Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-16

Í6. országos ülés 1910 Julius 18-án, hétfőn. 249 Szmrecsányi György: ügy látszik az is egyik oka volt annak, hogy nem értették meg az angolt és ez okból egy trükkhöz kellett folyamodni. Környei erdőtanácsos, a ki ugylátszik a vissza­élésekhez többet ért, mint az erdőkhöz . . . (Ellen­mondás a jobboldalon.) Kérem, bebizonyította. Ez a néppárti tábort 2, mondd két kilométerre helyezte el a szavazó-helyiségtől. Teljes egy fél­óráig tartott, a mig az a csoport ember, a mely sokkal lassabban halad, mint a magános, oda­érhetett a szavazóhelyiség elé. Es Környei négysze­res kordont vonatott a néppárti tábor és a szavazó­helyiség között. A választáshoz csakis választási igazolványokkal ellátott szavazó jöhetett be; a többit visszazavarták. Már most elképzelhető, hogy Környei erdőtanácsos a liberalizmust nem igen érvényesítette ezen czédulák kiosztásánál. Szóval, a mikor valamely községet szavazásra fel­hívták, annak a népnek négy kordonon át kellett hatolnia, mig a szavazó-urnához jutott. Termé­szetes, hogy az a gyámoltalan, szegény, irtvány­községi tót ember, ki amúgy is meg volt ijedve, mikor annyi fegyveres katonát látott ott, mert nem tudta, hogy minek vannak oda kirendelve, igy teljesen elvesztette a kontenánsz-át. Időnként gondoskodott a választási elnök ur arról, hogy a plébánosokat, tanítókat és a néppárti bizalmi embereket, a kik ezeket a szavazókat az urna elé szokták vezetni, kirekeszszék a választási helyiségből és a néjaet csak magát szorította bele a négy kordonon való átsétálásba. Minden kordon­nál ott voltak azután az u. n. nemzeti munkapárti rendezők, a kiknek a zsebei tele voltak pénzzel és azt mutogatták, és ezek kisérték a népet. Ha azután látta Környei. hogy mindennek daczára mégsem tudják eltóriténi a néppárti csoportot, a mely jelöltjére szavazni akar, visszaküldte őket a saját táborukba azzal, hogy korán jöttek, igy négyszeresen is passziroztatta sokszor azt a négyes kordont, és csak igy érte el, hogy az a szegény nép megriasztva, megfélemlítve jutott el a szavazó­urnához. Hogy ez a szavazás, t. képviselőház, hogyan folyt le, hogy milyen módon erőszakoskodtak a néppel, az abból az egyszerű tényből is megállapít­ható, hogy alig szavazott le 800 ember összesen ugy az egyik, mint a másik jelöltre és mégis reggel­től este tíz óráig tartott el a választás. (Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Ez az a hires választás !) Hoek János: Alapos munka ! Justh János: Nemzeti munka! Jó módszer. Szmrecsányi György: Ebben a kerületben azonban nemcsak a hatóságok követtek el vissza­éléseket, nemcsak ezek tették túl magukat a tör­vényen, hanem beavatkozott a választásba meg nem engedett módon maga a megválasztott kép­viselő, báró Lévay Lajos is. (Egy hang jobbról : Hát a néppárti papok 1 Zboray Miklós: Ha tud egy papot, a ki vissza­élt, jelentse fel! (Zaj.) Erdélyi Sándor: Fel is vannak jelentve ! KÉPYH. NAPLÓ. 1910 — 1915. I. KÖTET. Szmrecsányi György: Méltóztassanak ezt az igen jellemző és érdekes esetet, a mely legjobban az igazságügyminister urat fogja érdekelni, meg­hallgatni. A csaczai közjegyzőség tavaly ürese­désbe jött. Erre a közjegyzői állásra pályázott egy csaczai ügyvéd, dr. Eichenwald Gyula. Pro­tekozió után nézendő feljött Pestre és elment b. esetei Herczog Móriczhoz, a kit felkért, hogy a kormánynál támogassa az ő közjegyzőségét. B. Herczog Móricz azonnal telefonált Lévay képviselő urnak és magához kérette. Lévay képviselő ur meg is jelent és ott ő (Lévay) egy kijelentést tett; ezt aztán közölték velem dr. Neumann Gyula és dr. Gyuriss Emil, melyet bátor leszek felolvasni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk /) »Én biztosítom arról, hogy miután Csaczán akarok fellépni, a minister a csaczai közjegyzőség betöltésében nekem tartotta fenn a döntést. (De­rültség. Zaj.) S ha az én választásom sikeresen fog befejeződni Csaczán ... s ha mindaz be fog követ­kezni, a mit ügyvéd ur mond«. — t. i. hogy ő le­szavaz és befolyását érvényesíteni fogja — »akkor nyugodt lehet az iránt, hogy a csaczai közjegyző senki más nem lesz, mint ön.« (Zaj. Felkiáltások jobbról: Hát meglett ?) Zboray Miklós: Lévay meglett, de Eichen­wald nem. Szmrecsányi György: A számból vette ki a szót t. barátom, Zboray Miklós, mert a közjegyzői kinevezésnél aztán egy kis hiba történt, a mennyi­ben Lévay meglett, de a közjegyző nem lett meg. (Derültség.) Ezelőtt 4—5 nappal olvastam a hiva­talos lapban, hogy a csaczai közjegyző valami Wix Móricz lett. (Felkiáltások jobbról; Nohát!) Erdélyi Sándor: Ez magyarázza a felolvasott nyilatkozatot! Szmrecsányi György: Én nem vádolom meg az igazságügyminister urat azzal, hogy ő kortes­szolgálatot teljesít, közjegyzői állásokat osztogat, de rá akartam mutatni arra a lehetetlen állapotra és arra a furcsa viszonyra, a mely a munkapárt köreiben uralkodik, hogy egy képviselő meri magá­nak azt a szabadságot venni, hogy az igazságügy­minister ur nevében ilyen ígéretet tehessen. (Zaj.) Egy hang (jobbfelól): Majd Lévay megfelel rá, igaz-e ? Szmrecsányi György: A mikor én Julius 2-án a nagytapolcsányi főszolgabíró erőszakoskodásai tárgyában interpelláltam a házban és különben is, valahányszor erről az oldalról felszólalás történt, ez a Lévay képviselő ur mindig a legnagyobb han­gon tört ellenünk és mindenféle invektivákkal illetett bennünket. En figyelmeztetem Lévay képviselő urat arra, — a naplóban el fogja olvas­hatni — figyelmeztetem a képviselő urat arra, hogy. . . (Felkiáltások a baloldalon: Hol dol­gozik t) B. Podmaniczky Endre: Már két hete nin­csen itt! Szmrecsányi György: ... ő 1896-ban került be ide a házba, olyan körülmények között, a melyek akkor az egész országot megbotránkoztatták. 32

Next

/
Thumbnails
Contents