Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-15

230 15. országos ülés 1910 Julius 16-án, szombaton. Idézze jól! Zaj. Hátijuk! Halljuk! balfdől.) Ha a kifejezésben talán enyhébb is volt, de az értelme kétségtelenül az volt, (Elénk ellenmondások jobb­íelöl.) hogy peccatur intra et extra muros, és a vesztegetést alkalmazta a balpárt, jobbpárt, szóval minden párt. (Zaj és közbeszólások a jobboldalon.) Nem a vesztegetést ? Ha valakinek pénzt adnak azért, hogy szavazzon, minek minősiti a képviselő ur ? E felett nem vitatkozhatunk. T. képviselő­társam, egy nagy különbség van ebben a tekintet­ben is Magyarország régi és mostani közszelleme között. A választási visszaélések elleni panasz nem nj dolog. Mikor az első felelős magyar ministe­rium megalakult 1848-ban, az akkori igazságügy­ministert, Deák Ferenczet meginterpellálta egy képviselő, s azt mondta, hogy a választáson az első felelős magyar ministeri kormány a választók akaratának nyilvánítását befolyásolta. Nem tudom, hogyha valaki ezt szintén min­tául véve követné és meginterpellálná a jelenlegi igazságügyminister urat, vájjon merne-e az igaz­ságügyminister ur ugy válaszolni, a mint Deák Ferencz válaszolt ? (Felkiáltások baljelöl: Nem ! Zaj.) Ennek a válasznak a rezüméje nagyon rövid, azt mondja, hogy a ministerium egyetlen kerület­ben senkit jelöltül fel nem állított, senkinek a megválasztását nem ajánlotta. (Félkiállások jobb­felől: Hát a koaliczió f) Ertsey Péter : Hát a koaliczió mit csinált ? Hisz az épenséggel kinevezte a jelölteket! Egy hang (a széhóbaloldalon) : Nem kell már Deák Ferencz ! Ertsey Péter: Kossuth is mennyire panaszko­dott, hogy milyen hálátlanul viselték vele szem­ben magukat! (Folytonos zaj.) Tőle kapták a mandátumot! Mezőssy Béla: Tisztelt képviselőtársam azt csak nem kívánhatja tőlem, hogy én valakiből idézzek és meghamisítsam az idézetet. Ugy idézem az akkori igazságügyminister válaszát, a mint ő mondta és ha ez a válasz terhelő lesz reám, vagy a t. túloldalra, kötelességünk ennek konzekven­ciáját egyképen levonni. (Mozgás.) Ö azt mondta, hogy senkinek megválasztását nem erőszakolták és pedig abból az egyszerű indokból, mert a mi­nisteriumnak nem csinált többség, nem szerzett bizalom kellett, hanem azt akarta, hog}' önként, szabadon nyilatkozzék a magyar nemzet akarata, mert ez az ő további működésének igazi alapja. Egy hat?g (jobbról): Épen mint a koaliczió idején|! Mezőssy Béla: Azzal nem hoz zavarba t. képviselőtársam, a kit személyesen ismerni nincs szerencsém, ha arra czéloz, hogy a mi rezsimünk alatt is voltak ajánlatok. (Zaj a jobboldalon. Fel­kiáltások : Kinevezések I) Nem is vonom két­ségbe. (Mozgás.) Justh János: De mindenkit a saját pénzén választottak meg ! Szmrecsányi György: Nem volt presszió! (Zaj. Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) Mezőssy Béla: Remélem, ezt a közbeszó­lást ugy méltóztatnak érteni, hogy a szemre­hányás akkorra' szól, a mikor mi voltunk kor­mányon. Mert az csak természetes, hogy nem vonatkozhatott ránk mint ellenzéki pártra, a melynek hatalma nincs, és a melynek pénz nagyon gyenge mértékben áll rendelkezésre. . . (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Volt!) Förster Aurél: Hol volt ? Azt is elvitték volna, a mi nekünk volt / (Derültség a jobbolda­lon.) Olyan éhesek voltak ! Egy hang (a jobboldalon) : Téged a munka­párt választott meg ! Mezőssy Béla : ... Ha pedig azt a szemrehá­m^ást, hogy annak idején, a mikor kormányon volt a mostani ellenzék, ajánlatokat adott, valaki jó lélekkel csöndesem magában vonulva szemléli, és ha Ítéletet alkot róla, lehetetlen, hogy be ne ismerje, hogy a Wekerle-féle választásoknál a magyar nemzeti közvélemény annyira szabadon nyilatkozott meg, hogy a t. urak közül senki sem kerülhetett ide be. (Igaz! Ugy van! a bal és a szélsöbalóldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Ertsey Péter: Mert nem volt ellenjelölt! Mert félreálltunk ! Sümegi Vilmos: Mondják meg, hogy mennyi pénzt kaptak azok, a kik benn vannak ! Mezőssy Béla : Én] csak; a 48-as nagy idők felfogását akarom igazán mindenféle mellékszán­dék nélkül a t. ház figyelmébe ajánlani. Akkor is volt peticzió. Egy győrmegyei kerületből, az öt­tevényiből, adtak be peticziót. Ma ilyen kerület nincs ; nem tudom, ez a hely ma melyik kerület­hez tartozik. Förster Aurél: Győrszigethez. Mezőssy Béla : Ebben a kerületben egy Balogh Kornél nevű urat választottak meg képviselőül. Balogh Kornél mandátumát megpeticzionálták azért, — ez akkor egyszerűen ment, minden forma­litás nélkül — mert állítólag egy Német Lipót nevű ur a választóknak enni-inni adott -és azonkívül hú­szasokban napidijat fizetett nekik. Akkoriban nem volt curiai bíráskodás, hanem közönséges verifikáló­bizottság és ennek jelentésében az előadó — ijosís­sima verba — azt mondja, hogy e választás annyira botrányos, hogjr magában a választási jegyző­könyvben elég indokot lát a választás azonnali mcgsemmisitésére. A tárgyalás során Nyári Pál állott fel és azt mondta, hogy csodálja, hogy bár­kinek ily választás után van bátorsága belépni a magyar képviselőházba. (Mozgás.) Utána Dub­ravszky . . . (Mozgás és zaj.) Hiszen, t. képviselő­ház, nem akarok ily erős mértékkel mérni, mert bizony lehet, hog}^ így közülünk is egyik-másik a házon kivül maradt volna. Ezt csak annak az illusztrálására hozom fel, hogy a nemzet erkölcsi felfogása és közérzülete ilyen rövid idő alatt mily kétségbeejtően idomul át és mennyire zuhanunk lefelé a fertőbe. (Zaj.) Szmrecsányi György: Az a Lipót kezdte el! Mezőssy Béla: Kazinczy Gábor azt mondta, hogy nem elég az, hogy azt a mandátumot meg­semmisítik, hanem kell, hogy ez az ember töb-

Next

/
Thumbnails
Contents