnem most a kiadások és pedig a rendes kiadások ismertetésére. Az 1904. évi 1040 millióval szemben 1908-ban 1319 millió kiadás szerepelt. Ezeknek a kiadásoknak a jellege az, a mi már a czimükben foglaltatik, hogy egyszer s mindenkorra visszatérő jellegű kiadások, melyektől tehát az államháztartásnak, ha egyszer beállittattak, szabadulnia igen nehéz és ezért beállításuknál az illető pénzügyi kormányzatnak a legnagyobb körültekintéssel és higgadtsággal kell eljárni, bár viszont másfelől az állam pénzügyi helyzete és a kormányzat menete hozza magával, hogy a ki a pénzügyeket vezeti, a tényleges szükségleteket kell, hogy kielégítse. Ezen majdnem 319 milliónyi kiadási különbözet tekintetében engedjék meg, hogy röviden rámutassak arra, hogy mikép oszolhattak meg ezek a kiadások. Az államadósságok kamatai mindhárom czimen 1904-ben 284, 1908-ban 288 milliót tettek ki. A rendes közösügyi kiadások 1904-ben 69, 1908-ban 81 milliót tettek ki. A honvédelmi tárezának kiadásai 38 millióról 43 milliÓTa, a pénzügyministeriumé 189-ről 226-ra emelkedett. Itt azonban hangsúlyoznom kell, hogy ebben az emelkedésben, mint a t. háznak igen jól méltóztatik tudni, igen nagy része van az üzemi természetű kiadások emelkedésének, melyek azonban megfelelő üzemi bevételekkel vannak ellensúlyozva. Az igazságügyi tárcza kiadásai 36 millióról 46-ra, a belügyministerium kiadásai 52-ről 72-re, a földmivelésügyi tárczáé 45-ről 58-ra, a kereskedelemügyi tárczáé 215-ről 356-ra, a vaüás- és közoktatásügyi tárczának a kiadásai pedig 41 millióról 65 millióra emelkedtek. Azért hoztam csak ezeket fel, — hiszen épen olyan fontossággal birnak reám nézve a költségvetés többi kiadási tételei is, melyeknél azonban a változások igen csekélyek, mert ezek azok a kiadási tételek, a melyeknél szembe szoktuk állítani, hogy milyen összeget képeznek azok a kiadások, melyek az országnak jól felfogott érdeKÉI'VH. NAPLÓ. 1910 1915. I. KÖTET. keire költetnek el, és melyek azok a kiadások, melyek az élet kényszerűségéből folynak. Ezek közt a kiadások közt engedjék meg, hogy mindenekelőtt foglalkozzam az egyik tárczának kiadási többletével, és pedig a kereskedelemügyi tárczának 144 miihóra menő kiadási többletével. (Halljuk! Halljuk!) Igen sokat hallottunk arról, hogy nemcsak a pénzügyi helyzetet tettük tönkre, hanem tönkretettük az államvasutak adminisztráczióját, lehetetlenné tettük az államvasutak kezelését is. Hogy mik voltak azok az okok, melyek az államvasutak személyzete közt forrongást támasztottak, elégedetlenséget keltettek, minek folytán a rendes szolgálat normális keretek közt nem folyhatott, azzal nem foglalkozom; de azt állíthatom, hogy 1867 óta nem volt korszak, a mely a kereskedelmi tárczával és annak nagy érdekeivel azzal a komolysággal és azzal a jóindulattal foglalkozott volna, mint a rövid három éves koalicziós kormány. Mik azok a közkincsei az országnak, a melyek nemcsak abban a tekintetben képviselnek nagy értéket, hogy nagy összegek, nagy áldozatok árán vétettek meg, de a miknek rendeltetése az, hogy az ország termelő képességét fokozzák, előmozdítsák ? (Halljuk ! Halljuk!) Ott vannak mindjárt elsősorban az államvasutak. A kereskedelmi tárczánál a kiadásoknak nagy része az államvasutakra és pedig — hangsúlyozom — nem az államvasutak személyi, hanem dologi, üzemi, fentartási, anyagbeszerzési kiadásaira fordíttatott. E tekintetben bátor leszek szembeállítani azokat a tételeket, a melyeket a koaliczió három, és azokat a tételeket, a melyeket a minket megelőzőleg a szabadelvű kormányzat tiz év alatt fordított az államvasutakra. (Halljuk ! Halljuk !) Itt elkülönítem a személyi kiadásokat a dologi kiadásoktól. (Halljuk! Halljuk! Mozgás és zaj a jobboldalon.) Hédervári Lehel: Mi is meghallgattuk önöket! Désy Zoltán : Meglehet, hogy ez nem érdeldi az uraknak egyikét vagy másikát, pedig ez érdekelhet mindenkit, mert végre-valahára tisztába kell jönnünk azzal, hogy igaz-e a felhozott vád, mert ha igaz, meg kell lakolnunk érette, de ha nem igaz, vissza keU vonulniok a vádaskodóknak, a kik nemcsak a mi reputácziónkat, hanem az ország hitelét is veszélyeztetik a világpiaczon. (ügy van! a baloldalon.) Az államvasutaknak az 1895—1904. években a rendes kiadásoknál beállitott kiadásai kitettek 1317 milliót, ezekben benne foglaltatnak az évi, üzemi, fentartási kiadások és a személyi járandóságok. Ezek a személyi járandóságok 568 és a többi 749 miihót tettek ki a tiz év alatt. Hiszen nem lehet elválasztani a tulajdonképeni beruházási tételeket a tárcza rendes költségvetésében a rendes kiadások között szereplő azon tételektől, a melyek akár anyagbeszerzésre, akár dologi kiadásokra vannak előirányozva. Különben úgyis megteszszük 45