Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-16

Í6. országos ülés 1910 Julius 18-án, hétfőn. 243 meggyőzni a kormányt, hogy ily eszközökkel képtelenek lesznek a békés kormányzásra, a hasznos munkára, és teljes lehetetlenség, hogy itt a parlamentben az általunk annyira óhajtott nemzeti munka ügye előmozdittassék, a mikor velük szemben egy végelkeseredésben levő ellenzéket találnak épen azon hatalmi túlkapások miatt fellázítva, a melyek itt szóvá tétettek. (Igaz! Ugy van l a, bal- és a szélsőbaloldalon.) En nem esem abba a túlzásba, hogy az ellenzéki választásokat kivétel nélkül ugy tüntessem fel, hogy azok minden külső erőszaktól és befolyástól menten, tisztán folytak le, (Helyeslés jobbfelől.) mert hogyha keresünk és kutatunk, bizony a képviselőválasztásoknál, a hol a népszenvedély magasan lobog minden párton, itt is, túl is fogunk ott találni záptojásokat és bevert fejeket. Azonban, a mikor választási visszaélésekről beszélek, ezek alatt nem korcsmai verekedéseket értek és nem azoknak a jeleneteknek leírásával akarom untatni a t. házat, a mikor pár éretlen gyermek meghajigálta záptojással ezt vagy amazt a jelöltet, a miért azután elnáspágolták, de igenis a választási visszaélések alatt, a melyeket nekünk, igenis nekünk be kell ide hoznunk, értem a tisztviselői karnak és a hatalomnak a választásokra elkövetett illetéktelen befolyását, pénzelését. (Helyeslés balfelől.) Minduntalan halljuk a t. túloldalról azt a vádat, hogy a tisztviselők elkövettek ellenzéki jelöltek érdekében is visszaéléseket. Huszár Károly (sárvári) : Fehér holló ! Szmrecsányi György: Roppant egyszerű a dolog ; tisztázzuk az eszméket. Itt van most a hely és az alkalom, méltóztassék azokkal a konkrét vádakkal előállani, méltóztassék bizonyítani. Mi előjövünk a magunkéval és akkor nagyon egyszerű és nagyon könnyű lesz azt a mérleget megcsinálni. Azzal a váddal is illetnek minket, hogy mi agitálunk. Hát az Isten szerelméért, képzelhető-e képviselőválasztás agitáczió nélkül ? Hiszen a képviselőválasztás az eszmék, a programmok harcza és hogyan kapaczitálja máskép azt a választóközönséget az a jelölt a maga igazsága mellett, ha nem agitál ? Sümegi Vilmos : A pénz ! Erőszak ! Szmrecsányi György: öh igen, ismerek agitáczió nélküli választást, és azt hiszem, ez specziális munkapárti találmány. (Derültség balfelől.) Akárhány esetben láttam azt, hogy az a munkapárti jelölt ur megjelent a választás székhelyén, megmutatta magát, pár óra ott időzés után távozott, megválasztották és még most sem lehetett abban a kerületben látni. .A mikor onnan eltávozott, akkor természetes, hogy. nem mehetett agitálni, de az agitácziót elvégezte a szolgabíró, a jegyző, a pénz és a csendőr. Az agitácziónak ez a módja pedig rendesen olyan elkeseredést és izgalmat szült a kerületben, hogy azt száz és ezer agitátor sem lett volna képes rendes körülmények között elérni. T. képviselőház! Én nagyon sok tudósitást kaptam, különösen a Felvidékről, választási visszaélésekről, de nem fogom ezeket mind ismertetni, mert csakis azokról beszélek, a melyekről személyes tapasztalattal szereztem meggyőződést. Azokért az adatokért pedig, a melyeket itt felhozok, egyéni szavahihetőségemmel, emberileg állok jót és ezekért felelek. (Halljuk ! Halljuk !) Mielőtt azonban ezekre rátérnék, méltóztassanak megengedni, hogy a választási visszaéléseknek genezisét mondjam el. Elkerülhetetlenül szükségesnek tartom ezt, mert csakis igy fogják a t. képviselő urak megérteni a maguk egész mivoltában azokat a hitványságokat, a melyekből különösen a Felvidéken iskolát csináltak és a melyekkel eh^romták a szabad véleménynyilvánítást és lehetetlenné tették minden ellenzéki pártnak, hogy ott érvényesüljön. A mikor visszaélésekről beszélek, nem tehetek róla, mindig elsősorban Trencsén vármegye jut eszembe. Ez, t. ház, nem lokális jelentőségű kérdés, hanem igen is országos jelentőségűvé fejlődött, mert Trencsén vármegye az a fészek, a melytől a Felvidék úgyszólván inficziálódott. Itt rakta le ennek a rendszernek alapjait és itt teremtette meg ezt az iskolát Trencsén vármegyének hirhedt fősipánja, Szalavszky Gyula. Itt győződtek meg az emberek arról, hogy választási visszaéléseket és törvénytelenségeket nem csak hogy büntetlenül lehet elkövetni, hanem azokért még jutalom is jár. (Igaz I Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mindenkinek élénk emlékezetébe kell, hogy legyen, t. ház, az 1896. évi Bánffy—Jeszenszkyféle választás. Egy hang (a baloldalon) : Zichy János majd beszél róla ! Richter János : ön is résztvett benne ? Elnök (csenget) : Kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni. Szmrecsányi György: Én 1896-ban még a gimnáziumban ültem és igy legfeljebb csak mint kiváncsi érdeklődő vehettem részt azon a választáson ; hanem a t. képviselő ur, igen tevékeny részt vett azokon a választásokon, pedig akkor még a t. néppártnak volt igen buzgó tagja. (Zaj és mozgás a baloldalon.) Zboray Miklós : Hála Istennek, most nem az ! (Derültség a baloldalon.) Szmrecsányi György : Ezt nem azért mondom, mintha sajnálkoznám e felett, (Zaj. Elnök csenget.) mert végtelenül örülök annak, hogy megszabadultam attól a tehertől és kellemetlen helyzettől, hogy kénytelen legyek vele egy párton ülni. (Helyeslés a néppárton. Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. ház. Zboray Miklós ." Majd rátérünk még önökre is, t. túloldal. (Halljuk ! Halljuk l) Szmrecsányi György: Mindenki emlékszik ezekre a nevekre : Csacza, Várna, Nyitra, Stomfa, Vágbesztercze, Puchó stb. Méltóztassanak megengedni, hogy csak néhány szóval mondjam el, hogy Csaczán hogy rendeztetett a választás. Egy hang (jobbfelől): Most ? ^uL 81*