Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-473
473. országos ülés 1910 január 26-án, szerdán. 127 belügyi reformok és közgazdasági kérdések tekintetében szabad keze van az országgyűlésnek. A király ugyanis kijelentette a ministerelnökhöz intézett leiratában, hogy a többség idevágó javaslatait szívesen fogadja, ennélfogva e kérdésekre nézve 0 felségének nincsenek oly aggályai, melyek a kormány kinevezését gátolhatnák.* Itt tehát konstatálja a leirat... (Felkiáltások balfelöl: Mikor volt ez?) 1905 Julius 1-én kelt ez az előzetes feliratra adott válasza a Fejérváry-kormánynak. Most arra vagyok bátor rámutatni, hogy már 1905 Julius havában konstatálva volt a vezérlő bizottság előtt az arra illetékes fórum nyilatkozatából, hogy a gazdasági kérdésben a Felség és a koalició többsége közt abszolúte semmiféle eltérés nincs, és hogy a nemzetnek szabad keze biztosítva van. Következett erre az, hogy 1905 deczember első napjaiban ismét tárgyalások indultak meg, és hogy akkor a Lukács László mostani pénzügyminister úrral való érintkezés dolgában az akkori koalíció vezérférfiai szívesen teljesítették azt a kötelességet, hogy a király megbízottjával érintkezzenek. Ezt csak azért hozom fel, mert senkinek sem lehet joggal szemrehányást tenni azért, hogy később bárki vele érintkezett. Ennek az érintkezésnek a nyomán konstatálnom kell csak röviden, egypár szóval azt, hogy akkoriban a vezérlő bizottság fővezérei, — mert ő vele csak azok érintkeztek — olyan megállapodást létesítettek, illetve olyan felterjesztésben állapodtak meg, a melynek egyik pontja igy szól: az önálló magyar bank létesítendő. Ehhez gr. Andrássy Gyula, gr. Zichy Aladár, br. Bánffy Dezső és, gondolom, gr. Apponyi Albert képviselő urak járultak hozzá. (Ellenmondások. Zaj. Elnök csenget.) Most azonban, t. képviselőház, következik az ezen vitára nézve legdöntőbb ténynek konstatálása. (Kálijuk! Halljuk!) Meg fogom állapítani, hogy a koaliczió vezérlőbizottságánál nemcsak abban a kérdésben jött létre teljes megegyezés, a mely 0 felsége részéről is honoráltatott, hogy az önálló bank felállíttassák, hanem létrejött a megegyezés még a sorrend és a határidő tekintetében is. (Halljuk! Halljuk!) 1906. február 3-án vitte fel O felségéhez gr. Andrássy Gyula a vezérlőbizottságnak 1906 január 29-iki és 30-iki ülésében megállapított, következő tartalmú előterjesztését. Csak az ide vonatkozó részt olvasom fel, és pedig lassan, méltóztassanak ezt figyelemmel meghallgatni, mert azt hiszem, ha ez megtartatott, a mi akkor megállapodás tárgya volt és a mit csak végrehajtani kell, ma is létesülhet béke oly irányban, hogy a nemzeti jogok védelmében együttesen küzdhetünk. (Olvassa-.) »A koaliczió munkaprogrammjának . . . Szmrecsányi György: Nem értem! Polónyi Géza: Édes fiam, arról én nem tehetek. (Zajos derültség. Elnök csenget.) Azt hiszem, hogy a kor tekintetében köztünk fennálló differencziánál fogva is nevezhetem igy. (Zaj. Halljak! Halljuk ! Olvassa): »A koaliczió munkaprogrammjának gazdasági . része, mely ellen O felségének, ismételt kijelentései szerint, semmi kifogása nem volt, t. i. Magyarország közgazdasági önállósága abban az alakban és kiterjedésben, a melyet az európai közgazdasági politikának időközben történt kialakulása megenged, tényleg megvalósítandó. Ennélfogva vámszövetséget Ausztriával nem kötünk, hanem hajlandók vagyunk vele a kölcsönös szabad forgalom alapján kereskedelmi szerződést kötni a német szerződés lejártának idejére«. Ez végre lett hajtva. (Tovább olvas.) »Az autonóm vámtarifát törvénybe iktatjuk«, — végre lett hajtva — »De nem mint osztrák-magyar, hanem mint magyar vámtarifát*. Ez is végre lett hajtva. (Tovább olvas.) »Az idegen államokkal jjedig szerződéseinket identikus tartalommal, de önállóan és mindenkor, a mikor a hivatalos szöveg nem magyar, hiteles magyar szöveggel kötjük.« Részben végre lett hajtva. Kossuth Ferencz: Egészen! (Mozgás.) Polónyi Géza: Mondjuk, hogy egészen. Nem akarok e felett vitatkozni; készséggel kijelentem, hogy egészen. »A már megkötött szerződések ratifikáczióját is ezen alakban eszközöljük. A valutarendezést és az önálló magyar bank létesítését sürgősen munkába vesszük.« (Nagy mozgás a szélsőbaloldalon.) Ráth Endre." Karakteres urak, hol vannak ? (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Polónyi Géza : Kérem .- a valutarendezést és az önálló magyar bank létesítését sürgősen munkába vesszük! »Az előbbit haladéktalanul, — t. i. a valutarendezést — az utóbbit pedig a fennálló törvények által megengedett legrövidebb idő alatt megvalósítjuk.* (Nagy mozgás a szélsőbaloldalon.) Még nem fejeztem be egészen az idézetet, de már itt meg kell jegyeznem, hogy a valutarendezési kérdés annak d hogy annyiszor és annyiszor igértetett meg, meg se kiséreltetett. (Ugy van! balfelöl.) Ma is nekünk csak színleg van aranyvalutánk, mert tényleg koronaértékü valutánk van. A készfizetésekről senki sem beszél, pedig régi megállapodása, régi kötelezettsége a kormánynak. Most már, ugyebár, mikor azt mondja a vezérlőbizottság ezen előterjesztése, hogy az előbbit haladéktalanul, az utóbbit pedig a fennálló törvények által megengedett legrövidebb idő alatt megvalósítjuk, mit jelent ez? Jelenti mindenki számára azt a magyarul egyszerűen megérthető tényt, hogy miután az önálló jegybank