Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-12

12. országos ülés 1910 Julius 13-án, szerdán. 157 János, Förster Aurél, Radovanovits György, Vertán Endre, 152 szavazatot Ertsey Péter. A III. biráló-bizottságba 153 szavazatot nyert Bernáth Béla, Helmeczy József, Németh Károly, Niamesny Mihály, Szulyovszky Gasztáv, Tüaös János, 152 szavazatot nyert Csuzy Pál. A IV. biráló-bizottságba 153 szavazatot kapott Desbordes Ernő, Gál Sándor, Haydin Imre, Jankovich Béla, Manaszy Gyula, Márkus József és Rákosi Viktor. Az V. biráló-bizottságba 153 szavazatot kapott Ivánka Imre, Kende Péter, Márkus László, Molnár Béla, báró Nyári Alfonz, Óváry Ferencz és Szüllő Géza. A VI. biráló-bizottságba megválasztattak 153 szavazattal Falcione Árpád, Huszár Károly (Nagyzorlenczi), Meskó László, Okolicsányi László, Szentiványi Gyula, Takáts József és Teletsky Kristóf. A VI. biráló-bizottságba megválasztattak 153 szavazattal b. Inczédy Sámuel, Kelemen Béla, Melzer Vilmos, Nagy Sándor, Polónyi Dezső és Telegdi József. Á VIII. biráló-bizottságba megválasztattak 153 szavazattal Beöthy Pál, Bottlik István, Darvai Fülöp, gr. Haller József, Jakabffy Elemér, Kostyál Miklós és Simon Elemér. A IX. biráló-bizottságba megválasztattak 153 szavazattal Beszkid Antal, gr. Bethlen Pál, Farkas Zoltán, b. Ghyllányi Imre, Heinrich Antal, gr. Teleki Ferencz és Várady Gyula. Elnök: T. képviselőház! A jegyző ur által felolvasott képviselő urakat a biráló-bizottság megválasztott tagjaiul jelentem ki. Egyúttal, minthogy a házszabályok 36. szakasza értelmében a biráló-bizottság működésének megkezdése előtt, tagjainak esküt kell letenniök, felkérem a nevezett és megválasztott képviselő urakat, hogy holnap az ülés elején megjelenni szíveskedjenek, hogy az elnöki bejelentések után az esküt letehessék. Minthogy a bizottságok működésének megkezdése előtt az eskü föltétlenül kötelező, nagyon kérem a t. képviselő urakat, hogy holnap a jelzett időben jelen lenni szíveskedjenek, egyúttal jelentem, hogy az esetleg távollevő képviselő urak megfelelő értesítéséről az elnök saját hatáskörében gondoskodni fog. Mielőtt most az interpellácziókra áttérnénk, a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve kívánok a t. háznak javaslatot tenni. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, folyó hó 14-én d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendje legyen : 1. elnöki előterjesztések és irományok bemutatása ; 2. a bírálóbizottsági tag urak eskütétele ; 3. a képviselőház által kiküldött bizottság válaszfelirati javaslatának és az ezzel kapcsolatos többi válaszfelirati javaslatoknak tárgyalása. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor a következő ülés napirendjét ekképen megállapítottnak jelentem ki. Most áttérünk az interpellácziókra. Egyelőre az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Sziveskedjenek helyüket elfoglalni. Következnek az interpellácziók. Mihályi Péter jegyző: Kovács Gyula! Kovács Gyula; T. képviselőház! Mielőtt interpelláczióm indokolásába kezdenék, tartozom annak a kijelentésével, hogy az én interpelláczióm nem irányul a tőzsde ellen. En a tőzsdének közgazdasági téren való szükségességét és czéiszerűségét elismerem ; elismerem azt, hogy mint ármegálläpitó és mint a kereskedelem irányitója csaknem nélkülözhétlen. Elismerem továbbá a tőzsdének érdemeit azon a téren is, hogy közgazdasági életünket a külföld előtt ismeretessé tette és hogy olyan mintaszerű intézmény, a melyet a külföld művelt államai — még Németország is — irigyelhetnek tőlünk. Az én interpelláczióm a tőzsde-üzletnek egy neme : a fedezetlen határidő-üzlet elfajulása ellen irányul. Hogy a fedezetlen határidő-üzletre vonatkozó interpelláczióm mennyire indokolt, legjobban az igazolja, hogy a fedezetlen határidő-üzlet reformjával maga a tőzsde is foglalkozik. Ez a fedezetlen határidő-üzlet reánk, mezőgazdákra rendkívül káros, és ebből a czélból választottam a témát interpelláczióm tárgyául. Hogy mennyire káros ez, azt később Id fogom mutatni ; egyelőre azonban csupán a fedezeti határidő-üzletnek mivoltára óhajtok kiterjeszkedni. A tőzsdén jogosítva van bárki, a ki tőzsdei ügynök, a kinek egyszóval igazolványa van arra, hogy tetszés szerinti mennyiségben vehet vagy adhat búzát a nélkül, hogy egy szem búzája is lenne, és a nélkül, hogy valaha is búzatermeléssel foglalkozott volna, vagy tudná, hogy miként kell a búzát termelni. Adhat el búzát akkor is, a mikor még a mag el sincsen vetve, a mikor még azt sem tudhatjuk, vájjon a búzát az időjárás viszontagságai miatt elvethetjük-e vagy sem, és adhat el búzát, a mikor az már kikelt ugyan, de sem behordva, sem lekaszálva még nincsen, s nem tudhatjuk, hogy valami természeti csapás nem teszi-e az aratást vagy a behordást lehetetlenné. Ezen a réven tehát teljesen illetéktelen faktorok avatkoznak bele a búza árának meghatározásába, kiszorítva az egyedül illetékes faktort, a gazdát abból, hogy ő is beleszólhasson az ár irányításába. Hogy miként történik, azt a következőkben leszek bátor megvilágítani. (Halljuk !) Ismétlem, bárki olyan is, a kinek egy szem búzája sincs, jogosítva van bármilyen mennyiségű búzát adni. Ha már most az adási készség nagyobb mint a vevési szándék, ez által a búza árát lenyomják olyanok, a kiknek búzájuk nincs is. És ha jön a terminus, akkor két eset áll elő, vagy az, hogy a ki adta a búzát, szálhtja azt, és a ki vette, átveszi, vagy az, hogy a ki adta nem tudja szállítani, vagy a ki vette, nem akarja átvenni.