Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-6

6. országos ülés 1910 Julius 2-án, szombaton. 29 Rudnyánszky György jegyző: Bernáth Béla ! Bernáth Béla: T. ház ! (Halljuk!) A tokaji hegyvidéket évről-évre sok csapás éri. A filloxera pusztítása elvitte a vidék lakosságának kenyerét és igen sokan koldusbotra jutottak. A szőlősgazdák nagy része önzetlen munkássággal és anyagi áldozatok árán felújította a szőlőit és örömünkre szolgált az, hogy Tokaj borvidéke ismét regeneráltatott, hogy hegyeink ismét kizöldültek és a kincseket érő szőlők földje termőképessé lett. A regenerálási munkálatokat azonban igen sokan csupán agrár-kölcsönnel voltak képesek tejesiteni és igen természetesen, ezek az agrárkölcsönök a szőlő jövedelmének nagy részét felemésztették s igen nagy terhét képezik a szőlősgazdáknak. (Ugy van !) A munkabérek megdrágultak ; a telepítési és fenntartási költségek, valamint a folytonos védekezéssel járó kiadások problematikussá tették Tokaj vidékén a szőlőtermelés jövedelmezőségét. Ehhez járult a bor árának csökkenése és az értékesítési viszonyok rosszabbodása, a minek egyik fontos tényezője az, hogy igen nagy a boritaladó. Mi ez ellen védekeztünk annak idején és kívántuk annak leszállítását, de ez még ez ideig nem sikerült. - A Tokaj-Hegyalján uralkodó ezen állapotok miatt pár évvel ezelőtt megmozdult és feljajdult az egész közvélemény és ennek volt következménye az uj bortörvény, a melynek különösen a Hegyaljára vonatkozó része azonban még ma sincs teljesen végrehajtva. Hock János: Az egész boritaladót el kell törölni. (Helyeslés a haloldalon.) Bernáth Béla: Az eddigi bajokhoz azután ujabb bajok járultak. A múlt évben a peronoszpóra a szőlők termését tönkre tette. A volt kormány ezen bajokon igyekezett segíteni és egy értekezletet is tartottunk ebben a tárgyban Wekerle Sándor akkori pénzügyminiszterrel, a mely értekezleten kedvező megállapodás jött létre. El is készült az erre vonatkozó törvényjavaslat, a melynek értelmében az agrárkölcsönök évi részletei 1911 április elsejétől fogva 25 évi egyenlő részletekben kamatmentesen lettek volna visszafizetendők. Továbbá az adóvégrehajtások iránti lépéseket is felfüggesztették és azon szőlőbirtokosoknak, a kik kizárólag a szőlők jövedelméből tartják fenn magukat, inségkölcsön megszavazását helyezték kilátásba. Az emiitett megállapodás törvényjavaslattervezet alakjába öntetett, ezek a kedvezmények abba felvétettek, de, minthogy a kormány lemondott, a tervezet még ma is a péiizügyministeriumban van és az abban foglalt kedvezmények mind ez ideig nem effektuáltattak. A felsorolt bajokhoz legutóbb egy ujabb, nagyobb baj is járult. Múlt hó 28-án Tokaj-Hegyaljának nagy részét olyannyira elverte a jég, hogy bizonyos helyeken nemcsak a szőlőtermést, hanem a szőlő fáját is tönkretette, minek folytán az a szőlővessző már többé be nem érhet; jövőre termésre semmi kilátás sincsen és azonkívül különösen az oltványszőlőkben igen sok helyen a szőlőtőkéket is megsemmisítette a jég. Hogyan állunk tehát ma ? A jégverés következtében nemcsak, hogy ez évben nem lesz szőlőtermés és szüret, de a jövő évi terméskilátások is dugába dőltek, sőt a szőlők ujabb rekonstrukcziója is igen tetemes költséggel lesz összekötve. Két évi termés elpusztult és e mellett az elpusztult szőlők helyreállítása is igen tetemes költséget fog igényelni. Ily viszonyok között az emberi erő elégtelen az e sorscsaj>ások elviselésére. (Halljuk !) Az ottani szőlőtermő lakosság el van szegényedve; azok nem birják a maguk erejéből tovább folytatni a szőlőtermelést és ha az ország nem jön segitségükre, akkor Tokaj-Hegyalj a szőlőtermelése elpusztul. Országos érdek, hogy ily esetben, a mikor a nép oly sok megpróbáltatáson megy keresztül és oly sok baj éri őt. az állam segítségére siessen a szőlőbirtokosoknak. (Ugy van ! Ugy van I a baloldalon.) Tapasztaltuk ezt más országokban, Erancziaországban, Olaszországban is, hogy a mikor ily nagy bajok érték a szőlős gazdákat és velük a szőlőtermelést, az állam segített a bajokon. (Ugy van !) Nekünk tehát mindent meg kell tennünk, hogy a bajok orvosoltassanak, ha azt akarjuk, hogy Tokaj-Hegyalj a megmaradjon, ha azt akarjuk, hogy szőlőtermelése fenmaradjon és a tokaji bor továbbra is mint a borok királya a forgalomban a maga helyét fentartsa. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Ezért, minthogy ezek a fenforgó bajok sürgős intézkedéseket és gyökeres orvoslást igényelnek, vagyok bátor a földmivelésügyi minister úrhoz a következő interpellácziót intézni: (Halljuk! Halljuk ! Olvassa.) »Interpelláczió a földmivelésügyi ministerhez. 1. Szándékozik-e a földmivelésügyi minister a pénzügyministerrei egyetértőleg az agrárköl csőn törvény revíziójára vonatkozó törvényjavaslatot, a mely törvényjavaslat az agrárkölcsönök részleteinek hosszabb időre való kamatmentes visszafizetését biztosítja, sürgősen a t. házhoz benyújtani ? 2. Szándékozik-e a Tokaj-Hegyalj a károsult szőlőbirtokosainak minden katasztrális holdat kitevő szőlőterületük után legalább 400 korona segély, esetleg kamatmentes kölcsön sürgős folyósithatása céljából az erre vonatkozó felhatalmazási törvényjavaslatot a t. házhoz sürgősen beterjeszteni ? 3. Szándékozik-e a károsult szőlőbirtokosoknak szőlőbirtokuk utáni adóleirások foganatosítása, a végrehajtások beszüntetése, nemkülönben ezeknek sürgős segélyezése tárgyában, addig is, míg a felhatalmazási törvényjavaslat törvényerőre emelkednék, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni ?« (Helyeslés balról.) Megjegyzem végül, hogy Zemplén vármegye törvényhatósága ily értelemben a kormányhoz feliratot intézett, a mely konstatálja a baj nagy-