Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-16

10 Julius 18-án, hétfőn. 248 16. országos ülés 19: de csak azokra terjeszkedem ki, a melyek tipikus képet nyújtanak a választások lefolyásáról, a melyekről következtethetünk a többiekre, a melyek többé-kevésbbé egymáshoz hasonlóak, mert mindenütt ugyanazt a rendszert követték a detailkérdésekben. Megint Trencsén vármegyével fogom kezdeni és pedig a esaczai kerülettel. A csaczai kerületet a múlt országgyűlési czikluson néppárti programmal dr. Gyuriss Emil képviselte. A mostani választásnál megint ő volt az egyik jelölt, a munkapárti ellenjelölt pedig b. Lévay Lajos. Az egész kerületben a választásokat harmadfél hónappal megelőzőleg már megindult a hatósági terrorizálás, preszszionálás, és itt egy egész uj eszközt használt fel a hivatalos hatalom, s ez az újonnan szervezett határrendőrség volt. (Mozgás baljelöl.) A határrendőrség legénysége tudvalevőleg nem nagy számból áll, mert Trencsén megyében ugy hiszem csak Csaczán és Zsolnán van kirendeltség, és ép azért, hogy minél nagyobb erővel lehessen ezeket érvényesíteni, konczentrácziót csináltak, de hogy a publikumnak fel ne tűnjék, czivilruhába, paraszt-ruhába öltöztették a rendőröket, és igy használták fel őket detektív és perszekutori szolgálatra. Minden plébánia, minden templom, minden iskola és tanitólak előtt éjjel-nappal ott ténfergett két-három ilyen gyanús alak. (Derültség baljelöl.) Ezek voltak arra hivatva, hogy bizonyítékot szolgáltassanak az esetleg benyújtandó peticzióhoz. Ezek az álruhába öltöztetett határrendőrök kisérték a néppárti jelöltet, dr. Gyurisst és mindazokat, a kik az ő érdekében agitaczionáüs körútra mentek a kerületbe. Akár éjjel akár nappal, az mindegy volt, mint atra cura ballagtak utánuk, infesztálták beszédeik közben, infesztálták a hallgató közönséget, minden módon arra igyekezve, hogy provokálják a néppárti választóközönséget erőszakoskodások elkövetésére, hogy azután legyen meg a titulus, hogy őket bírságolhassák, bekisérhessék és a választástól ilyen módon tényleg elvonhassák. Bezzeg az a határrendőrség nem volt olyan buzgó, a mikor Lévay úrról és korteseirőí volt szó. Pl. ott volt Tomanek Flórián, a Párvy szepesi püspök által, ha jól tudom, nemzetiségi és szocziáldemokrata izgatások miatt az egyházmegyéből is kitiltott káplán . . . Richter János: Vissza van helyezve már régen a püspök által. Hailer István : Elég baj! Szmrecsányi György: Nagyon örülök neki, de azt csak konczedálja nekem a képviselő ur, hogy t. kollégája hónapokig internálva volt ilyen üzelmek miatt a zárdába. Richter János: Én csak azt konstatálom, hogy vissza van helyezve a püspök által. Szmrecsányi György: Ez nem változtat a dolgon; Tomanek ur egy ismert nevű és széles körben ismert szocziáldemokrata és nemzetiségi agitátor. Ezt a Tomanek urat a csaczai munkapárt elnöke, valami Náday, vagy Máday saját kocsiján vitte a községekbe. Kíséretében voltak Lieszkovszky és Lehoczky jegyzők, a kik Szkicsák Ferencz képviselőtársunk lapját, a »Ludove Novini«-t, melyet a munkapárt arra az időre kibérelt (Derültség baljelöl.) és teletömött czikkekkel, a melyekben minket, mint pártot és mint egyéneket is szidalmaztak, és reprodukálhatatlan módon és kifejezésekkel gyaláznak, . . . Zlinszky István : Pornografikus rajzokkal! Szmrecsányi György: ... ezt a »LudoveNovini«-t ezerszámra osztogatták a hivatalos közegek, a jegyzők a nép között. Itt a határrendőrségnek és a szolgabírónak nem volt szava. Nemzetiségi izgatásokat követtek el, de ezek a nemzetiségi izgatások trencsénmegyei hivatalos észjárás szerint csakis akkor üldözhetők, ha a néppárt, vagy pedig más ellenzéki pártra kell ráfogni. Ha a munkapárt teszi, akkor ez megengedett dolog, és szalonképessé lesz Tomanek ur, ha b. Lévay ur kíséretében és érdekében járja be a kerületet és osztogatja a pánszláv szocziáldemokrata izű lapokat. Hock János: Hisz ez nemzeti munka ! Szmrecsányi György: Cselkó Jenő kisuczaujhelyi és Schwartzer Károly csaczai főszolgabirák állandóan Gyuriss Emil néppárti jelölt nyomában voltak. És hogy mennyire beleavatkoztak és milyen részrehajlás nélkül avatkoztak bele az ő kortesutjába, bizonyitja, — csakis ezt az egy jellemző esetet fogom felhozni — hogy sem az egyik, sem a másik főszolgabíró nem engedte meg Gyuriss Emilnek azt, hogy a választóközönség előtt felolvassa az 1899 : XV. t.-cz. 157. §-át, a melylyel fel akarta hivni a nép figyelmét arra, hogy a hivatalnokoknak korteskedniük nem szabad, vagy ha korteskednek, akkor fegyelmi alá vonandók. A mikor pedig Gyuriss Emil a jogtalan figyelmeztetés daczára mégis merészelt a törvénynyel izgatni, egyszerűen megvonták tőle a szót. (Zaj és felkiáltások baljelöl: Hallatlan ! Nemzeti munka !) A legfelháboritóbb dolog azonban az volt, a mikor négy-öt nappal a választás előtt, miután látták, hogy semmiféleképen boldogulni nem tudnak, kimentek a hegyi községekbe a határrendőrdetektivek, a csendőrök, a tényleges határrendőrök és hatósági asszisztenczia mellett fogdostatták össze a népet, összegyűjtötték a korcsmába, ott akarva nem akarva leitatták holtrészegre, {Felkiáltások jobbjelöl: Nem akarva ?) szekerekre rakták, behozták a választási székhelyre Csaczára, és ugyanabba a vendéglőbe csukták be őket és szegezték be az ablakokat és ajtókat, a hol négy nap múlva a választásokat tartották meg. (Felkiállások a középen: Hogy czug ne legyen ! Derültség.) önt is ilyen »czug« segítségével választhatták meg ! A választás napján még mindig nem volt elég szavazója a munkapárti báró Lévaynak... Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Mert angolul beszélt.