Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-12

12. országos ülés 1910 Julius 13-án, szerdán. 161 lettek az életben, annak daczára lettek emberek, annak daczára, hogy egyetemi hallgatók voltak és vizsgáztak. A mi az 1907-1908-iki eredményt illeti, nem akarom részletezni, csak konstatálom, hogy 2153 szigorlat volt és összesen 349 oklevelet adtak ki, vagyis az arány ugyanolyan, és ha igy hagyjuk, soha sem lesz jobb. A tanulmány és vizsgálati rendet illetőleg a szabályzat azt mondja, hogy a vizsgáló-bizottság az elnökön kivül négy tagból áll. A 10. §. azt mondja, hogy mindegyik szigorlat két órán át és pedig nyilvánosan tartatik, róla jegyzőkönyv vezettetik, a melyben nemcsak annak eredménye, hanem az is bevezettetik, hogy a bizottság határozata egyhangúlag vagy szótöbbséggel hozatott-e. A 11. §. szerint a szigorlat eredménye felett a vizsgálati ötös bizottság egyhangúlag vagy szótöbbséggel határoz. A 21. §. szerint pedig a szigorlati dijakból az elnököt és a vizsgálatokban tettleg résztvett tanárok mindegyikét egyenlő rész illeti. Konstatálom, hogy a jó szakaszokat sem tartják meg, nem azok közt osztják meg a vizsgadijakat, a kik tettleg résztvettek, hanem a mint azt a dékán a felosztási alapelv szerint felirta a végzésre. (Mozgás a baloldalon.) Ha a szakasz szerint osztanák be, akkor egy-egy emberre több jut, mert pótvizsgát egyáltalán ritkán találni olyat, a hol két tanár kérdez, alig van, a hol az elnök is jelen volna. Mégis a pótdijak háromszor öt szerint számítva három tanár közt osztatnak meg, a rendes vizsgadijak pedig öt tanár közt. Pedig konstatálhatom, hogy rendszerint nem is egyszerre, hanem egymásután négy tanár szokott ott lenni, de nem állok jót róla, hogy nincsen eset, a mikor kevesebb tanár vizsgál. Csak meg kell nézni azt a crescendót, a mely ebben az irányzatban tapasztalható. Ezelőtt húsz évvel, a mikor még személyes tapasztalatból beszélhettem volna, még volt eset, hogy a tanárok benn ültek a szigorlati teremben, volt eset, hogy a dékán jelen volt a vizsga alatt, volt eset kivételesen, hogy szavaztak is, később egészen uj rendszer keletkezett. Már most mi a helyzet ma ? A szigorló beadja a kérvényt, a dékán kiirja bizonyos hétre, a szolga beállitja őt bizonyos najwa, és mivel a szolga előre tudja, hogy mely napon milyen tanár lesz meghíva, ennélfogva a vizsga eredménye sokszor a szolga jóakaratától függ. (Derültség.) Innen van, hogy az egyetemen, bizonyos szolgák még sokkal jobban keresnek, mint a tanárok. (Derültség.) Már most a dékánnak előírás szerint meg kellene hivnia a bizonyos tanárokat vizsgálni. Azokat a szolgák hívják, ha pedig a szolga azt jelenti, hogy a tanárt nem találta otthon, akkor a másik tanárt hívják be, a mi igen jó üzleti eredmény a szolgára nézve és bizonyosabb eredmény a szigorlóra nézve, mert a szigorú Grossschmidtot, vagy a szigorú Mariskát elkerüli és a másik tanárnál vizsgáz. Most méltóztassék megállapítani, hogy a vizsgázás napján, hogy folynak le ezek a szigorlatok, a melyeknek, a szabályzat szerint, öt tanár együttes jelenlétében, utólagos szavazás és jegyzőkönyvKÉPYH, NAPLÓ. 1910 1915. I. KÖTET. vezetés mellett kell lefolyniok. A szigorlók megjelennek a folyosón. Nem tudják, hogy mikor, rendszerint azt sem tudják, hogy ki előtt és egyáltalában nem tudják, hogy hol fognak vizsgázni, hanem jön az egyik, jön a másik szolga, kikiáltja a neveket, beviszik a növendéket az egyik vagy másik szobába, rendszerint a nyilvánosság kizárásával, a hol nem két óráig vizsgáznak, hanem 2, 10, 20, 30 perczig, vagy nem tudom mennyi ideig, a hogy a tanár ur időbeosztása és hangulata hozza magával. Négyszemközt vizsgáztat a tanár egy tanítványt, a kit nem látott ebben az életben soha és nem fog látni a jövőben sem. Ha csak itt a parlamentben nem találkozik a tanár a tanítványával. (Élénk derültség.) Az, a ki vizsgáztatott, az eredményt bejegyzi egész bizalmasan és minden ellenőrzés nélkül egymaga, beírja a második, a harmadik, a negyedik tanár és a vizsgázó igy vizsgázik kettőig, esetleg este hatig is, a mig a tanár kerül elő. Az eredményt azután láhirdeti a dékán egy szótöbbséges, egy egyhangú, vagy más eredmény alakjában. (Mozgás.) Engedelmet kérek, ez a kérdés nagyon fontos országos közügy — én annak tulajdonítom — és ezért, még ha a t. ház türelmével kissé vissza is élek, a mikor ezeket felhozom, azt kérdem, vájjon lehet-e ebben az országban magyar és eredményes politikát csinálni akkor, ha az egész ifjúságot ilyen példaadás szerint neveljük és ha az ifjúság egyetemi tanulmányainál a tanárok szempontjából egyebet nem lát, mint azt, hogy a hány vizsga, annyi öt forint ? Lámpással kell keresni azokat a tudományos műveket, melyek az egyetem tanárai köréből megjelennek és igazán mondom, sajnálattal kell még felemlíteni is, hogy ha az előadások számáról, színvonaláról, a jelenlevő növendékekről beszélünk, mert nem ritkaság, hogy 700 beiratkozott növendéknél szolgával kell egy-két növendéket mégfogni, hogy az előadás megtartható legyen. Ha mi az egész magyar ifjúságot ezen rendszer szerint neveljük, a t. igazságügyminister ur nem fog czélt érni, hiába hosszabbítja meg az ügyvédjelöltek joggyakorlatának idejét, hiába hozzuk be a numerus clausust. Bakonyi Samu : Dehogy hozzuk! Lengyel Zoltán : Hiába méltóztatik akármilyen rendszabályt csinálni, lehetetlen a hivatalok és a közigazgatás számára jobb anyagot kapni, lehetetlen a jogszolgáltatás vagy bármilyen kormányzati ágazat reformjáról beszélni, mert nincs mit reformálni, mert nincs meg az az anyag, mely hatáskörét betölteni tudja, Ezért fordul elő a vidéken, hogy főszolgabíró lesz valaki, a ki alig tudja a nevét aláírni és a kinek törvényről fogalma sincs, a ki soha sem látott törvényt és a kit soha e tekintetben meg sem kérdeztek. Az orvosijkarnál konstatálni kell, hogy tanulnak és tanítanak. De ott egyéb a baj. Ott a baj az, hogy a nepotizmus és a családi politika annyira fészket rakott, hogy azok az emberek, a kik azért 21