Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-16
16. országos ülés 1910 Julius 18-án, hétfőn. 245 egyszerié feltámadt a régi reakczió. A főbirák nyíltan merészeltek bennünket ellenzéki — akkor még —• képviselőket fenyegetni, hogy majd megmutatják ők, hogy Trencsén vármegyében minekünk többé helyünk nem lesz. A jegyzők felsőbb utasításra bejárták a népet, nyomtatott belépési nyilatkozatokat írattak velük alá és kényszeritették a munkapárti szervezetbe való belépésre. Kitűzték a munkapárti alakuló ülést; annak érdekében az egész tisztikar agitáeziót fejtett ki, plakátok jelentek meg magyar és tót nyelven, a melyekben felhívják a lakosságot, hogy lépjenek be a munkapártba. Ezeket a plakátokat az 1899 ; XV. t.-cz. 157. §-ának világos, tiltó rendelkezése daczára aláirta Baross Jusztin alispánnal az élén kevés kivétellel az egész megyei tisztikar. De aláirtak ezt a plakátot, — és erre talán még példa nem volt — a trencséni törvényszéki elnök, és öt törvényszéki bíró is. (Felkiáltások a haloldalon : Független biróság !) Azt már csak mégsem tudom feltételezni egy megyei tisztikarról, hogy ne ismerje, a kúriai bíráskodásról szóló törvénynek rávonatkozó tiltó rendelkezését; még kevésbbé tudom feltételezni törvényszéki birákról. hogy ne ismerjék az 1869 : IV. t.-cz. 4. §-át, ezért igenis az a meggyőződésem volt, hogy itt határozott rosszhiszeműséggel, hogy ne mondjam czinizmussal állunk szemben, (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) és ezért az elmúlt országgyűlés márczius 21-iki ülésén interpellácziót intéztem a miniszterelnök mint belügyminister, valamint az igazságügyi és vallás- és közoktatásügyi minister urakhoz. Az interpellácziót leszek bátor felolvasni. (Olvassa) : Interpelláczió a belügyminister úrhoz : Van-e a t. belügyminister urnak tudomása arról, hogy Baross Jusztin Trencsén vármegye alispánja, ifj. Rudnay István főjegyző, Némák Imre aljegyző, Brancsik Károly főorvos, Petráss Károly árvaszéki elnök, Ujfalussy László árvaszéki alelnök, Milkó Elek árvaszéki ülnök, Zmaróczy János, Motesiczky Imre, Schwarczer Károly, Baross János, Cselkó Jenő, Domaniczky László, Lika László, Rada Ignácz, főszolgabirák, dr. Tafferner Gyula, Teszelszky Antal, Kubinyi György szolgabirák, Ucsnay Ernő, Trencsén város polgármestere, Makk Jenő rendőrkapitány, Sándor Ferencz tanácsnok, Zelenay Sándor főjegyző az 1889. évi XV. t.-cz. 162. S-ának tiltó rendelkezése ellenére politikai gyűléseket szerveznek, azokon tevékeny részt vesznek és a közönséget a nemzeti munkapártba toborozzák, a községi jegyzőket utasítják, hogy a néppel a munkapártba való belépési nyilatkozatokat aláírassanak, továbbá, hogy Baross János, illavai főszolgabíró a munkapárt hivatalos jelöltjével járása községeiben a választókkal házrólházra jár és őket már eleve rábeszélni és kényszeríteni igyekszik, hogy a választók reá szavazzanak ? Hajlandó-e a t. belügyminister ur a nevezett tisztviselők ellen e tárgyban hozzá beadott feljelentést sürgősen elintézni és ellenük az 1899. XV. t.-cz. 162. §-a alapján a fegyelmi eljárást meginditani és általában a törvényhatósági tisztviselőkhöz rendeletet intézni, hogy a szervezkedésektől tartózkodjanak ? Interpelláczió a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz : »Van-e a t. kultuszminister urnak tudomása arról, hogy Trencsén vármegye kii. tanfelügyelője Kosztka Mihály az 1899. évi XV. törvény czikk 167. §-ának világos rendelkezése daczára politikai gyűlések szervezésében részt vesz, az ana szóló és falragaszokon közzétett íeliiásokat aláírja ; hogy a munkapárt érdekében hivatalos hatáskörében korteskedik ?« Közbevetőleg vagyok bátor megjegyezni, t. ház, hogy ezt az urat, Kosztka Mihály tanfelügyelőt ajánlom az igen t. függetlenségi pártnak és a munkapártnak is figyelmébe. Ugyanis ugyanazzal a buzgósággal és ugyanazzal a rettenetes nagy igyekezettel és szorgalommal, a melylyel most a munkapárti szervezkedés mellett buzgólkodott, ugyanazzal buzgólkodott a koalicziós kormány alatt a függetlenségi és 48-as párt mellett, a mikoi az volt többségben. (Zaj.) Perczel Dezső : A képviselő ur is nagyon buzgólkodott a szabadelvű párt mellett annak idején ! (Zaj. Elnök csenget.) Szmrecsányi György: A munkapárt igen t. elnöke, Perczel Dezső ur (Éljenzés a jobboldalon.) hosszú éveken át volt belügyministei és épen azért nagyon csodálkozom, hogy ilyen közbeszólást intézhet hozzám. Perczel Dezső: Nem igaz ? Szmrecsányi György: Tessék ? Perczel Dezső: Nem igaz, hogy a képviselő ur buzgólkodott a szabadelvű párt mellett, a mikor bejött a házba ? (Zaj a báloldalon.) Szmrecsányi György: Azt veti szememre Perczel Dezső képviselő ur, hogy én a munkapárt mellett buzgólkodtam . . . Perczel Dezső: Nem! A szabadelvű párt mellett! (Felkiáltások a baloldalon : Mindegy !) Hock János : De nem mint szolgabíró és nem mint tisztviselő ! Szmrecsányi György: ... és hogy én a szabadelvű párt programmjával lettem megválasztva 1905-ben. Hát én ezt egy perczig sem tagadom és nem látok benne semmi kivetni valót. Én beismerem, hogy szabadelvű párti voltam, de az urakban már nem volt meg az a bátorság, hogy ezt a nevet >>szabadelvű páit« újból felvegyék. (Elénk helyeslés a baloldalon.) És, t. kéj^viselőház, én részt vettem azután a nemzeti ellenállásban, az elmúlt négy esztendő alatt kivettem részemet a becsületes parlamenti munkából, (ügy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Zboray Miklós: Kormánypártiból ellenzéki lehet, de az ellenzéktől a husosfazékhoz menni nem járja ! (Zaj.) Szmrecsányi György: És, t. képviselőház, ezen a mostani, méltán tatárjárásnak elnevezett választáson (Igaz! Ugy van! balfelöl.) én olyan tűzkeresztségen menteni keresztül. . . Perczel Dezső: Hát az 1906-iki kinevezések!
