Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-20
3M 20. országos ülés 1910 Julius 22-én, pénteken. erre vonatkozólag nemsokára észrevételeinket. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Ha összehasonlítást teszünk, a tiz év alatt a rendes kiadások 1317 milliót tettek tehát ki. Ezzel szemben az 1906—1908. évi kormányzatnál ezen kiadások kitettek 697 milliót. Erre azt lehet mondani, hogy bizonyos tekintetben előnyösebb, ha mennél olcsóbban adminisztrál egy kormány. Ne foglalkozzunk azonban ezekkel a tételekkel, hanem foglalkozzunk a beruházásokkal. Az 1895— 1904. év közt eltelt tiz év alatti kezelés keretében az államvasutaknál összesen.399 milliónyi beruházás történt, mig az 1906—1908. években 161 milliót forditottak beruházásokra, a mi majdnem fele annak, a mit az összes tiz évben használtak fel e czélra. Azt hiszem, nem kell ezekből levonni magamnak a konzekvencziát, hogy olyan állapotban lettek átvéve az államvasutak, hogy ezek a kiadások . . . Hieronymi Károly kereskedelemüygi minister: Nem helyesek azok az adatok / (Zaj és közbeszólások a bal- és a jobboldalon.) Désy Zoltán : . . . majd hivatkozom rá, hisz előttünk fekszik a pénzügyi bizottságnak retortáján már keresztül ment azon javaslat, a melyben a t. kereskedelemügyi minister ur ujabb hitelt kér az államvasutaknál eszközlendő beruházásokra. Ha tehát felesleges volt, a mit mi kértünk és elhasználtunk, abban az esetben, ez a kormány fokozni akarja ezt a könnyelműséget és az államvagyonnak ezt a kiméletlen elszórását ? Hiszen a kereskedelemügyi minister urat nemcsak mint közigazgatási és mint adminisztratív szaktekintélyt ismerjük, de mint egyikét a közgazdasági kérdésekkel a legkomolyabban foglalkozó egyéneknek és nem tesszük fel róla azt a könnyelműséget, hogyha mi rossz utón haladtunk, követni akar minket. (Ugy van I a, baloldalon.) Ebből újból — és ezt hangsúlyozom — inegáüapitom azt, hogy igenis a koalicziós kormányzatnak kereskedelemügyi ministere nagy összegeket költött az államvasutakra, de költenie kellett, mert az államvasutak beruházásai egy évtized alatt oly csekély mérvben történtek, hogy a fokozott forgalom igényeit az államvasutak nem voltak képesek kielégiteni, sőt nem képesek még ma sem. (Igaz I Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem akarok a vasutak rendeltetésével és hivatásával foglalkozni, de tiszteletből azon nagy férfiú emléke iránt, ki mai vasúti hálózati rendszerünk kiépítését, mai karbahozatalát kezdeményezte, tiszteletből Baross Gábor emléke iránt, bátor vagyok azt mondani, hogy ebben a házban nem találkozik közgazdasági kérdésekkel komolyan foglalkozó tag, a ki bármely kormány kereskedelemüg3 r i ministerének, ha hitelkéréssel fordul az áuam' vasutak komoly és tényleges szükségleteire, ezt bármely perezben megtagadná. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A mi a kiadások emelkedésének többi részét illeti, a pénzügyministerium kiadásainak emelkedése, a mint jeleztem, üzemi természetű kiadásokra vonatkozik. A belügyministeriumnál ellenben vannak tételek, a melyek közszükségletet képező érdekek fokozott kielégitésére szolgálnak, így például a vármegyék közigazgatási szükségleténél a különbözetek körülbelül ezek : 1904-ben be volt állítva 12 millió, 1908-ban 18 millió, a községi és körjegyzőkre 1904-ben költségvetésileg rendkívüli hitel lett felvéve, de nem lett felhasználva, ellenben 1908-ban 4'8 millió lett felhasználva. A közegészségügynek egy párt részéről sem kifogásolható érdekeire az 1904-iki költségvetésben 6'7 millió, az 1908. évi költségvetésben 8'7 millió szerepel. A betegápolási alap 1904-ben 10 millió, 1908-ban 14 millió; a csendőrségnél 4 millió szaporodás jelentkezik. Ezzel nem foglalkozom, nem foglalkozom a földmivelésügyi tárcza közismert szükségleteinek kielégitésére szolgáló kiadási többlettel sem, hanem átmegyek azon tárczának kiadási tételeire, melyekre vonatkozólag, azt hiszem, megint nem akad egy pártból sem képviselő, a ki meg akarná vonni a szükséges fedezetet, s ez a vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetése. (Halljuk I Halljuk ! balfelől.) Az állami gimnáziumok és reáliskolák tétele volt 1904-ben 4 millió, 1908-ban 5 és fél millió. Felekezeti középiskolák: 1904-ben 17 millió, 1908-ban 2 és fél millió ; állami elemi népiskolák : 1904-ben 6'6 millió, 1908-ban 12 millió; községi felekezeti iskolák segélyezése : 1904-ben 39 millió ; felső nép- és polgári iskolák : 1904-ben 26 millió, 1908-ban 4 millió ; egyházak segélyezése : 19044'8 millió, 1908-ban 6-9 milüó. ÁUitom azt, hogy ezen kiadási tételek beállítása nem könnyelműség. Az ország komoly érdekeinek mérlegelése vezette a koalicziós kormányt ezen szükségleteknél, melyek elől egy kormányférfiunak kitérni nem szabad. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezek oly szükségletek, melyeknek nagy részét a volt szabadelvűpárt ismerte fel. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Méltóztassanak önök visszaemlékezni az 1904. I. t.-czikkre az állami tisztviselők javadalmazására ; méltóztassanak visszaemlékezni az 1904. X. t.-czikkre, a törvényhatósági tisztviselők javadalmazásáról ; méltóztassanak visszaemlékezni az ugyanazon évi XI. t.-czikkre a községi és körjegyzők fizetésrendezéséről; méltóztassanak visszaemlékezni az ugyanez évi XVIII. t.-czikkre, az államvasuti alkalmazottaknak adandó hat millió segélyről. Ugyanazon év törvényhozása hozta az 1904 : XIV. t.-ezikket, vagyis a beruházási törvényt és én álütom, hogy azon kiadási költségtöbblet, a mely az 1908. évi költségvetésben ezeknek a törvényeknek eredményekép szerepel, nagyon megközelíti a száz millió kiadást. A mikor pedig önök maguk helyezkedtek arra az alapra, hogy kell ezeken a dolgokon javítani, hogy nem szabad megtagadni a kiadásokat ezekre a czélokra, akkor nekünk azt mondani a közös munkára vonatkozólag : ti pedig könnyelműen, meggondolatlanul jár-
