Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-474

144 k7í. országos ütés ii)ÍO január 27-én, csütörtökön. a mely hasonló esetek ismétlésének elejét vegye. Beadja : Gr. Tisza István. Szavazás alá bocsáttatván a határozati javaslat, elnök kijelenti, hogy a főrendek nagy többsége elfogadta.« (Nagy zaj.) Sümegi Vilmos : A Récsey Ádámokat is szivesen fogadják. (Zaj. Felkiáltások: Semmi közünk hozzá !) Nagy György : Vissza kell utasitani! Elnök : A főrendiház átirata ezen alkotmányjogi kérdé? tisztázását teszi szükségessé és éppen ezen szempontból azon javaslatot vagyok bátor a t. háznak tenni, méltóztassék ezen átirat kinyomatását, a ház tagjai között leendő szétosztását és annak idején napirendre leendő tűzését elhatározni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha a ház hozzájárul, ezt a ház határozataként jelentem ki. Áttérünk a Khuen-Héderváry gr. kormányát kinevező királyi kézirat felett megindult vita folytatására. Szólásra következik % Szent-Királyi Zoltán jegyző: Bauer Antal! Bauer Antal." T. ház! A mmisterelnök ur nyilatkozatára mi, a horvát-szlavón és dalmát királyságok képviselői e közös országgyűlésen a következőket jelentjük ki: Tekintettel Magyarország és a horvát királyság között a vasutas pragmatika kérdésében támadt konfliktusra, valamint az összes többi kiegyezési és függő kérdésekre . . . Ifj. Madarász József: Magyarországot és horvát királyságot mond ! (Zaj.) Bauer Antal: ... mi változatlanul az általunk eddig elfoglalt és a t. ház tárgyalásai során ismételten hangoztatott álláspontunkon maradunk s ennek következtében az uj közös kormánynyal szemben való magatartásunkat a szerint fogjuk berendezni, a hogy a kormány figyelembe fogja venni indokolt követeléseinket, miszerint a horvát királyság törvény által garantált jogai tiszteletben tartassanak és Horvátországban visszaállittassék az alkotmány és ezért reánk nézve korainak tartjuk a bizalmatlansági indítványt és tartózkodni fogunk a szavazástól. (Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Dudits Endre jegyző: Polit Mihály ! Polit Mihály: T. képviselőház! Bátorkodom egy pár perezre a t. ház türelmét igénybe venni. Nem volt szándékom ennél a tárgynál felszólalni, (Ralijuk! Halljuk!) mert ugy is szokatlan, hogy eg}

r uj kormány bemutatkozása alkalmával, vagy a királyi leirat felett ilyen hosszas vita fejlődjék ki. Eitner Zsigmond: Akkor minek beszél ? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Polit Mihály: Nem szólaltam volna fel, ha a jelenlegi kormány vagy a különféle pártok részéről a szituácziónak lényegét, velejét érintették volna. B napokban két magyar uri ember, két magyar államférfi jelezte a mostam nehéz, veszélyes szituácziót. Az egyik államférfi gr. Tisza István, a ki nagy 1 orderejü és nagyszabású beszédében vázolta a főrendiházban a veszélyes szituácziót. A másik államférfi gr. Andrássy Gyula, a ki szintén jelezte a veszélyeket, érintette a veszélyes szituácziót, ha ez is a népszerűség rovására történt, de ő sem jelezte annak lényegét és velejét. (Zaj.) Nem a bankkérdés a főkérdés. Ez csak ürügy. (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon.) A főkérdés a monarchiának evolueziója (Mozgás.), a mely összeköttetésben áll a monarchia nagyhatalmi állásával, tekintettel a balkán-félszigeti veszélyes szituáczióra és a mely összeköttetésben áll azokkal a konzekvencziákkal, a melyeket Bosznia és Herczegovina annexiója maga után von. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezen veszélyes szituáczióval szemben, a melyben monarchiánk van . . . (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Csak egy birodalom van! Csak magyar monarchia van !) Sümegi Vilmos : Magyar monarchia ! Polit Mihály: Engedelmet kérek, én csak azt a kifejezést használom, a mely egész Európában elfogadott kifejezés, és ez Magyarország és Ausztria monarchiája. (Nagy zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon : Osszbirodalom !) Hencz Károly: Akkor két monarchiát kellene mondani. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Polit Mihály : Lejött Bécsből egy államférfiú, a kinek már hosszú praxisa volt Horvátországban és a kit önök granicsárnak hivnak. De én mellőzöm ezt a teóriát. Nekem sok okom van azt mondani, hogy a Khuen-Héderváry-család mindenkor magyar érzelmű volt. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Szegény !) Eitner Zsigmond: Ha Khuent ilyen ember dicséri, az már nagy baj ! Polit Mihály: Erről tanúságot is tehetek, mivel a Khuenokkal a szerémi kongregáczió alkalmával együtt küzdöttünk Horvátország és Magyarország érdekében a horvát országgyűlésen (Nagy zaj. Elnök csenget.) azon veszélyes schmerlingi korszakban. A mai szituáczióval szemben nagy illúziók uralkodnak nálunk azon viszonyra nézve, mely Magyarország és Ausztria között fennáll. Igaz, hogy Magyarországnak joga, szent joga a magyar államiság. Ott van a corpus juris, ott vannak a régi törvények, melyek szerint Magyarország semmi más országnak nincs alávetve, hanem független. Ott vannak az ujabb törvények, az 1848-iki és a legújabb 1867-iki törvények, de daczára ennek kérdem én, mikor respektálta Ausztria a magyar államiságot, a magyar függetlenséget ? Soha! (Igaz ! ügy van !) Négyszáz esztendő óta áll fenn ez a viszony, Magyarország és Ausztria között. Magyarország mindenkor "szabad és független áUam volt. Bécsben azonban soha nem ismerték el Magyarország függetlenségét, nem ismerték el államiságát. Mikor a közgazdasági viszonyok Magyarország és Ausztria között szerződés utján rendeztettek, Bécsben ezt is kigúnyolták. A szerződés, mely a közgazdasági viszonyokat Magyarország és Ausz-