Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-16

16. országos ülés 1910 Julius 18-án, hétfon. 23Ö lógó fény, elkábítják a pillanatnyi élvek. Szivét fertőzi az azelőtt ismeretlen vágy. így vagyunk az ifjnsággal is a katonai szolgálat ideje alatt. A város csillogó szabadsága elmámoritja, szivében oly vágyakat ébreszt, a melyek elérésére szűkek neki ősi kis falucskájának határai. Mikor megjön, kevesek kifogásol mindent, nehezére esik neki a földet megművelni. Nem végez rendes munkát, hanem lesi a pillanatot, a mikor e kis birtokon túladhat. Fülébe csengenek a hamis frázisok a városi jólétről, kultúráról czivilizáczióról, szabad életről, a falun is szeretné végigélvezni mindazt, a mit a városok nyújtanak. Az élelmes elemek felhasználják és kihasználják ezen egyszerű falusi népnek titkos vágyakozását, betolakszanak a nép közé és városi ezikkeket kinálnak nekik jó drágán. A fényűzés lábrakapott és midőn a dob megperdül kapuja előtt, már nincs semmije, földönfutóvá lett, sokszor a fényűzés tette őt tönkre. Egy minden tekintetben okos agrárpolitikának számolnia kell a jelenlegi viszonyokkal és ezekhez mérten kell alkalmaznia a szükséges óvintézkedéseket. A jelenlegi agrárizmusnak két nagy hibája van : az u. n. törpe gazdaság és a nagy latifundiumok. (Helyeslés a haloldalon.) A törpe-gazdaság barázdájában a proletariátus üti fel fejét, és hogy ez mennyire veszélyezteti a társadalmat, azt talán mindenki tudja, vagy legalább is érzi. A latifundiumokban az alkalmazottak, vagyis nagyszámú cselédség, és a bérlő szerepel, a törpe-gazdaság pedig a pórnép csak mindennapi igényeinek kielégitéséről gondoskodik és a legkevésbbé sem gondol a kisbirtoknak észszerű megművelésére. A cselédés bérletgazdálkodás emészti a latifundiumok hozadékát, elkedvetleníti a" birtokost, a ki nagykiterjedésű birtokának művelésében állíttatik meg. De még egy másik, nem kevésbbé fontos feladat vár az agrárpolitikára, t. i. a parasztcsaládok állandósítása, a szabad apai birtok. A családtagok csak ugy fejtenék ki összes erejüket, ha birtokocskájukat sértetlen és megtámadhatatlan egésznek tudják; ellenesetben rögtön beáll a stagnáczió és a stagnáczióval együtt a birtokvándorlás, a mely nemcsak egyeseket tesz tönkre, hanem mérhetetlen hátrányára van magának az államgazdaságnak is. A birtok állandósítását szigorú rendszabályokkal és intézkedésekkel kell körülsánczolni. Nem szabad a birtokost szabad akaratára bizni. A szabad akarat nagyon sokszor szabadossággá fajul és könnyelműségre ingerli a szenvedélyek pillanatában azt, a ki máskülönben a higgadtság és a józanság példaképe. Az állandósításra nézve a legjobbb panaczea az örökösödési törvénynek revíziója. Az agrárpolitikusok között e tekintetben kétféle nézet uralkodik. Az egyik nézet szerint össze kell irni a birtokot, hogy igy lehessen megtudni az öröklendő birtok mennyiségét. A másik nézet szerint az apa első vagy másodszülött fia foglalja el az egész birtokot és a mellék-örökösöket pénzzel vagy pedig terménynyel fizesse ki. Annyi bizonyos, igen t. képviselőház, a vidéken nagyon sokszor tapasztaltam azt, hogy az úgynevezett birtokparczellázás, az u. n. birtokfelosztás, nagyon elkedvetleníti az örökösöket, és nem akarván dolgozni a kis parczellán, inkább eladja azt az első alkalommal és földönfutóvá válik, vagy mezei munkásnak szegődik. Az örökösödési törvény olyképeni reformja, a reviziója, a mely a birtok mennyiségét egészében az örökösre bízza, legalább véget vetne annak a feldarabolásnak, a melyet mindenütt tapasztalunk. Máskép, mint ezzel a rendszabálylyal a szegény kisgazdát kisgazdaságában megvédeni nem tudjuk. És még egy különös haszna lenne annak, ha csak egy örökölné az egész birtokot. Sajnos ugyanis, de legalább a mi vidékünkön, és másutt is, nagyon el van harapózva az u. n. egyke és pedig tisztán gazdasági szempontok vezetik az embereket arra, hogy nagyobb családot ne alapítsanak, azért, hogy a birtok mindig egy ember kezében maradjon. (Halljuk ! Halljuk!) A mellékörökösök öröksége nem egyszerre, hanem évi részletekben lenne fizetendő, akár terményben, akár pedig készpénzben. Hogy az utóbbi foganatosítható legyen, gondoskodjék az állam olyan pénzintézetek alapításáról, a melyek a mellékörökösök évi jutalékát megfelelő kamatok fejében a főörökös megterheltetésének kizárásával készpénzben kiszolgáltatnák. Senki sem mondhatja, hogy ily intézkedések mellett az oldalörökösök megrövidíttetnének, mert a főörökös már természeti jogánál fogva az oldalörökös felett áll. Ne féltse tehát a liberalizmus a maga rosszul értelmezett jogegyenlőség! elvét. Az agrár-osztály csak nyerni fog mellette; mert prosperálni fognak különösen a kisebb-nagyobb városok közelében fekvő kis- és nagyközségek, a hol a beltelkek nagy része gyümölcsösökké vagy zöldséges kertekké lenne átalakítható. A kényszerosztály megölője a szabad parasztbirtoknak ; aláásója az államfentartó parasztosztálynak. A jelenlegi viszonyok között a földbirtoknak mindenféle adókkal való túlterhelése képezi az agrár válság legsúlyosabb okát. Itt az ideje, hogy a törvényhozás gondoskodjék ezen baj elhárításáról. Két módot ajánlok e czél elérésére. Az egyik, a földbirtokra felveendő jelzálogkölcsön érvénytelenítésében, a másik pedig a jelzálogkölcsönök tetemes megszorításában áll. Mindkét móddal határt szabhatunk egyrészt a földbirtok könnyelmű elidegenítésének, másrészt a könnyelmű adósságcsinálásnak. Az u. n. jelzálogadóssági határ megállapítása pedig abban áll, hogy egy gazda, bárki legyen is az, jelzálogkölcsönnel csak felerészben terhelhető meg, a többi adósság személyi adósságnak minősítendő, a mely mint ilyen a birtokra semmi körülmények közt sem lenne rátáblázható. Igaz ugyan, hogy ezen módok mellett megakadályozhatjuk a birtok túlterheltetését, de azért