Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-17

17. országos ülés 1910 Julius 19-én, kedden. 259 viselőket ilynemű tevékenységtől eltiltja. (Zaj.). De két momentumot hozhatok fel Trencsén vármegye tisztviselői karának, a mely törvénytisztelő és jogot ismerő, a védelmére. Az egyik az, hogy az én szerény véleményem szerint a curiai bíráskodásról szóló törvényben ogy distinkczió foglaltatik. Ez a törvény a képviselőválasztás feletti biráskodással kapcsolatban állapítja meg a maga törvényes tételeit, akkor pedig, a mikor ez az összehívás megtörtént, a mikor ez a pártalakulás megtörtént, akkor képviselőválasztásról még nem volt szó. Tehát az a működése az ottani törvényhatósági tisztviselőknek ezzel a törvényes tilalommal kauzá-Hs nexusba nem hozható, (Ugy van! Ugy van ! a jobbóldalon.) Ez az egyik momentum. De bátor vagyok .smlékeztetni a t. házat arra is, hogy itt a curiai bíráskodás megalkotása után a házban vita folyt, a mely a törvénynek épen ezt a rendelkezését meg akarta világítani. A kérdés az volt, hogy vájjon törvényhatósági tisztviselők egyáltalában nem vehetnek-e részt politikai gyülekezetben, hogy politikai véleményüknek egyáltalában nem adhtanak-e kifejezést, hogy egyáltalában nem működhetnek-e irányitólag polgártársaik politikai véleményének kialakulására, hogy egyáltalában nem fejthetik-e ki azt az erkölcsi erőt, a mely az ő képességeikben és állásukban is foglaltatik, avagy pedig a tilalom csak választások idejére szól % Én ugy emlékszem, hogy ebben az itt folytatott interpretáló vitában az a distinkczió jutott kifejezésre, hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvény tiltó szakasza csak a választások idejére vonatkozik, de a választáson kivül és a választásokat jóval megelőző időben a törvényhatósági tisztviselő ép ugy adhat kifejezést az ő politikai meggyőződésének, épp ugy vehet részt gyülekezetekben, mint bármely más polgár. A bíróság tagjaira nézve ez nem áll meg ilyen mértékben, de a törvénynek félreérthető intencziója folytán épen a törvényhatósági tisztviselőt fel akarták szerelni ezzel az erővel, épen a törvényhatósági tisztviselőt — sok okot tekintve, a mely az ő működésével jár — nem akarták megfosztani attól az erőtől, a melylyel, ha politikai irányú tevékenységét kifejti, szintén hasznára lehet azoknak a törekvéseknek, a melyeknek szolgálatában áll, hasznára lehet mindenekelőtt a magyar állameszmének, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) igen sok helyén ennek az országnak. Hát kérem, ha ebből a két szempontból nézem Trencsén vármegye törvényhatósági tisztviselőinek tevékenységét, akkor nem látok okot semmmiképen arra az igen éles támadásra, a melyet Szmrecsányi György igen t. képviselőtársam intézett itt, a ház színe előtt ellene, immár másodszor, rövid néhány hónapon belül. Az igaz. t. képviselőház, hogy ő ezt a változást, a mit Molnár János t. képviselőtársam is egy közbeszólás alakjában itt megemlített összeköttetésbe hozza azzal, hogy Trencsén vármegye uj főispánt kapott Szálavszky Gyula személyében. (Éljenzés jóbbfelől. Derültség a baloldalon.) Hát kérem, t. képviselőház, volt szerencsém megjeg3^ezni, hogy Szmrecsányi György t. képviselőtársam négy esztendőn keresztül — s még régebbi idő óta is, mert hiszen ő igen közeli vonatkozásokban van az odavaló családokkal — közelről figyelhette, ismerhette és ismerheti ma is a Trencsénmegyei tisztviselői kart. De kérdem, vájjon nem rej lik-e abban vagy egyéni gyengeség az ő részéről, vagy felületes indirekt vád a törvényhatósági tisztviselők ellen, ha ő azt állítja, hogy pusztán az a körülmény, hogy a kormányhatalomnak egy uj exponense jelent meg a megye szinterén, oly hatással lehetett arra a tisztviselői karra, hogy máról holnapra tökéletesen átváltoztatta erkölcseit ? (Közbeszólások.) Ezt én nem tartom lehetségesnek, mert csak logikai következtetések utján is mondhatom, hogy az emberi lélek ilyen átalakulást nem ismer, (Igaz! Ügy van! jóbbfelől.) mert vagy azelőtt nem állott meg az a kitűnő vélemény róluk, vagy ezután nem fordulhatott ez a vélemény jogosan ilyen rosszra. (Ugy van ! jobbfelöl.) A kettő együtt inkompatibilis. De, t. képviselőház, nem kell, hogy logikai konzekvencziákba bonyolódjam, mert saját közvetlen tapasztalásom alapján is beszélhetek és mondhatok egyéni véleményt és Ítéletet Trencsén vármegye tisztviselői karáról. Két vagy harmadfél esztendő óta figyelem ezt a testületet és talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ha valahol vagyok és kinyitom a szememet, akkor látok is, és mondhatom, hogy kitűnőbb tisztviselői kart én elgondolni sem tudok. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés a jobboldalon.) Mert végre is lehetnek kifogásolható egyének, de hol nincsenek, mikor ilyen nagy testületekről van szó ? A tisztviselői kar azonban a maga egészében véve, kitűnően fejti ki a működését, törvénytisztelő és a polgárságnak jogait minden téren érvényesíteni, érdekeit előmozdítani iparkodik, igen benső áldásos szocziális tevékenységet fejt ki, igazán bensőleg érdeklődik a nép iránt, igazi vezetője annak a népnek. (Felkiáltások balfelöl : Igen! Különösen választásoknál!) Csak ezzel magyarázható meg az, hogy Trencsénmegye annyira meg tudja állani helyét, annyira meg tudja óvni azt a vízválasztó magaslatot, a melyet elfoglal a tótságnak északi és déli tengere között. (Igaz! Ügy van! jóbbfelől.) Mert nemcsak közigazgatási téren működik kitűnően ez a tisztviselői kar, hanem, a miről soha sem volna szabad megfeledkezni és a mit soha sem volna szabad pártpolitikai szempontból megítélni, annak a tisztviselői karnak ott igen nevezetes és fontos nemzeti missziója van. (Igaz! Ugy van! jóbbfelől.) Rakovszky Béla ." Azért, mert önt megválasztották ! (Zaj balfelöl.) Béla Henrik : Kérem, az én megválasztatásom igen alárendelt dolog. Én negyvennégy éves lettem és nem voltam képviselő, ellenben politikával mindig foglalkoztam husz-huszonöt éven keresztül. Soha sem áhítoztam, arra, hogy képviselő legyek, 33*