Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-16

16. országos ülés 1910 Julius 18-án, hétfőn. 251 tere és a függetlenségi párt elnöke, Kossuth Ferencz ellen, hát képzelhető, hogy mit és milyen rend­szabályokat vesznek alkalmazásba, hogy ha nem ilyen neves és tekintélyes ember megbrutalizálásá­ról van szó. (Felkiáltások a baloldalon: Hát Új­vidéken ?) Barcsay Andor: Hát az újvidéki ? SzSezák Lajos : Arról beszélhet! Justh Gyula: Fogunk is beszélni róla! Sziezák Lajos : Jó lesz arról hallgatni / (Nagy zaj a baloldalon.) Zlinszky István : Ott könyörgött Kossuthnál! (Zaj. Elnök csenget.) Szmrecsányi György: Az érsekújvári kerület­ben a munkapárti jelöltet az alispán, a főszolga­bíró, a jegyző és a járási orvos, a törvény világos rendelkezése ellenére, útjában állandóan kisérték. Ugron Gábor: Akasztani vitték. (Derültség.) Szmrecsányi György : A választók megveszte­getésében, az etetés-itatásban résztvettek : Takács Lajos, Vladár Pál. Bihari Géza, Czeglédy Ferencz, Löwenstein Antal, Taxner Elek körjegyzők és Bády Ferencz helyettes jegyző és Bernáth Győző körjegyző. De a legnagyobb pressziót mégis az érsek­újvári állomás magyar áUamvasuti alkalmazottai ellen követték el. Rózsa Szilveszter állomásfőnök, és Hirschmann Nándor főmérnök, egyenként czitál­ták be magukhoz az embereket és igy kényszeri­tették, hogy a munkapárti jelöltre szavazzanak. (Zaj.) Itt is a választási igazolványi rendszer volt divatban, itt is elvették, illetőleg maguknak adat­ták ki az ilyen igazolványokat a főnökök (Zaj a baloldalon.) s mindegyik tisztviselőnek személye­sen kellett azért elmennie a választás napján, reg­gel nyolcz órakor ; kénytelenek voltak kompareálni, a hivatali főnököknek ellenőrzése és vezetése alatt. Több száz vasutasról volt szó, t. ház. (Folytonos zaj és felkiáltások a baloldalon. Hol van a keres­kedelemügyi minister ?!) És a mikor az érsek­újvári vasutasok elkezdtek szavazni, akkor ezek a főnökök, listával a kezükben odaültek az urna mellé és mindenkit nyilvántartottak, hogy ki, kire szavaz, a mi által terrorizálták őket ugy, hogy alig akadt köztük olyan, a ki ellenzéki képviselőre mert volna szavazni. Gr. Teleki József: ötvenhármán szavaztak az ellenzéki jelöltre. Szmrecsányi György: A peticzió az érsekújvári választás ellen be van adva. (Felkiáltások jobb­felől: A Curia majd eldönti!) Justh Gyula: Azért nekünk is van szavunk hozzá ! Szmrecsányi György: Es hogy milyen mérték­ben történt ott az etetés-itatás és presszionálás . . . Sümegi Vilmos: Meg kell bélyegezni az ilyen visszaéléseket! Szmrecsányi György: ... bizonyltja, hogy a rendelkezésre álló aránylag rövid idő alatt, a mig t. i. a peticziót elkészítették : 578 inficziált szava­zatot tudnak kimutatni. (Zaj a jobboldalon.) Förster Aurél: Ehrlich 606 ! (Elénk derültség.) Szmrecsányi György: A lőcsei kerületben is megismétlődtek ezek a presszionálások, veszte­getések, etetések-itatások. Ott maga a főispán, Wieland Arthur avatkozott bele a dolgokba. Szepesj akabf alva és Alsórépás községek ugyanis — mindkettő igen nagy község, 300 sza­vazó van bennük, tehát gondolható, milyen népesek — ezelőtt két esztendővel leégtek. A ha­tóság nem engedte meg a községbelieknek, hogy uj házaikat fából építhessék. (Zaj a baloldalon.) A ki ismeri a felvidéki szegénységet, az nagyon jól tudja, milyen nehezére esik ott a parasztember­nek téglából, vagy kőből építkezni akkor, a mikor csak pár lépésnyire van a községi erdő, a honnan könnyű elszállítani a szálfákat és megépíteni a maguk kis viskóit, házait. Ezen két év alatt való­ságos forrongás volt e rendelkezés miatt a két községben. Ekkor jött a választás. (Halljuk! Hall­juk ! balfelől.) Wieland főispán urnái küldöttsé­gileg jártak ezek a községek küldöttségbe és mivel előzetes értesítést kaptak, hogy ha munkapárti jelöltre szavaznak, elengedik nekik e terhes előle­get, mégis nagyobb része a néppártra szavazván, visszaszívták a rendeletet. Az idő előrehaladott voltával számolok, s rö­vidre fogom mondandóimat (Élénk felkiáltások balról: Halljuk ! Halljuk ! Ez nagyon érdekes !) A lőcsei kerületből van adatunk arról is, hogy az igen t. munkapárti jelölt urak között is akadtak, a kik nem vetették meg a kanczel-paragiafust. (Halljuk ! Halljuk !) Mindig az a vád ér bennünket, hogy a minket támogató papság, a kegyszerekkel visszaélve izgat. Felszólítok mindenkit, bizonyítson be egyetlen egy esetet. Nagyon le leszek neki kötelezve. Ti­zenöt év óta folynak e vádaskodások, de egyetlen egy esetet sem (Felkiáltások jobbfelől; Ahá I) tud­tak bizonyítani. Nos, én állítok, de bizonyítok is. A szepesj akabf alvi görög-katholikus esperesplébá­nos ezért fel van jelentve az eperjesi kir. törvény­széknél. Megnézhetik tehát az iratokat, hogy igazat mondtam-e vagy nem ? Az esperesplébános ur nagyon lelkes munkapárti támogató. (Félkiál­tások balfelől: Püspök akar lenni I) Ugy látszik, püspököt szeretne belőle t. képviselőtársam csi­nálni. Ez, mikor a néppárti jelölt megjelent Sze­pesj akabf alván programmbeszédet tartani, felbé­relt tömeg élén, emelt botokkal rontott oda és igy akarta ezt megakadályozni, de a dolgok ugy for­dultak, hogy ő volt kénytelen a csatateret elhagyni. (Felkiáltások jobbfelől: Megverték ?) Utána volt a szentmise a templomban, ezt megelőzte a prédikáczió. Prédikáczióját ezzel ve­zette be az igen t. munkapárti esperesplébános ur (olvassa) : »A püspök az apostolok utódja«. Kérem, szórói-szóra olvasom, mert ezt leírták ott helyben. »A ki tehát ad valamit lelki üdvösségére, az kö­veti püspöke parancsát, a püspök pedig azt izeni nektek ebben a levélben«, — és felmutatta Vályi János eperjesi görög katholikus püspök levelét '•— »hogy ti is szavazzatok arra a pártra, a melyhez én tartozom«. (Mozgás balfelől és felkiáltások; A 32*

Next

/
Thumbnails
Contents