Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-15

Í5. országos ülés 1910 JÍ bet képviselő ne lehessen, és mindazok, kik ebben a vesztegetésben részt vettek, a legszigorúbb utón bűnügyileg is megfenyíttessenek. Még volt egy másik petiezió is, mely nem annyira érdekes, de egyik t. barátomat fogja talán érdekelni; röviden elmondom. A másik petiezió Benczúr Miklós ellen volt intézve, a ki nyíregyházi képviselő volt. Megpeticzionálta egy gazda és egy csizmadia — kicsit humoros az eset — és pedig azon az alapon, mertj29 zsidóember is Benczúr Miklósra rászavazott. Akkor t. i. még az emanczipaczionális törvény nem volt meg. Nem ez a humoros benne, hanem a mi következik. A bizottság ezt magában véve elég indoknak nem találta, és jelentésében ennek a politikus suszternak és ennek a furfangos tanyai gazdának a logikáját következőleg jellemezte. A suszter azt mondta, hogy ő Benczúr urat nagyon derék, tisztességes embernek tartja, de ő nem tartja arra érdemesnek, hogy képviselő legyen, semmisítsék meg tehát a mandátumát. A gazda pedig azt mondta: én öt pengő forintokat kaptam a Benczur-párt egyik vezéremberétől, hogy Benczúr képviselőjelölt úrra szavazzak. Én ezt a megbízást félig teljesítettem — ez nem adoma, hanem szóról szóra így van — félig nem. T. i. az öt pengő forintokat megittam a Benczúr ur egészségére, de az ellenjelöltjére szavaztam. Ezen alapon kérte a választás megsemmisítését. T. ház! Micsoda idillikus, aranykorszakbeli esetek ezek a mai vesztegetések, etetések és itatások ... (Igaz! Ugy. van ! balfelöl!) Sümegi Vilmos: Százezreket költöttek egy kerületben! Mezőssy Béla: . . . és a hivatalos presszió azon tengeréhez képest, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) melybe Magyarország ministerelnöke a jelenlegi választási hadjáratot belefullasztotta. Egy egész félév kellett ahhoz, hogy ez a nemzet preparáltassék, egy félév, melynek tartama alatt városok és falvakból, a szorgalom, igyekezet, törekvés és munka tanyáiból közönséges ingyenes korcsmahelyiséget csináltak. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Egy félév, a melyben vidékenként csak az árfolyam változott, de a becsület a legtöbb helyen eladó volt. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Egy félév, a hol még azon kevesek ellen is, kikben ébren maradt a polgári önér'zet és az elvekhez való hűség, mint valami üldözött vadakra megindították a hatóságok a hajszát, hogy megfélemlítsék őket. (Igaz! Ugy van! Nagy zaj a baloldalon.) Tizennégyéves képviselőségem folyama alatt igyekeztem tárgyilagos Ítéletemet minden tekintetben megőrizni, és ki kell, hogy jelentsem egész nyíltsággal, ki is jelentem, hogy Pop Os. Istvánnak a választási visszaélésekkel foglalkozó azon beszédrészében, a hol a hatóságok erőszakát vázolta, igaza van. (Ugy van! Ugy van! balfelöl), dius 16-án, szombaton. 231 És egy ilyen választási hadjárat után Magyarország ministerelnöke kiáll egy külföldi lap tudósítója elé és azt mondja, — és ezzel tetézi az elért választások feletti örömét — hogy ennek a választásnak erkölcsnemesitő hatása volt. (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon! Ez czinismus!) T. ház! Én nem irigylem annak az embernek az Ítélőképességét, vagy, hogyha az teljesen rendben van, — a mit nincs jogom kétségbevonni — nem irigylem annak az embernek erkölcsi felfogását és jó ízlését, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) a ki a közelmúltban lefolyt magyarországi választásoknak erkölcsnemesitő hatást mert tulajdonítani. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az igaz, hogy a ministerelnök ur sokáig lakott a Kelethez közel (Derültség a szélsöbaloldalon.) és lehet, hogy neki az erkölcsről és jóizlésről onnét hozott fogalmai vannak, de az kétségtelen, hogy ez a választási hadjárat olyan kárt tett Magyarország közerkölcsiségében, (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsöbäloldalon.) hogy évek hosszú sorának kell lefolynia mindaddig, a míg ezt valahogy kiheverjük. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbäloldalon.) Lengyel Zoltán: Ez a liberalizmus! Mezőssy Béla: Lehet, t. képviselőház, hogy egyesek ezen a kérdésen nem ütköznek meg. Hogy a ministerelnök ur nem ütközik meg és ebben a tekintetben bizonyos mértékig látáshiányban szenved, az én előttem egészen érthető, mert hiszen Magyarországon első politikai szereplése, .alkalmával is hasonló fegyverekkel élt. De tévedni méltóztatnak, t. képviselőház, hogyha azt gondolják, hogy ezt a terheltségi foltot mi a ministerelnök urnak el fogjuk felejteni. (Tetszés a bal- és a szélsöbäloldalon.) Nem fogjuk elfelejteni, és in tempestate, zivataros időben azt az örök mosolyt, a mely az ő ajkán honol, meg fogjuk keseríteni. (Tetszés a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Ertsey Péter: Nem félünk! Ott leszünk mi is akkor! (Zaj. Elnök csenget.) Mezőssy Béla: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk.') Még csak egy kérdéssel akarok foglalkozni, tekintettel arra, hogy túlsoká nem akarom a t. ház türelmét igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) Ká akarok térni a képviselőház válaszfeliratára és a trónbeszédre. A trónbeszéd, ugyebár t. ház, azt kell hogy tartalmazza, a mit a király és a kormány kíván a nemzettől? A válaszfeliratnak pedig az lenne az erkölcsi" jelentősége, hogy az foglalja magában mindazt a kívánságot, a mi a nemzet lelkét betölti. Ha ilyen szempontból ítéljük meg a kettőt, minő végtelen nagy ür van egyrészt a király és a kormány, másrészt a nemzet felfogása között Felülről egész nyílt, egyenes őszinteséggel terhek vállalása követeltetik pénz és v érben egyaránt