Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-465

4-65. országos ülés 1909 deczember 17-én, pénteken. 17 magyarázása mellett történhetik meg. (Helyeslés jobbfelől.) Én felteszem a t. ház minden egyes tagjáról, hogy nem kívánja a tárgyalást mesterségesen meggátolni, hanem, hogy az oTszág és a nemzet érdekében mindenki közhasznú működést óhajt kifejteni. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj.) Epén azért azt hiszem, hogy helyes mederbe tereljük elsősorban a vitát, a legjobb lesz, ha a felett méltóztatnak a vitát megkezdeni, hogy az elnök azon javaslata, hogy ezen törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz utaltassék, elfogadtatik-e vagy sem. Én ugy gondolom, hogy ez nem érinti a dolgot a tekintetben, hogy a házszabály helyes értelmezése szempontjából az elnöki eljárás, a házszabályok alajjján, kifogás alá nem eshetik. (Helyeslés a középen és a jobboldalon.) Farkasházy Zsigmond képviselő nr a házszabályokhoz kivan szólni. Farkarsházy Zsigmond : T. ház ! Megelégedéssel állapitható meg, hogy a most elnöklő alelnök ur szives volt korrigálni a t. elnök urnak imént tett téves enuncziáczióját. Ezzel a kijelentéssel, t. ház, a helyzet képe teljesen megváltozott; de én kérem a t. alelnök urat, méltóztassék a gyorsírói jegyzetekből konstatálni, hogy az a kijelentés, a melyet az imént a t. elnöklő alelnök ur tett, nem teljesen azonos azzal a kijelentéssel, a melyet a t. elnök ur tett. Mert hogyha az elnök ur kizárólag indítványt terjesztett volna elő arra nézve, hogy a ház kivánja-e kinyomatni, szétosztatni és a pénzügyi bizottsághoz utasítani a ministerelnök urnak itt előterjesztett javaslatát, akkor a dolog rendben volna, akkor mindenféle felszólalás e tekintetben elesnék, a dolog el volna intézve, és mi ennek a kérdésnek az érdemével nem foglalkozhatnánk. Csakhogy az elnök ur imént egyszerűen kijelentette, hogy a házszabályok 129. §-a alapján ő szükségesnek látja, a ház megkérdezése nélkül, ennek a javaslatnak a bizottsághoz való utasítását. (Zaj. EUenmondások.) Kérem ennek az ellenmondásnak megállapítását. Ha ebben a tekintetben tévednék, akkor annál inkább meg volnék nyugtatva, mert itt a tekintetben volt vita, az elnöki indítvány alapján vájjon lehet-e a ministerelnök ur által előterjesztett indemnitási javaslatot a bizottsághoz utasíttatni, kinyomatni és szétosztatni. Ebben a tekintetben nem kívánok az itt most felmerült politikai kérdésekkel foglalkozni, mert lehetségesnek tartom és óhajtom, hogy e politikai kérdések vitatása a legközelebbi jövőben teljesen fölösleges lesz. Ha ez nem igy következnék be, elegendő időm lesz ezekkel a kérdésekkel majd akkor foglalkozni. (Zaj.) En tehát szigorúan a házszabályok értelmében a házszabályok helyes értelmezéséhez kívánok ragaszkodni és megállapítom azt, hogy tulaj donképen egy szónak, a 129. §. második szavának : »a ministerium« -magyarázatáról van szó. Erre nézve Justh Gyula t. képviselőtársam azon nézetének adott kifejezést, hogy a »ministerium« szó alatt az eddigi 40 esztendőt meghaladó gyakorlat KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. XXVI. KÖTET. értelmében kizárólag alkotmányos, parlamentáris ministeriumot lehet érteni. Tehát a mennyiben bármely oknál fogva egy ministerium nem mutatkozik alkotmányosnak és parlamentárisnak, akkor a 129. §. értelmében a ház többi tagjaival szemben biztosított privilégiumokra nem bir igénynyel. Már most a kérdést megvitatva, Justh képviselő ur egész határozottan felállította a tételt, hogy az a ministerium . .. Elnök : A t. képviselő ur a házszabályok helyes alkalmazása érdekében való felszólalás keretében az ügy anyagához és érdeméhez nem szólhat hozzá ; annál kevésbbé, mert a t. képviselő ur előbb megnyugvását jelentette ki azon értelmezéssel szemben, a melyet én nyújtottam és a mely nem ellenkezett az elnök ur felfogásával. A tárgyalás komolysága érdekében kérem tehát, maradjon a házszabályok által megengedett keretekben. Az ügy érdemére vonatkozólag pedig méltóztassék a vita rendes menetét bevárni. Farkasházy Zsigmond: Én a házszabályok 129. §-a második szavának magyarázatával foglalkozom és azt a kérdést kutatom, igaza van-e Justh Gyulának akkor . . . (Zaj.) Elnök : A házszabályok 215. §-ának c) pontja azt mondja, hogy szót kérhetnek bármikor azok is, a kik a ház szabályaira, azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak. Konstatálni kívánom, hogy ez esetben helyesen alkalmaztuk a házszabályt, — s ezt a képviselő ur is elismeri — a mikor a konkrét esetben az elnök azon javaslatot tette, hogy a jelentések kinyomassanak és bizottság elé utasíttassanak. Ezért, ismétlem, nem lehet vita a felett, hogy a házszabályok helyesen alkalmaztatnak-e vagy sem. A tekintetben, hogy a jelen kormány ugyanazon szempont alá esik-e vagy sem, mint a megelőző kormányok, ez a vita szubstrátumát képezheti, de az e fölötti tárgyalás akkor lesz helyén, ha már a ház döntött az iránt, vájjon az elnöki javaslat elfogadtassék-e vagy más határozat hozassék. Én, t. ház, nagyon fontosnak tartom, hogy házszabályaink feletti vitatkozás, a mely módot nyújt a jogosult érdekek képviseletére, valóban a házszabályok vitája legyen (Helyeslés jobbfelől.) s nem vagyok abban a helyzetben, hogy a képviselő urnak a házszabályok czimén ilyen irányban való felszólalást megengedhessem. Méltóztassék tehát konkrété arra hivatkozni, melyik intézkedéssel sértette meg az elnök állítólag a házszabályokat. (Helyeslés.) Farkasházy Zsigmond: Azt hiszem, méltóztatnak osztozni azon szerény nézetemben, hogy nemcsak azon a czimen lehet a házszabályokhoz szólni, hogy azok helyesen alkalmaztattak-e . . . Elnök : Csak a házszabályok helyes alkalmazása érdekében méltóztassék szólani, tehát arra vonatkozólag, hogy én másképen nyilatkoztam volna, mint az elnökölt elnök ur. Ez iránt hivatkozott a képviselő ur a gyorsírói jegyzetekre ; van szerencsém előterjeszteni, hogy a kérdéses kijelentés ezek szerint igy szólt (olvassa) : »Elnök, 3