Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-473

473. országos ülés 1910 január 26-án, szerdán. 127 belügyi reformok és közgazdasági kérdések tekintetében szabad keze van az országgyűlés­nek. A király ugyanis kijelentette a minister­elnökhöz intézett leiratában, hogy a többség idevágó javaslatait szívesen fogadja, ennélfogva e kérdésekre nézve 0 felségének nincsenek oly aggályai, melyek a kormány kinevezését gátol­hatnák.* Itt tehát konstatálja a leirat... (Felkiáltások balfelöl: Mikor volt ez?) 1905 Julius 1-én kelt ez az előzetes feliratra adott válasza a Fejér­váry-kormánynak. Most arra vagyok bátor rámutatni, hogy már 1905 Julius havában konstatálva volt a vezérlő bizottság előtt az arra illetékes fórum nyilatkozatából, hogy a gazdasági kérdésben a Felség és a koalició többsége közt abszolúte semmiféle eltérés nincs, és hogy a nemzetnek szabad keze biztosítva van. Következett erre az, hogy 1905 deczember első napjaiban ismét tárgyalások indultak meg, és hogy akkor a Lukács László mostani pénz­ügyminister úrral való érintkezés dolgában az akkori koalíció vezérférfiai szívesen teljesítették azt a kötelességet, hogy a király megbízottjával érintkezzenek. Ezt csak azért hozom fel, mert senkinek sem lehet joggal szemrehányást tenni azért, hogy később bárki vele érintkezett. Ennek az érintkezésnek a nyomán konstatálnom kell csak röviden, egypár szóval azt, hogy akkoriban a vezérlő bizottság fővezérei, — mert ő vele csak azok érintkeztek — olyan megállapodást létesí­tettek, illetve olyan felterjesztésben állapodtak meg, a melynek egyik pontja igy szól: az ön­álló magyar bank létesítendő. Ehhez gr. Andrássy Gyula, gr. Zichy Aladár, br. Bánffy Dezső és, gondolom, gr. Apponyi Albert képviselő urak járultak hozzá. (Ellenmondások. Zaj. Elnök csenget.) Most azonban, t. képviselőház, következik az ezen vitára nézve legdöntőbb ténynek konsta­tálása. (Kálijuk! Halljuk!) Meg fogom állapí­tani, hogy a koaliczió vezérlőbizottságánál nem­csak abban a kérdésben jött létre teljes meg­egyezés, a mely 0 felsége részéről is honorálta­tott, hogy az önálló bank felállíttassák, hanem létrejött a megegyezés még a sorrend és a ha­táridő tekintetében is. (Halljuk! Halljuk!) 1906. február 3-án vitte fel O felségéhez gr. Andrássy Gyula a vezérlőbizottságnak 1906 január 29-iki és 30-iki ülésében megállapított, következő tartalmú előterjesztését. Csak az ide vonatkozó részt olvasom fel, és pedig lassan, méltóztassanak ezt figyelemmel meghallgatni, mert azt hiszem, ha ez megtartatott, a mi akkor megállapodás tárgya volt és a mit csak végre­hajtani kell, ma is létesülhet béke oly irányban, hogy a nemzeti jogok védelmében együttesen küzdhetünk. (Olvassa-.) »A koaliczió munkaprogramm­jának . . . Szmrecsányi György: Nem értem! Polónyi Géza: Édes fiam, arról én nem tehetek. (Zajos derültség. Elnök csenget.) Azt hiszem, hogy a kor tekintetében köztünk fenn­álló differencziánál fogva is nevezhetem igy. (Zaj. Halljak! Halljuk ! Olvassa): »A koaliczió munkaprogrammjának gazdasági . része, mely ellen O felségének, ismételt kijelentései szerint, semmi kifogása nem volt, t. i. Magyarország közgazdasági önállósága abban az alakban és kiterjedésben, a melyet az európai közgazdasági politikának időközben történt kialakulása meg­enged, tényleg megvalósítandó. Ennélfogva vám­szövetséget Ausztriával nem kötünk, hanem hajlandók vagyunk vele a kölcsönös szabad for­galom alapján kereskedelmi szerződést kötni a német szerződés lejártának idejére«. Ez végre lett hajtva. (Tovább olvas.) »Az autonóm vám­tarifát törvénybe iktatjuk«, — végre lett hajtva — »De nem mint osztrák-magyar, hanem mint magyar vámtarifát*. Ez is végre lett hajtva. (Tovább olvas.) »Az idegen államokkal jjedig szerződéseinket identikus tartalommal, de ön­állóan és mindenkor, a mikor a hivatalos szöveg nem magyar, hiteles magyar szöveggel kötjük.« Részben végre lett hajtva. Kossuth Ferencz: Egészen! (Mozgás.) Polónyi Géza: Mondjuk, hogy egészen. Nem akarok e felett vitatkozni; készséggel kijelen­tem, hogy egészen. »A már megkötött szerződések ratifikáczió­ját is ezen alakban eszközöljük. A valutarende­zést és az önálló magyar bank létesítését sür­gősen munkába vesszük.« (Nagy mozgás a szélsőbaloldalon.) Ráth Endre." Karakteres urak, hol van­nak ? (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Polónyi Géza : Kérem .- a valutarendezést és az önálló magyar bank létesítését sürgősen munkába vesszük! »Az előbbit haladéktalanul, — t. i. a valutarendezést — az utóbbit pedig a fennálló törvények által megengedett legrövi­debb idő alatt megvalósítjuk.* (Nagy mozgás a szélsőbaloldalon.) Még nem fejeztem be egészen az idézetet, de már itt meg kell jegyeznem, hogy a valutarendezési kérdés annak d hogy annyiszor és annyiszor igértetett meg, meg se kiséreltetett. (Ugy van! balfelöl.) Ma is nekünk csak színleg van aranyvalutánk, mert tényleg koronaértékü valutánk van. A készfize­tésekről senki sem beszél, pedig régi megállapo­dása, régi kötelezettsége a kormánynak. Most már, ugyebár, mikor azt mondja a vezérlőbizottság ezen előterjesztése, hogy az előbbit haladéktalanul, az utóbbit pedig a fenn­álló törvények által megengedett legrövidebb idő alatt megvalósítjuk, mit jelent ez? Jelenti min­denki számára azt a magyarul egyszerűen meg­érthető tényt, hogy miután az önálló jegybank

Next

/
Thumbnails
Contents