Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-15

JuliusA6-án, szombaton. 214 15. országos ülés 1910 nok azzal állanak elő, hogy nekik ezek joguk, ezen minőségük ismertessék el az erdélyi unió beczikkelyezése alkalmával. Es mit mond Deák Ferencz a kedélyek lecsillapítására ? Legyenek meggyőződve a románok, hogy azon esetben, ha meg fog történni az unió beczikkelyezése, akkor nagyon természetes, hogy összes szerzett jogaik ezen törvényben biztosíttatni fognak, és pedig nemcsak egyéni, hanem nemzeti szabadságuk is. (Mozgás.) Azon esetben azonban, ha ez nem történnék meg, akkor marad az 1853-iki állapot, s el vannak ismerve, mint negyedik nemzet. (Mozgás.) En rendesen minden adattal felvagyok szerelve, s azok rendelkezésemre állanak. Hiszen van itt egy jó könyvtárunk, méltóztassanak utána nézni, s az urak megállapíthatják, mennyiben tértem el a valóságtól, midőn ezeket mondottam. Ilyen megnyugtató nyilatkozat után tőrtént az unió, és ily elvek hangoztatásával történt a nemzetiségi törvény megalkotása. Méltóztassanak elolvasni azokat a naplókat, a melyek a törvény megalkotását megelőzték, azokat a beszédeket tessék elolvasni, a melyek a parlamentben elhangzottak és meg fognak győződni, hogy máskép fogták fel a nemzetiségi kérdés megoldását Deák Ferencz és Eötvös József, mint önök, t. képviselő urak. Mert innen elhangzott egy szó Issekutz Győző ajkairól, hogy a politikai magyar nemzet identikus az etnikai magyar nemzettel és tagadásba vette, hogy az a politikai magyar nemzet ép ugy magában foglalja a magyar nemzetiséget, — a mint Deák Ferencz ezekkel a szavakkal kifejtette, — mint a román nemzetiséget, a tót, szerb stb. nemzetiséget. Tehát ezek a nemzetiségek, — a magyar is nemzetiség, (Nagy zaj és ettenmonäások a jobb- és a baloldalon.) — az összes etnikai nemzetiségek alkotják az egységes politikai magyar nemzetet. Németh Károly : A románok is tagjai a magyar nemzetnek. Pop Cs. István ." Ez a törvény, a mikor megalkottatott, a jogegyenlőség alapelveire lett fektetve, és ez ki is mondatott, mert ugy hívják ezt a törvényt: »A nemzetiségek egyenjogúságáról.* Tehát megjelöli beszédében Deák Ferencz, hogy mennyi előny és miben történik előny a magyar faj javára és különösen nyelvi szempontokat hoz fel. A részletes tárgyalás során, mikor a nyelvhasználatról, különösen az igazságszolgáltatás terén szólott, szintén megnyugtatta a nemzetiségeket, hogy hiszen a polgárosodás, a czivilizáczió, a modern élet úgyis meg fogja hozni a szóbeliséget, a közvetlenséget, és az esküdtszéki intézményt, és akkor a perlekedés az illető nemzetiségeknek nyelvén is fog történni. így keletkezett az a nemzetiségi törvény, a melynek alapján az 1868—1869. és az 1870-es években ez az intézkedés tényleg életbelépett, a törvényhatóságok elfogadták jegyzőkönyvi nyelvül a nemzetiségek nyelvét is, tárgyaltak az elsőfokú bíróságoknál az illető nemzetiségek nyelvén is, a mígnem jött az uj éra, az uj korszak 1873— 74-ben, a mely tabula rasát csinált az igazságszolgáltatás terén ezen nemzetiségi törvényből és azután egymásután a többi törvény, a mely törvények hatályon kivül helyezik az üdvös intézkedéseket. Kérdem a t. házat, ha elismerik, hogy az 1868 : XLIV. t.-cz. alaptörvény, ha elismerik azt, hogy ennek létrejötte az uralkodó, a magyar áüamférfiak legjelesebbjei közt való megállapodások után történt, hogy ez quasi recompensatio volt vesztett j ogokért, a melyeket az unió folytán veszítettek a népek, és különösen a románok : lehetséges-e ezen törvényt igy hatályon kivül helyezni rendeletekkel és más törvényekkel ? (Felkiáltások jobbfélől: Más törvényekkel igen !) Pop Cs. István: Alaptörvényt nem szoktak hatályon kivül helyezni, (Felkiáltások jobbfélől: Nincs alaptörvény!) és ha arra az álláspontra helyezkedem, hogy igen, hát változtassák meg. De kérdem, elismerik-e, hogy hatályon kivül van helyezve ? ! Sőt ellenkezőleg, arra hivatkoznak, mikor azt akarják bebizonyítani, hogy milyen boldogok itt a nemzetiségek. (Zaj jobbfélől.) Ezt publikálják az önök emberei: ime a nemzetiségiek rágalmazók, hiszen ott van a törvény, a melynek minden egyes betűje végrehaj tátik ! — Ezt mondja gróf Majláth is »Res Hungaricae« czimű művében ; mert a külföldön el kell hitetni, hogy ez a törvény végre van hajtva, ha nincs is végrehajtva. Egy hang (a közéfen) : Menjen Besszarábiába ! Pop Cs. István : Én itt maradok, t. képviselő ur ! Közülünk nem kevésnek olyan családfája van, a melynek tagjai nagy érdemeket szereztek a haza körül! Gróf Tisza Istvánnak fellépése paczifikáló jelleget akar magára ölteni. Közéletünkben ez a nizus nem újság. Nagynevű emberek, a kik vagyoni állásuknál, tudásuknál fogva előkelő helyet foglaltak el, igyekeztek ezt a kérdést rendezni, azonban a szabadelvű párt kebelén belül nem akadt egyetlen egy nemzetiségi képviselő sem, a ki ennek posztulatumaképen nem állította volna legalább is a nemzetiségi törvény becsületes, lojális végrehajtását. Hivatkozom a régiek közül Gál Józsefre, Román Mironra és, másokra. Hozzájárult ehhez az akkori ministerelnök, Tisza Kálmán, de csak szóval, tettel soha, Nem cselekedtek soha semmit, hogy ezt a pacziíikácziót a méltányosság elvei szerint végrehajtsák. Miképen jelenik meg ezek után gr. Tisza István előttünk ? Ö azt mondja, hogy a nemzetiségi párt megtörve jött ki a harczból, ez a rettenetes párt el van seperve a föld színéről. (Zaj és felkiáltások : Az agitátorok !) Azt mondja, hogy elérkezett az idő az egyezkedésre és a feltételek megjelölésére ; az első feltétel a büntetőtörvénykönyv szigorítása és a rendészet szervezése. (Ugy van! jobbfelöl.) T. képviselőtársaim között vannak jogászok is és tudják, hogy mi az az izgatás, tudják, mennyire ruganyos ez a kifejezés, hogy mi mindenféle cselekményt lehet belemagyarázni. Gr. Tisza István ur tehát a büntetőtörvénykönyvet akarja szigorítani és a rendészetet szervezni. Nálam hiva-