Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-465
16 4-65. országos ülés 1909 á adni, hogy ezen kormány törvényjavaslatokat nem terjeszthet elő, és nem lehet azt az álláspontot elfoglalni, hogy az előterjesztett törvényjavaslatoknak a bizottsághoz való utasítása mellőztessék. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) A ház bölcsesége fog az érdemleges tárgyalás alkalmával határozni a fölött, elfogadja-e a javaslatot, vagy nem fogadja el, belebocsátkozik-e annak tárgyalásába, vagy nem bocsátkozik-e bele. Ezt az előleges lépést azonban, azt hiszem, házszabályainkkal megegyezőnek kell tartanunk, sőt azoknak sérelmével járna annak mellőzése. (Ugy van ! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Bocsásson meg nekem a t. képviselőház, nem egyéni szempontból, de kénytelen vagyok, ha már, felszólalok, Éber képviselő urnak egy megjegyzésére is reflektálni. Nem a személyes dolgokkal fogok foglalkozni, én kiállók személyes dolgaimért . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Éber Antal : Én is ! (Folytonos zaj. Elénk felkiáltások, jobbfelóí : Parczellázó !) Wekerle Sándor ministerelnök: A személyeskedés terén nem fogom a képviselő urat követni, hanem midőn a mi közügyeinkre és egész államhitelünkre kiterjedő megjegyzések tétettek, ezeket nem hagyhatom észrevétel nélkül. (Élénk helyeslés jobbfelóí.) Rég találkozom egy váddal, a mely a sajtó terén, egyeseknek leplezett és nem leplezett nyilat- • kozataiban előfordul. Az 1908. évi zárszámadásokról azt irták, (Zaj. Halljuk ! Ralijuk !) hogy óriási nagy deficzit, irreális kezelés fog azokból kitűnni. Azután ma is látjuk, hogy egy uj érának beköszöntésénél azzal akarják kezdeni . . . Rakovszky István: Az ő szövetségesük! (Zaj.) Wekerle Sándor ministerelnök: ... mintha nagy deficzitbe mennénk bele. Ez az első lépése a nagy honmentésnek. (Derültség jobbfelóí.) En kettőt kivánok megjegyezni. Először azt, hogy azok a vádaskodások, azok az állitások, a melyek ugy tüntetik fel háztartásunkat, mintha abba a deficzit már beköszöntött volna, teljesen valótlanok. (Nagy zaj.) Éber Antal: Senki sem mondta! Wekerle Sándor ministerelnök: En most, ismétlem, tárgyi szempontokkal foglalkozom. Ez nem áll. A ki reálisan kezeli az államháztartást, reálisan kezeli a bevételeket és tudja is azokat kezelni, (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) jótállok, hogy Magyarország államháztartását olyan helyzetben fogja találni, hogy abba a deficzit még nem köszöntött be. (Halljuk! Halljuk!) Még kevésbbé áll az a tétel, mintha mi hamis ürügyek alatt kieszközölt hiteleket más czélokra forditottunk volna. A képviselő ur azt mondja, hogy a zárszámadást azért terjesztjük elő késedelmesen, mert abból kifog tűnni, hogy a beruházásokra megszavazott hiteleket Bosznia annexiójának költségeire forditottuk. Előre is konstatálni kívánom, hogy ezek a zárszámadások ellenkezőleg azt fogják mutatni, hogy nem más czélra megczember 17-én, pénteken. szavazott hiteleket forditottunk erre, mert hisz a hitelek túlnyomó részét még nem is vettük igénybe, hanem igenis azt fogja igazolni ez a zárszámadás, hogy — hála Istennek — a mi állami bevételeink olyan többletet mutatnak, hogy ezek a többletek és a már korábban meglevő pénzkészletek képesitettek bennünket ezen annexió költségeinek fedezésére is. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a közéfen.) Zakariás János : T. képviselőház ! Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. (Zaj.) Elnök: Tessék. Zakariás János: T. ház ! A ministerelnök ur az előbb egy közbeszólásomra azt a megjegyzést tette : »Ugy látszik a képviselő ur közbeszólásokkal akar nagygyá lenni.« (Félkiáltások a középen : Nem ezt mondotta!) Hát talán ugy fejezte ki magát, hogy közbeszólásokkal nem leszek nagyobb. Hát akár arra vonatkozik ez a megjegyzés, hogy a ministerelnök ur czentiméterrel méri az embereket, (Felkiáltások a középen: Dekagrammal I Derültség.) akár arra, hogy ezen parlamentben való rövid működésem alatt talán egyebet sem csináltam, mint azt, hogy közbeszólásokkal zavartam a szónokokat, mindkét szempontból nincsen neki igaza, mert a naplók ennek épen az ellenkezőjét igazolják. Engedjen meg a t. ministerelnök ur, ha tekintetbe veszem politikai életünk utolsó éveit, én nem is szeretnék nagyobb lenni, mert az utolsó esztendők :vn, a mi nagy embereinkből igen-igen kiábrándultam. (Helyeslés és derültség a szélsőbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Hogy pedig a ministerelnök urnak az én közbeszólásomra tett megjegyzése önöknél olyan nagy derültséget keltett, ezt nem tulajdoníthatom másnak, mint annak, hogy nemcsak egy gyenge kormánynyal, hanem gyenge vicczekkel is meg vannak az urak elégedve. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Earkasházy Zsigmond képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólani. Mielőtt a képviselő urnak a szólás jogát megadom, engedje meg a t. képviselőház, hogy egy rövid kijelentést tegyek. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Batthyány Tivadar képviselő ur az imént a házszabályokhoz szólván, azt vitatta, hogy vájjon a jelen esetben a 129. §. első bekezdésének alkalmazása, az elnöki enuncziáczió alapján, helyesen történt-e vagy nem. Erre nézve megjegyzem, hogy az elnök urnak az az eljárása, hogy javaslatot tett az iránt, miszerint a ministerelnök ur által előterjesztett javaslat a pénzügyi bizottsághoz utaltassék, semmi esetre sincs, bármily felfogás szerint is, a házszabályokkal ellentétben. (Helyeslés.) T. képviselőház ! Szabad vitatkozni a felett, hogy ezen javaslatot ezen bizottsághoz kívánja-e utasítani és ezzel avagy más bizottsággal kívánja-e előzetesen tárgyaltatni, de a felett vitatkozni, hogy az elnök jól tette-e, hogy az ő javaslatát megtette, ez csak a házszabályoknak félreértése vagy félre'
