Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-11
11. ORSZA.GrOS XJLiES 1910 Julius 12-én, kedden, Berzeviczy Albert, utóbb Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A válasz felirati javaslat tárgyalása. — Törvényjavaslat benyújtása. A kormány részéről jelen vannak: gr. KhuenHéderváry Károly, Lukács László, Hieronymi Károly, gr. Serényi Béla, gr. Zichy János, Székely Ferencz, Hazai Samu. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 15 perczkor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Vermes Zoltán jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Mihályi Péter jegyző ur, — a javaslatok ellen felszólalókat Hammersberg László jegyző ur fogja jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a legutóbbi ülés jegyzőkönyvét. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az 1910. július 11-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Nincs észrevétel? (Nincs!) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek bejelentése nincs. Következik napirend szerint a képviselőház által kiküldött bizottság válaszfeliratijavaslatának (írom. 15.) és ezzel kapcsolatban a benyújtott többi válaszfelirati javaslatnak tárgyalása. Szólásra következik ? Hammersberg László jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Issekutz Győző t. képviselő ur tegnapi, egyébként sok tekintetben igen érdekes beszédében a radikális választói reformról olyan borzalmas rémképeket festett, hogy az ember szinte megijedne tőle, ha épen megbecsülésképen az ő felfogásának és egyéniségének inkább nem azt keresné, hogy az elmélkedésre micsoda anyagot talál. De bocsánatot kérek, ebben az elmélkedésben a legelső pont az, hogy az ember meggondolja, hogy tulajdonképen ebben a mai alakulásban micsoda helyzete van a többség azon t. tagjainak, a kik a legközelebbi teendők legfontosabbikával szemben olyan álláspontot foglalnak el, a milyennek ő adott tegnap kifejezést. 1906-ban a király és a nemzetnek vezérei megegyeztek abban, hogy a választói jogot radikális irányban reformálni kell. Issekutz Győző: Nem áll! Bakonyi Samu : Annyira áll t. képviselőház, hogy azon általunk régebben mindig hangoztatott igazságot, mely szerint a mai választási törvény alapján alakult ház a valódi nemzeti akarat kétségtelenül nem fejezheti ki, akczeptálta 0 felsége is, és ép azért a megegyezés lényeges oka tulajdonképen az volt, hogy azok a nagy, függő kérdések, a melyek a megelőző válságot okozták, olyan döntés alá kerüljenek, a melyre senki sem mondhatja, hogy nem a nemzet egyetemes akaratának megnyilatkozása. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) S ezt a teendőt az 1906. évi országgyűlést megnyitó trónbeszédben 0 felsége az országgyűlés elodázhatatlan kötelességének nyilvánította. A t. képviselő ur részt vett abban az alakulásban, a mely erre az alapra állott, részt vett bizonyára teljes jóhiszeműséggel, a miből következik, hogy fel kell róla tételeznem, hogy meggyőződése akkor is ugyanaz volt, a melynek tegnap adott kifejezést, hogy t, i. ő mindig, bárkivel szemben minden erejével küzdeni fog a választói jognak radikális kiterjesztése ellen. Issekutz Győző : Küzdöttem is! A koaliczió alatt is küzdöttem. Bakonyi Samu : Minden tiszteletem mellett a parlament ezen régi, érdemes tagja iránt, mégis önkénytelenül eszembe jut Shakespearenak egy alakja a »Vihar«-ban Trinkulo, a ki, a mikor kitör a fergeteg, nem tudja magát hova tenni, megpillant egy szörnyalakot, Halibant, gondolkozik sokáig, hol keressen menhelyet, és végre
