Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-468

MH. országos ütés 1909 deczember 21-én, kedden. :Í7 épen a válság hosszú elhúzódása, folyamán érvé­nyesült kormányzati befolyások módosították Ö felségének ebhen az irányban addig elfoglalt álláspontját. Ha tehát a válság ennyi időn keresz­tül el nem húzódik ; ha a parlament a maga állás­pontját határozottan és férfiasan kifejezte volna már előbb, akkor ezek a befolyások meghiúsultak volna és az uralkodó elhatározása is más irány­ban érvényesült volna, (ügy van! Ugy van! a baloldalon.) Pártunknak az a felfogása, hogy az eddig történt mulasztást minél előbb helyre kell hozni és ezért pártunk a múlt hóban tartott értekezletén kimondta, hogy ö felségéhez hódolatteljes felirat intéztessék, a melyben a parlament a maga állás­pontját 0 felsége elé terjeszsze. Sajnos, hogy a parlamentnek időközben beállt szünetelése folytán csak ma vagyunk azon helyzetben, hogy ez in­dítvány indokolására kerülhetett a sor . De azt hiszem, hogy ha a képviselőház felfogja e tekin­tetben az idők sürgős voltát, akkor meg lehet olda­nunk e felirat kérdését, ugy hogy azt a kellő idő­ben még most is ö felsége elé terjeszthessük. Ez irányban nemcsak nekünk van ilyen fel­fogásunk és indítványunk, hanem, a mint tudjuk, a Kossuth Ferencz elnöklete alatt álló független­ségi pártnak is a,z a kívánsága, hogy Ö felségéhez felirat intéztessék. Ezt azonban nem abban a formában kívánja, a mint azt mi óhajtjuk a ház­szabályoknak teljesen megfelelő módon, hogy t. i. ez külön indítványként terjesztessék elő, hanem az indemnitási vita kapcsán akarják ezt a párt részéről beterjeszteni és ezzel egyidejűleg egy kész feliratot is fognának bemutatni, a mely e tekintetben a párt álláspontját képviseli. Legyen szabad erre vonatkozólag röviden megjegyeznem, csakis annálfogva, mert ez össze­függésben áll az általam beterjesztett indítvány ­nyal, máskülönben nem volna ildomos, hogy egyáltalában hozzá is szóljak, egy még be nem terjesztett javaslathoz, legyen szabad megjegyez­nem, hogy ha parlamentáris formáról van szó, sokkal korrektebb és helyesebb, hogy ha a par­lament maga, mint önálló indítványt tárgyalja azt, (Elénk helyeslés a baloldalon.) ha minden irányú hozzászólások mellett ezt önállóan dönti el és akkor azután nem egy párt fogja a feliratot elkészíteni és hirtelenében benyújtani, hanem egy felirati bizottság minden irányban való tüzetes megbeszélés után és korrekt formában fogja ezt elkészíteni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezen forma kérdésén kivül bátor vagyok még észrevételt tenni annak a felirati tervezetnek és indítványnak tartalmára nézve is. (Halljuk !) Abban a feliratban csak az a kívánság van ki­fejezve, a mely magában véve igen helyes, hogy ö felsége minél előbb parlamentáris kormány ki­nevezésével oldja meg a válságot. De, bocsánatot kérek, ez a mai helyzetben nem elégséges. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ha nű világosan meg nem jelöljük azt, hogy mi az az alap, a melyen a válság - békésen, tartósan és állandóan megoldható, (Elénk helyeslés a baloldalon.) akkor nem mozdítjuk elő az ebből a válságból való egészséges kibontakozást, de nem is nyújtunk Ő felségének olyan alapot, a melyről láthatja, hogy a kibontakozást sikeresen mily irányban kell keresnie. Hiszen azt nem kell említenünk, hogy az igen t. kormány mindig nehézségekbe ütközött, valahányszor nemzeti irányban előrehaladást kivan tenni. Én ezt kétségbe nem vonom. Mindig rend­kívüli nehézségek tornyosulnak elénk, valahány­szor odafent nemzeti irányban bármely téren is jogokat és kötelességeket kell előbbrevinni. Azon­ban, minél nagyobb a nehézség és minél kénye­sebb szituáczióban van az ország, annál kényeseb­ben keh megválogatni azokat az eszközöket is, a melyekkel mi azon nehézségeket legyőzni akarjuk. Semmi sem hat kellemetlenebbül és a siker elérésére kedvezőtlenebbül, mint hogyha fent nem látják azt a következetes és szilárd, határozott irányzatot, (ügy van ! ügy van !) a mely a nemzet akaratának képviseletét kell hogy áthassa. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ha odafönt azt látják, hogy 1905-ben még tömörült a nemzet a gazdasági önállóság elérése körül és a hitelélet önállósítása körül, a melyet nag}^ feladatként, kormányzati programúiként állítottak föl; ha látják, hogy 1907-ben a kiegyezés tárgyalása alkalmával egy nagy kormányzó párt mint a par­lament többsége kimondotta világosan, nemcsak maga között, hanem nyíltan, világosan párthatá­rozatként is, hogy ehhez a nagy kiegyezési törvény­hez csak azért járul hozzá, — mert kormánygaran­cziák hangzottak el itt azokról a padokról és mert a törvényben is foglaltattak tételes intézkedések, a melyek a nemzetnek az önálló bank felállítása tekintetében szabad rendelkezési jogát biztosítot­ták ; ha ebben az irányban haladtunk volna követ­kezetesen előre és ha, ugy a mint a parlament többsége ebben az irányban a maga álláspontját meg nem változtatva, kívánta az önálló bank fel­állítását, a kisebbségek sem álltak volna hátul, hanem hagyták volna e kérdésben az alkotmányos többség akaratát, érvényesülését tudomására hozni, akkor ebben az irányban a siker nagyobb mérték­ben lett volna a nemzet számára biztosítva, mint így. (ügy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) E helyett azonban történtek olyan tények, — azokon kivül, a melyeket már felsoroltam, — hogy midőn a parlament által kiküldött bank­bizottság hosszu, beható tanulmányok és tárgya­lások után egy megállapodásra jutott, a mely az ő meggyőződését fedte és a mely a parlament több­ségének a meggyőződését is kifejezte az önálló bank kérdésében.: akkor ministertanácsi határozat jött létre, a melynél fogva ezen javaslatnak, ezen bizottsági jelentésnek tárgyalását meg kell gátolni és fel kell függeszteni mindaddig . . . Nagy György: Ezért kell vád alá helyezni őket! HoÜG Lajos: ... míg a válság megoldva nincs. De minthogy a válság megoldásának épen az volt az akadálya, hogy nem tudta a Felség

Next

/
Thumbnails
Contents