Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-468
u 4ö'&. országos ülés 1909 deczember 21-én, kedden. parlament elébe és beterjeszt egy törvényjavaslatot és kéri a házat, hogy azt szavazza meg, akkor mindjárt előtérbe lép a politikai felelősség. Tehát az indemnitásnál igenis érvényesül a politikai felelősség, és ha azt leszavazza a kéjjviselőház, akkor már ezen oknál fogva, mert leszavazták, konzummáitatott a politikai felelősség. Tehát az a most életemben először hallott állítás, hogy a költségvetésnél politikai és jogi felelősség működik, az indemnitásnál pedig csak jogi felelősség működik, merőben tarthatatlan. T. képviselőház ! Most kitérek annak bővebb indokolására, hogy ez a kormány miért törvénytelen, miért alkotmányellenes és miért inparlamentáris kormány. Először a törvénytelenség és az imparlamentárizmus fogalmával végzek. Igaz, hogy mikor ezt a kormányt kinevezték, akkor törvényes, parlamentáris és alkotmányos volt, de ebből nem következik az, hogy most is, mikor már 8 hónap óta parlamenti tárgyalások és politikai felelősség nélkül vezeti az ügyeket, törvényes, parlamentáris és alkotmányos volna. T. képviselőház ! ] 848-ban a ITI. t.-czikkel statuál tátott a független felelős magyar ministerium. Nemcsak a törvény rideg betűje szerint, hanem az akkori időknek történelme szerint is meg kell vizsgálni ennél a kérdésnél azt, hogy mi tekintendő törvényes kormánynak. Ugyanabban az évben hozták be a népképviseletről szóló alkotmányt, ugyanabban az évben korrigálták meg a választói jogot. A mellett ismerjük a 48-as időknek szellemét, a melynek lényege az, hogy a népakaratnak akartak befolyást engedni nemcsak a törvényhozó hatalom gyakorlására, hanem még a kormán3 r zói hatalom gyakorlására is. Ha mindezekre figyelemmel vagyunk, akkor a 48-as törvényekkel alkotott ministeriumnak jellege törvényes csak akkor lehet, ha azt a ministeriumot ö felsége a többség sorai közül nevezte ki, ha annak a programmja a többségnek programmjával harmonikus, vagy pedig ha nem harmonikus, akkor appellál a nemzetre. Tehát törvényes kormány csak az lehet, a mely egyszersmind parlamentáris és alkotmányos is. Mikor a kormány beismerte már április 26-án azt, hogy nem képes a parlamenti tárgyalásoknak irányítására, beismerte a ministerelnök ur később azt, hogy politikai felelősség mellett nem vezetheti az ügyeket, mikor Kossuth Ferencz minister ur április 28-án azt mondotta, hogy megszűnt a kormány tagjai között az egyetértés a legfontosabb kérdésben, a bankkérdésben, és hozzátette azt, hogy egyetértés nélkül pedig szükséges, hogy a kormány lemondjon, mert a nélkül még csak nem is létezhetik kormány, mikor mindez megtörtént, ezt a kormányt törvényesnek nevezni nem lehet. De ez nem is parlamentáris kormány, mert mint imént kifejtettem, a parlamentáris kormánynak jellege az, hogy itt akar élni a parlamentben, ezt akarja irányítani, innen várja politikájának jutalmát javaslatainak megszavazásával. Ezzel szemben ez a kormány hónapokon keresztül bujkál a parlament elől, mesterségesen hozzájárul ahhoz, hogy a parlamenti tárgyalások elnajDoltassanak akkor, a mikor a legfontosabb és legsürgősebb kérdések várnak megoldásra, mint pl. a választói jognak, az önálló banknak a kérdése. Ha tehát e kormány még a parlament elnapolását is felveszi fegyverei közé, ezt a kormányt parlamentárisnak nevezni nem lehet, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Most pedig arra nézve hozok fel érveket, hogy ezt a kormányt miért nem lehet alkotmányosnak tekinteni, tehát miért nincs joga ennek a kormánynak a házszabályok 129. §-ának kedvezményét igénybe venni. Tekintsünk csak vissza, t. képviselőház, ennek a kormánynak eredetére. Mi volt ennek a kormánynak a hivatása ? Az, hogy a paktumban vállalt kötelezettségének tegyen eleget, az volt a hivatása, hogy az alkotmányos rend helyreállítása után megcsinálja az általános választói jogot, és a mikor annak alapján már a valódi népképviselet lesz itt a parlamentben, akkor mondjon le, hogy a következő, a népparlament, döntsön abban a vitában, a mely a nemzet és király között felmerült a felségjogok gyakorlására: nézve. Ez volt a kormánynak főkötelessége. Benne van a trónbeszédben, benne van az is, hogy minden más kérdés félretételével ezt kell megvalósítani, s ilyen programra mellett választották meg az összes koalicziós képviselőket is. Es, t. képviselőház, daczára a trónbeszédnek, daczára a választásokon elmondott programmbeszédeknek, ez a kormány mindent csinált, csak azt nem, a mire vállalkozott, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az általános választói jog kérdését nem oldotta meg, hanem a helyett sok idő multán, három esztendő multán a 67-es minister ur beadott egy olyan törvényjavaslatot, a mely a legjobb akarat mellett, sem nevezhető az általános választói jogról szóló törvényj avaslatnak. Lehet-e nevezni ezt a kormányt alkotmányos kormánynak, a mely megszegte a szavát a királyival szemben, a nemzettel szemben ? (Felkiáltások jobb felől : Ohó !) Azt hiszem, az a leghatalmasabb érv annak igazolására, hogy ez a kormány nem alkotmányos kormány, miután el akar menni a nélkül, hogy ezt a kérdést, a mire különösen vállalkozott, megoldotta volna. Itt van az önálló bank kérdése ; az uiszág törvényhatóságai, a képviselőház többsége is már számtalanszor megnyilatkozott az önálló bank mellett. De ebben a kérdésben a kormány még mindig nem nyilatkozott, programmot nem adott, hanem mesterségesen kerüli annak a lehetőségét, hogy e kérdésben a ház formálisan is, határozat alakjában megnyilatkozhassék. Mikor legaktuálisabb volna a kérdés gyors megoldása, a kormány mesterséges eszközökkel, lemondásokkal, kinevezések kieszközlésével, uj lemondással, elnapolásokkal előidézte azt, hogy ebben a kérdésben a parlament meg nem nyilatkozhatott. Nevezhető-e alkotmányosnak az a kormány, mely a parlament
