Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-17

264 17. országos ülés 1910 Julius 19-én, kedden. A t. néppárt, ugy látszik, még mindig azt gon­dolja, hogy a koaliczió idejében él. (Derültség a jobboldalon.) Akkor a koaleált pártok túlságos elnézése és türelme következtében (Igaz! ügy van ! jobbjelM.) a koaliczió idejében ő vitte a nagy­dobot. (Helyeslés és derültség jobb felől.) De most megfeledkezett arról, hogy a nagydob csak egy jól rendezett zenekarban érvényesül, (Derültség jobbfelöl.) de szólózni lehet hegedűn, fuvolán (Derültség a jobboldalon.) és bármi más hang­szeren, de a nagydobon nem. (Élénk derültség és taps a jobboldalon.) Csak egy tizedrangu artista­társaság tesz vele kísérletet félreeső faluhelyen. (Taps és derültség jobbfelól.) A tegnapi napon is csatasorba állította egyik úgynevezett tempera­mentumos tagját. (Derültség jobbfelól.) Ez, ugy látszik, egy piéce de resistance volt. (Derültség jobbfelól.) Szmrecsányi György t. képviselő ur ugyanis jobb ügyhöz méltó buzgalommal és nagy hanggal minősített gyorsan 10—32 mandátumot. (Derültség jobbfelöl.) Végzett egy tiszteletreméltó 70 éves aggastyánnal, Szalaczky Gyula, főispán­nal ; (Igaz ! ügy van I jobbfelöl.) nekirontott, le­hengerelt sok választási elnököt (Derültség a jobboldalon.) és tartott nekünk egy gyönyörű szép prédikácziót a politikai erkölcsről. (Derült­ség a jobboldalon.) Én végighallgattam és csodálkoztam fölötte. (Derültség a jobboldalon.) Eszembe jutott az ő első szereplése. Itt nem akarom neki bűnül felróni, a mikor azt mondotta, hogy ő még gimnazista volt. a mikor 1896-ban azon a bizonyos választáson egy nagy szöggel verte, a néppárti választókat, mert ő biz akkor már nem volt gimnazista, hanem harmadéves jogász, (Derültség jobbfelól.) de mint­hogy ő maga mondta, hogy még éretlen volt, (Derültség jobbfelöl.) ennek különösebb súlyt tulaj­donítani nem akarok. (Taps és helyeslés a jobb­oldalon. Felkiáltások a baloldalon : Nem igaz I) Politikai szereplését 1905-ben kezdte meg. (Foly­tonos zaj. Halljuk ! Halljuk !) En szem- és fültanuj a voltam az ő politikai karrierje megkezdésének, mert abban a kerületben lépett fel, a hol plébános vagyok és a melyet itt most én képviselek. Ö fel­lépett ott szabadelvű programmal. Meghallgattam első programmbeszédét, még most is a szemem előtt lebeg az ő szép, nagy alakja, látom, a mint lelkesedve felkiáltott beszéde végén: »Tiszával élek, Tiszával halok !« (Elérik derültség a jobb­oldalon.) Megjegyzem, t. képviselőház, (Zaj.) hogy ő se nem élt Tiszával, meg sem halt vele. Minden haláltusa nélkül, három hónap múlva fel­ébredt a néppárt karjaiban. (Derültség.) ö maga mondta, de hivatkozhatom tiz tanura is, hogy az ő akkori választása 48.000 K-ba került. (Zaj. Elnök csenget.) Haller István: Mennyibe került az öné ? Arról beszéljen ! Elnök : Haller István képviselő urat kérem, ne szóljon folytonosan közbe. Richter János: A ki politikai pályája kezde­tén olyan salto mortalékat végez, mint ő, . . . Halier István : Akár csak ön ! (Zaj.) Elnök : Haller István képviselő urat rendre­utasítom, Richter János : A ki pénzzel lett megválasztva, annak nincs joga, nemcsak nekünk, de bárkinek — hiszen önökkel is megtörtént t. ellenzék nem egyszer — politikai erkölcsről prelekcziót tartani. (Mozgás balfelöl.) A t. képviselő ur, hogy megvédje magát, azt mondta tegnap, hogy ő átment bizonyos tisztító­tűzön, a mely miatt megbocsájtandó az eredendő bűne, hogy egyszer Tiszával is tartott. (Zaj.) A katholikus egyház tanítása szerint az eredendő bűntől megszabadni ugyan az ember, az eredendő bűn következményeitől azonban soha. Ö megsza­badult talán az aranytól — politikailag értem — de a jiolitikai salak niegma.radt. Megmagyarázom, hogy miért. Nem akarom felemlíteni azt a rette­netes nagy harczot, a .mely a koaliczió idején a néppárt és a Justh-párt között folyt. A Justh-párt érdemes és tiszteletreméltó vezérét épen Szmre­csányi képviselő ur nem egyszer megtámadta. De emlékezetébe hozom a t. ellenzéknek a múlt évi iglói választást. Akkor dühöngött a koali­cziós szeretet. Az iglói kerület a Kossuth-párté volt, a mennyiben kétszer is győzött ott Günther Antal volt igazságügyminister ur, a ki, mikor or­szágbíróvá nevezték ki, lemondott mandátumáról. A Kossuth-párt ismét állított jelöltet, de egyszerre eszébe jutott a néppártnak is jelöltet állitani. Ellenben megjelent a Kossuth-párti kerületben Szmrecsányi György képviselő ur vezetése alatt több néppárti képviselő, és olyan ádáz harczot folytattak a Kossuth-párti választók ellen, a milyen­ről alig van fogalma az embernek. Megjelent a márkusfalvi plébánián, melynek apátjJébánosa Kern mindenkor erős függetlenségi érzelmű volt, az a hires Grieger nevezetű ember, az a paj3, a ki tegnap a karzatról rám kiáltotta, hogy »Judás.» Különben ő beteg, agy vei éjébe benőtt egy csont. . , (Zaj. Elnök csenget.) Tehát hagyjuk ezt, (Derült­ség.) Elment Márkusíalvára, és ott Kern j>lébános községében a következőket mondta a szegény tót népnek : »Kedves embereim! Egy vízióm volt az éjszaka, egy izzó láncz volt a plébánostok nya­kán és azon a lánczon lógott az eleven ördög. Ne hallgassatok ő rá, mert elvisz benneteket is a pokolba.* (Zaj.) Hogy mit csinált Szmrecsányi képviselő ur Pajdussák iglói vikáriussal, a ki szintén ánrazsirt függetlenségi ember volt, meggyőződést szerezhet­nek a lőcsei büntető törvényszéknél levő iratokból. (Mozgás.) De elég volt a múltból. Menjünk át a mostani választásra. Azt mondja a t. néppárt, hogy csak a munkapárt etetett-itatott, terrorizált és a mi közbeszólásainkra azt mondották, hogy álljunk elő szintén adatokkal. En, t. ház, adatokkal fogok szolgálni ; csak azt fogom elmondani, a mit én saját szemeimmel láttam és saját füleimmel hallot­tam és a mire nézve okiratok vannak a kezemben. (Halljuk l Halljuk!)

Next

/
Thumbnails
Contents