Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-469
70 k69. országos ülés 1909 Holló Lajos: A t. ministerelnök ur ezen személyes téren azt a megjegyzést tette, hogy neki egy hibája van — mint mondja — és pedig az, hogy korábban nem foglalt állást. Justh Gyula : Akkor nem is lett volna a kvóta felemelve ! Kmety Károly: Már régen nem ülnének ott! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Justh Gyula: Ebben nem engedünk! (Nagy zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk!) Holló Lajos: Ezeket a tényeket nem lehet könnyelműen odadobni, álláspontokat csak politikai felelősség mellett lehet képviselni. (Igaz! Ugy van! a szélsóbaloldalon.) A t. ministerelnök ur korábban is foglalt állást, és mi követeljük azt a felelősséget, a melyet a politika részére minden téren, minden kormányzói állásban felállítanak. Állást foglalt az önálló bank kérdésében, ebben a házban kormányzói székben akkor, midőn azt mondotta, hogy az önáüó bank felállítására a nemzetnek szabad keze lesz. (Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igaz! Ugy van! Zaj jóbbfelol.) A ki a politikai felelősséget csak a legkisebb mértékben is akarja magával szemben gyakorolni és másokkal szemben gyakoroltatni, az akkor, a midőn kiderül néhány hónap vagy egy év múlva, hogy az uralkodó vétója akadályozza meg a nemzet akaratának érvényesítését, azokról a kormányzói padokról a felelősséget kell, hogy vállalja kijelentéseiért, (Elénk helyeslés a szélsóbaloldalon.) és lehetetlen, hogy akkor a királyi vétó hátamögé bújjék, s midőn a nemzet halad előre jogai érvényesítésében, ne a nemzet mellé álljon, a kinek szavával igérte a szabad kezet, az önálló rendelkezést. (Zajos helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon. Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások : A nemzetet nem lehet kisajátítani ! Lukács a nemzet ? Rosenberg a nemzet ?) Szmrecsányi György: Ez arroganczía ! Elnök: Figyelmeztetem Szmrecsányi képviselő urat. Holló Lajos : Mi őt a politikai felelősség súlya alól ebben a kérdésben fel nem menthetjük; mert a mely kormányférfiunak szavára, kijelentéseire a nemzet súlyos, nagyjelentőségű törvényekhez járult hozzá, súlyos, nagyjelentőségű terheket vállalt, (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsóbaloldalon.) attól a kormányférfiutói akkor, midőn felelősségre kell vonnunk őt, hogy az általa igért szabad elhatározás, szabad rendelkezés hol van ezen a téren, megvárhatnánk, hogy ha ez nem következik be, akkor odaáll maga is a parlamenti többség mellé , . . (Zajos helyeslés a bal- és szélsóbaloldalon. Elénk felkiáltások jóbbfelol: Hol a többség ? A többség itt van!) Elnök : Csendet kérek ! Holló Lajos: A személyi ellenvetések terén túlhaladva, az igen t. ministerelnök ur tárgyi nehézségeket és okokat emlegetett, a melyek őt az önálló bank ellen irányítják. Ezen tárgyi okok között egy érdekes kijelentést tett, hogy nem ugyan az ő álláspontjából, de a mienkből azt hiszi: ha deczember 22-én, szerdán. önálló berendezésekre kell átmennünk, akkor az önálló vámterületet tartja elsősorban megvalósitandónak és azután követeli az önálló bank felállítását. Ha a t. ministerelnök urat ezen a téren is politikai felelősséggel akarnók elővenni, hát kérdem, hogy vájjon ő az önálló vámterületet kívánj a-e megvalósítani.. . Buzáth Ferencz: Megmondta! (Nagy zaj.) Holló Lajos : . . . mert íme megcsillogtatja szemeink előtt azt a lehetőséget, hogy ha 1917-ig türelemmel leszünk, akkor lehet önálló vámterület, a melynek következményekép azután létrejöhet, nem tudom, 1927-ben vagy 1947-ben az önáUó bank. Hisz a t. ministerelnök ur nem nyújtana segédkezet az önálló vámterület felállítására ; ennek következtében tehát ebben az irányban való tanácsadásai sem bírnak erre a pártra nézve értékkel. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De hogy mi megakadályoztuk egy közbeeső vámvonalnak 1917-ben való felállítását, hát én ezért a tényemért — bár mint egyszerű politikusnak csak csekély részem volt benne — mindig felelősséget vállalnék, mert hogy mi lekössük az ország gazdasági erőit nem tiz évre, hiszen akkor nemcsak 1917-ig kellett volna lekötni Magyarország összes gazdasági, kereskedelmi reláczióit, hanem 1927-ig, — mondom, — hogy mi most a közösség viszonyai és szabályai között Magyarország gazdasági fejlődését nem tiz évre kössük le, hanem egész szokatlanul húsz éven keresztül állapítsuk meg a lekötöttséget: hát ki fogja azt megállapítani, hogy tiz év múlva milyen gazdasági viszonyok vannak és ha felállítjuk az önálló bankot, milyen téren és milyen arányú védelmet kell majd részére nyújtanunk ? Hát lehetséges volna egész komoly felelősségérzettel és elhatározással már most megállapítani, hogy 1907-en túl is miféle gazdasági összeköttetések, vámtételek és vámelhatározások szükségesek a magyar gazdasági élet hitelére ? Soha semmi körülmények között sem tudnék hozzájárulni és ezen párt, melyhez tartozom, szintén nem tudna soha hozzájárulni ahhoz, hogy ezen ország gazdasági lekötöttségét nem tiz évre, hanem húsz évre határozza meg az ország, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert ezeket a viszonyokat előrelátni és megítélni egyáltalában nem lehetséges. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De ez csak egyik oka arra, hogy ő tárgyi szempontból az önálló bank felállításának barátjaként itt nem szerepelhet. Sokkal fontosabb és érdekesebb, de egyúttal elszomorítóbb is az a kijelentése, hogy ő Magyarország önálló bankját azért nem tartja felállithatónak, mert a valuta jósága lenne ez által — mondjuk — koczkáztatva és a hitelnyújtás biztonsága is veszélynek lenne kitéve, vagy megfordítva : először a hitelnyújtás biztonsága, másodszor a valuta jósága. Ez tehát azt jelenti, hogy Magyarország gazdasági életére az önálló bank felállítása részint pénzünknek jósága,