Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-14

202 ih. országos ütés 1910 Julius Í5-én, pénteken. volna, ha hamarosan lehullana ez a fátyol, mert annak lehullása a magyar nemzet existencziájába és életébe fog kerülni. A nemzeti munkapárt programmja, a trón beszédre adott válasz megemlíti például a közgazdasági javaslatoknak elintézését, emliti többek között az államháztartás terén a törvényes állapot helyreállítását, különösen pedig a pénzügyi egyensúly biztosítását és a pénztári készletek kiegészítését. Hát vájjon miben áll a pénzügyi egyensúlynak ez a biztosítása és a pénztári készleteknek kiegészítése ? Hát egy olyan országban, mint Magyarország, a hol a behajthatatlan adók perczentje oly óriási, a hol a közjövedelmek csak a polgárok zsebeinek végső kiürítésével szaporíthatok, (Ugy van! a hal és a szélsőbaloldalon.) hogyan gondolja a munkapárt a pénztári készletek helyreállítását ? És vájjon e pénztári készletek az igazi nemzeti munkálkodás alapját fogják-e képezni, vagy pedig oly titkos rendelkezésekre lesznek fordítandók, a melyek semmiképen sem akarják a magyar nemzeti állásjiontot megerősíteni ? Ertsey Péter : Hagyatékot tárgyalunk ! (Mozgás balról.) Elnök : Csendet kérek ! (Mozgás balról. Közbeszólások a jobboldalon : A koalíczió !) Ábrahám Dezső: Én itt voltam a koalíczió uralma alatt.... Sümegi Vilmos: Beszéljék meg Návayval és Zichy Jánossal. Ábrahám Dezső : Mi mindig a mellett voltunk. a mint azt a felirati javaslat mondja, hogy a közterhek tekintetében igazságos megadóztatás lépjen életbe. Kérdezzék meg csak Lukács László pénzügy minister urat, a kivel jó viszonyban vannak, vájjon az adóreformokat, a melylyel Wekerle Sándor a kisembereken akart segíteni, miért nem akarja életbeléptetni ? Hantos Elemér,: Szép adóreform. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kelemen Samu : Nem fogják lényegesen módosítani, mégis meg fogja szavazni. A pénzügy minister maga mondja (Halljuk,! Halljuk.! a jobboldalon.) Persze ezt nem esik jól hallgatni. Ábrahám Dezső: Mi lesz az a közgazdasági politika, a közterhek czélszerű, igazságos meg osztása, a melyet a nemzeti munkapárt a válaszfelirati javaslatban kilátásba helyez ? Nekem csak egy dolog jut eszembe: Nagy Frigyesnek, a mai nagy német birodalom igazi megalapítójának magatartása, (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) a ki egy közhivatalnokot elbocsátott, mert az állampolgárokat megkárosította, csakhogy a kincstárnak jogtalan előnyöket szerezzen. Vájjon fogja-e a mostani kormány és a kormánypárt Nagy Frigyes politikáját követni, vájjon a közterhek igazságos megoszlása, a kisemberek pártfogása, fogja-e a kormánypárt és a kormány kötelességének és jövendőbeli munkálkodásának anyagát képezni ? Hiszen már jelentkeznek egyes mozzanatai a nemzeti munkálkodásnak. A só árát már felemelték; kilátásba van helyezve a gyufa, a petróleum-monopólium, és vájjon ezt majd azok az elemek fogják-e megfizetni, a kiknek mostani többsége a parlamentben képviselve van % önök fogják-e azt fizetni, a kik talán legkevésbbé használják ezeket a közszükségleti czikkeket, (Mozgás.) vagy azok, a kiknek a mindennapi kenyeret kell megapasztaniok, hogy e közszükségletek beszerezhetéséhez hozzá járulhassanak ? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Engedje meg a t. ház, — nagyon röviden akarok foglalkozni e dolgokkal (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a, szélsőbaloldalon.) — hogy közgazdasági szempontból világítsam meg a munkapárt jövendőbeli munkálkodását. önök tudják a pegjobban, talán [jobban, mint mi, hogy épen a közgazdasági kérdések voltak azok, a melyek a koalíczió felbomlását előidézték. Epén a bankügy volt az, a mely a mostani ellenzék kivonulását maga után vonta. Mit mond erről a bankról a nemzeti munkapárt válaszfelirati javaslata ? Azt mondja, hogy nem kivánjuk az önálló bank felállítására nézve fennálló kétségtelen jogunkat érvényesíteni, hanem hajlandók vagyunk az osztrák-magyar bank szabadalmának megújítására, ha ez a nemzet minden jogos érdekének megóvása mellett eszközölhető. Azt mondja többek közt, hogy a bankügygyei kapcsolatosan nekünk erélyesen kell követelnünk a készfizetések felvételét. Nagyon jól ismerjük az ilyen »kö ve telnünk kell«, »rendezés alatt áll« s a többi kifejezéseket. Tudjuk, hogy az urak csak addig fognak követelni, míg odafenn vétóval nem találkoznak, de ha a vétó megnyilatkozik, akkor e követelés a múló árnyékok hónába sülyed. (Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Epén a bankkérdés tekintetében igen érdekes a mai kormány álláspontja. Érdekesen nyilatkozik ezzel szemben az osztrák közvélemény. Gr. Héderváry pl. február 19-én, gr. Tisza István számtalan beszédében (Halljuk ! Halljuk !) és Lukács László pénzügymiuister ur több nyilatkozatában kijelentette, hogy a közös bank szabadalmának meghosszabbítását pedig a készfizetések felvételétől teszi függővé. Engedje meg az igen t; kormánypárt és az igen t. kormány, hogy ezzel szemben illetékes faktorok ellenkező véleményére hivatkozhassam. Gr. Tisza István Aradon május 20-án tartott beszédében azt mondja (olvassa) : »Ha a játékot a készfizetések kérdésében, az örökös elodázást a készfizetések felvételében tovább folytatják az osztrák irányadó körök, akkor nem lesz mód és hatalom, a mely visszatartsa a magyar nemzet többségét attól, hogy külön váljunk pénzügyi szempontból.« (ügy van! jobbfelól.) Hantos Elemér: Ugy van ! Bakonyi Samu : Most ugy van, de majd nem lesz ugy ! Ábrahám Dezső: Nagyon szeretném, igen t. képviselő ur, ha az ön jövendölése valóra válnék. Mert higyjék meg, ha a nemzet jogainak ki-