Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-468

42 468. országos ülés 1909 utalni az esedékes törlesztési részleteket, vagy ki fogja utalni a tisztviselőknek a fizetését, ezért magáért a képviselőház vád alá helyezni, bárha joga volna, nem igen fogja őket. Sajnos, láttuk a gyakorlatban, már preczedens alkottatott, hogy egy törvénytelen és alkotmányellenes kormányt sem helyeztünk vád alá ; bizonyos tehát, hogy egy alkotmányos kománynak, ha csak ezeket a kiutalásokat eszközli, ezért valami nagy baja nem lesz. (Mozgás.) T. képviselőház, lehetetlen, hogy mielőtt továbbmennék beszédem fonalán, fel ne olvassak erre a Bethlen-féle indítványra vonatkozólag a »Pesti Hírlap* deczernber 18-iki számának vezérczikkéből egyes részleteket. A »Pesti Hirlap« deczernber 18-án »Jó szolgálat Bécsnek« czim alatt a többek között a következőket irja (olvassa) : »Minden becsületes hazafi jól tudja az országban, hogy ilyen utalványozási tilalomra van elsősorban szükség ! Mert ez akadályozza meg egy imparlamcntáris kormány abszolutisztikus uralmát. S ime, a hazafiság czégére alatt Justh és hivei vállalkoznak arra a hazaárulásra, hogy ma megkezdett ostoba obstrukcziójukkal megakadályozzák egy ilyen képviselőházi tilalom kimondását.* Mert jól tudják, hogy ez által lehetetlenné tennék Khuen és Lukács kormányvállalását, pedig ők ezektől az uraktól várják azt, hogy a közös bankszabadalom meghosszabbítása s a román kereskedelmi szerződésnek és Bosznia ügyeinek rendeleti utón való szabályozása után őket a bársonyszékbe segitsék.« (Zaj a baloldalon.) Nagyon érdekes ez, mert ez a lap Wekerle Sándornak szócsöve, tehát ez olyan, mintha ő mondta volna. (Zaj a, baloldalon. Elnök csenget. Olvassa :) »Hiszen az indemnitást obstrukczió nélkül egy óra alatt úgyis leszavazza a képviselőház. S ezzel egyidejűleg meghozhatja az utalványozási tilalomra, vonatkozó határozatát. Justhék tehát az obstrukczióval az indemnity leszavazását akarják megakadályozni, (Derültség a szélsőbaloldalon.) legfőképen pedig az utalványozási tilalom kimondását, a mi Bécsnek kellemetlen.« (Derültség a szélsőbaloldalon.) Fel kellett ezt olvasnom azért, mert, a mint köztudomású dolog, a »Pesti Hirlap« Wekerlének szócsöve. Hát mégis csak abszurdum, hogy a mikor már vergődésükben nem tudnak más érvvel előállani, akkor mi ránk akarják fogni, hogy mi akadályozzuk meg az indemnity-törvényjavaslat leszavazta tását. Gr. Bethlen István : Csak egy ideig, a mig tisztába jön a helyzet. Pilisy István : Akkor, a mikor mi még csak a pénzügyi bizottsághoz sem utasithatónak tartjuk ezt a törvényjavaslatot, mi reánk fogni azt, hogy meg akarjuk akadályozni annak leszavaztatását, lehetetlen állítás. De a midőn azt fogják reánk, hogy meg akarjuk akadályozni, hogy a képviselőház egy határozattal eltiltsa a kormányt attól, hogy kiutalásokat teljesítsen, akkor ezt igen is elfogadom azért, mert nekem legalább ez a czélom, mert én igen is meg akarom akadályozni azt, deczernber 2i-én, kedden. hogy egy képviselőházi határozat hozassék akkor, a mikor egy erősebb jogforrás, az élő törvény, világosan intézkedik. És érdem az, hogy nem engedjük meg, hogy képviselőházi határozattal olyan kiutalási jogot adjanak a kormánynak, melyet a törvény megvont tőle. (ügy van ! a baloldalon.) Most áttérek arra, hog3^ miért tartom, a kormányt alkotmányellenesnek. Hiszen nem is kellene egyebet mondanom, mint azt, hogy alkotmányunknak helyes felfogása, az alkotmány szelleme szerint nem lehet alkotmányos egy oly kormány, a mely április 26-án lemondott, azután később, Julius 10-én mint kinevezett kormány bemutatkozott, azon feltétellel vállalván a politikai felelősséget, hogy kikötötte azt, hogy a képviselőház mindaddig, a meddig ő kormányon ül, ülést ne tartson, tehát igy kvázi mentesítette magát a parlamenti ellenőrzés alól, és azután ismét lemondott szeptembernek, talán 28-án, és azóta még a mai napig mindig a helyén ül. Mondom, t. képviselőház, ezt a kormányt, mert hiszen törvényesen neveztetett ki, a szó helyes értelmében, betüszerint véve, talán törvényesnek lehet mondani a keletkezésében, de alkotmányosnak nem lehet tekinteni. A kormány szeretné Ö felségére fogni azt, hogy a helyénmaradásának oka tulaj donképen maga a király, mert a király nem akarja őket elbocsátani. Ennek ellenkezőjét állítom, nevezetesen azt, hogy nem a király a hibás, hogy e kormányt el nem bocsátotta, hanem igenis ez a kormány viselte magát nemcsak a lemondás óta, április 26-ika óta, de hónapokkal előbb is ugy, hogy ez a mai helyzet előálljon, hogy ne jöhessen helyükbe másik kormány, és ők teljes felelősség nélkülmégis kormányon maradhassanak, hogy az időt kihúzzák, elrabolják tőlünk és ha eljön tényleg az az idő, mikor már mi is azt mondhatnók, hogy most már kevés idő van, hogy az önálló bankot 1911-re megcsinálhassuk, akkor tényleg az osztrákmagyar bank szabadalma meghosszabbittassék. Hisz látszólag a parlament többsége április 26-án még az önálló bank hive volt. A kormány egész eljárása, ez a hol lemondása, hol kineveztetése, tisztán arra irányult, hogy azokat az embereket, a kik haboznak, vagy a kik már akkor is a közös bank hivei voltak, de nyilatkozni még nem mertek, végre nyilatkozatra birja, hogy azután Ő felségének a parlamentet oly színben tüntethesse fel, hogy e parlamentben az önálló banknak többsége nincs meg. T. képviselőház! A Budapesti Hírlapnak január 23-án megjelent számában ezt olvasom : »Igen méltatlankodó hangon nyilatkoztak a függetlenségiek Rakovszky István képviselőházi alelnökről, a ki állítólag bécsi újságokban azt a hírt terjeszti, hogy a függetlenségi pártban nincs egység a bank dolgában és a vélemények megoszolnak. Hogy e hír honnan ered, senki sem tudta megmondani, de igen élesen tárgyalták és ítélkeztek róla.« Ez nagyon jellemző dolog, mert ezzel azt akartam bizonyítani, hogy már januáriusban meg-