Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-20

352 2f). országos ülés 1910 Julius 22-én, pénteken. szükségnek megfelelő kiadásokhoz idomuljon — engedjék meg, hogy elsősorban a bevételekkel ezek közül is a rendes bevételekkel foglalkozzam. Egy hiánya kell hogy legyen a dolog természeténél fogva az általam elmondandóknak. Nekem és t. képviselőtársaimnak még eddigelé csakis az 1908. évi pénzügyi gazdálkodásnak tényleges, zárszámadásilag megállapított eredménye áll rendelkezésünkre. Ezért engedjék meg, a midőn az 1906—1908. évi eredményt ismertetem, hogy kiterjeszkedjem az 1909. évi előirányzatra is. Ha majd zárszámadásainkat lezárjuk az 1909. évre is és az 1909. évi zárszámadás beterjesztetik, akkor fogjuk megállapíthatni azt, hogy az 1909. évi gazdálkodás az 1906—1908-ik évben elért eredményt mennyiben kedvezőtlenebbül befolyásolta, mert azt ugy is tudom, hogy kedvezőtlenebbül befolyásolta. Még egy kérést akarok előterjeszteni, a melyhez, azt hiszem, a t. pénzügyminister ur nagyon könnyen hozzájárulhat, nevezetesen, hogy az összehasonlítás alapjául ne az általunk kapott állapotot, hanem az általa itt hagyott állapotot vegyem, vagyis az 1904. évi állapotot, mert annak a két évnek egész budgetirozása megfelel egymásnak. Általában véve, a mi rendkivüli bevételt igénybe vett a pénzügyminister ur, azt mi is igénybe vettük és maguk a kiadási tételek természete is majdnem megfelelnek egymásnak. Már most az 1904—1908. évi rendes bevételeknél azt találjuk, hogy a zárszámadás szerint 1904-ben tényleg elért 1177 millió korona eredmény 1908-ban 1409 millióra emelkedett. És itt hangsúlyozom, hogy ez az emelkedés történt a nélkül, hogy akár az állam polgárainak fizetési képességét és készségét fokozottabb mérvben igénybevették volna, akár hogy ennek az emelkedésnek az olyan sokszor hangsúlyozott ex-lexbeli adóhátralékok képeznék az alapját. Mielőtt továbbmennék, kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy ha jól emlékszem, a pénzügyministerium cselekvő hátralékainak összege az 1905. év végén 320 millió koronát tett ki, ezzel szemben az 1908. év végén a pénzügyministerium cselekvő állapota 276 millió koronára rúgott. Hantos Elemér: Hát 1909-ben ? Désy Zoltán ". Az 1909. évi zárszámadás még nincs lezárva. Ezért én a tényleges zárszámadási eredményekkel vagyok kénytelen dolgozni. Beismerem azonban a t. képviselőház előtt, hogy előreláthatólag az 1909. évi eredmények az előirányzat szerint kedvezőbbek, mint a hogy azok a tényleges zárszámadási eredmények alapján fognak mutatkozni. Nekem a tényleges eredményekre kell támaszkodnom és ezen tényleges eredmények megtudására az egyetlen alap a zárszámadás. Hantos Elemér: Az 1909. évi eredményeket tudja már ? (Zaj.) Hédervári Lehel: Iratkozzék fel, ha beszélni akar! Désy Zoltán: Visszatérek arra a kérdésre, hogy az 1904. évi 1177 milliós eredmény a rendes bevételeknél 1409 miihóra emelkedett 1908-ban, és az exlex adóhátralék javára az az 50 milliós differenczia irható, a mely, a pénzügyi tárczánál az 1905. és az 1908. év végén a cselekvő hátralék közt fennáll. A mi pedig azt illeti, hogy az állampolgárok szolgáltatását fokozott mértékben vettük volna igénybe, erre vonatkozólag egy tétel van az egyenes adóknál és ez az 1908. évi V. t.-czikk, a melyre nézve azt hiszem, nem kell magyaráznom a t. háznak, hogy az inkább a bevételek leszállítását eredményezhette volna, de itt van a fogyasztási adókra vonatkozólag az 1908. évi XXVIII. t.-czikk, a mely, ugy emlékszem, 20—30 millió többletet eredményezett a szeszadónál. Elértük ezt az emelkedést a nélkül, hogy az állampolgárok szolgáltatási erejét megfeszítettük volna, a nélkül, hogy különös bevételi forrásokat vettünk volna igénybe. Itt különben az előbb mondottakra vonatkozólag csak egy tételre hivatkozom, hogy mennyiben hasonló a két pénzügyi év helyzete, a melyet egymással szembeállítok. A pénzügyminister ur működésének utolsó évében az egyenes adóknál 265 millió volt a bevétel, mig 1908-ban 277 millióra emelkedett a mi bevételünk. Itt is látszik, hogy az 1903-iki exlex és 1905-iki exlex hatása a két év budgetjében majdnem egyformán érvényesül : mindössze 12 millióval több bevétel volt 1908-ban, mint a pénzügyminister urnak utolsó évében, 1904-ben. A jövedelmek fokozására vonatkozólag csak azt vagyok kénytelen megjegyezni, hogy az egyenes adók összege, a mint méltóztatnak tudni, csekély részét képezi a bevételi forrásoknak. Lényeges emelkedés történt, a mint jeleztem, a fogyasztási és italadóknál, a hol az 1904-iki 189 miihóval szemben 235 millió áll; itt azonban fokozatosan történt az emelkedés, és csak 20—30 millió az uj adóeredmény ; de végeredményben ott állunk, hogy az egyenes adóknál 12 millió volt az emelkedés, a fogyasztási és italadóknál, mondjuk, 45 millió, a dohányjövedéknél körülbelül 24 millió az a bevételi többlet, a mely a pénzügyi táreza révén az ország szükségleteinek fedezésére rendelkezésre állt. Lényeges bevétek emelkedés van a kereskedelemügyi tárczánál, a hol az államvasutak jövedelme 240 millióról 1905-ben 314 millióra emelkedett. Ezek azonban nem érdekelnek annyira, hogy tovább folgalkozzunk velük. Azt az egyet konstatálom, hogy 1904 végétől 1908 végéig a magyar állam háztartási rendes bevétele, a melyek közt, újból hangsúlyozom, az állampolgároknak direkt és indirekt szolgáltatásai, üzemjövedelmei, de semmiféle , vagyonelidegenités vagy hitelművelet utján szerzett jövedelem nem foglaltatik, ezen 1177 millióról 1409 millióra emelkedett. Az esetleges vádnak az a része tehát, hogy az állampolgárok szolgáltatását a szükség által nem indokolt mértékben vettük volna igénybe, önként