Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-472

472. országos ülés 1910 január 25-én, kedden. 111 Gr. Andrássy Gyula: Ez a szellem vezeti az alkotmánypártot, a midőn annak daczára, hogy politikai bizalommal nem viseltetik a kormány iránt, a bizalmatlansági szavazatot támogatni nem kívánja, hanem a maga részéről a következő határozati javaslatot nyújtja be. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.:: »Mondja ki a ház, hogy mivel az alkotmányos élet folytonosságát megakasztani, a közvetlen állami szükségletek törvényhozási tárgyalását meggátolni nem kívánja, és mivel a jelenlegi viszonyok között nem lát ma még okot arra, hogy a parlamenti szokás- és gyakorlattól eltérően előzőleg foglaljon végleges állást; ezért a bizalom kérdésében ezidőszerint nyilatkozni nem óhajt, hanem az arról való határozathozatalt elhalasztja, és csakis abban a feltevésben veszi a kormány kinevezését egyszerűen tudomásul, hogy a kormány, jóllehet nem a parlamenti pártokból alakíttatott, tiszteletben tartja a parlament jogkörét és az alkotmányossághoz mindenben szigorúan ragaszkodik.« Ajánlom a határozati javaslatot elfogadásra. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Szólásra következik ? Hammersberg Lászlő jegyző: Zboray Miklós! Elnök: A ministerelnök ur kíván szólni. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az imént elhangzott beszéd, melyet t. barátom gróf Andrássy Gyula mondott el, arra késztet — azon tiszteletnél fogva, a melylyel nemcsak én viseltetem irányában, hanem a melyben ő joggal részesül az egész házban és a nemzet nagy rétegei előtt — bogy ezen beszédre felelve, rögtön kifejtsem a magam álláspontját. (Halljuk! Halljuk !) Mindenekelőtt kijelentem azt, hogy bár természetesnek találom, hogy igen t. barátom nem előlegez ezen kormánynak bizalmat, mert hiszen nincsen is jogom előzetes bizalmat várni, daczára ezen tartózkodó álláspontjának, annyira benne látom beszédében a magunk felfogását, hogy a mi különbség talán még fenn áll közöttünk (Felkiáltások balfelöl: Még!) annak elsimítása, azt hiszem, igen könnyen lesz elérhető. (Zaj.) Kijelentem mindenekelőtt, a mit máskép ugy sem tételezhettem volna fel, hogy azon férfias bátorsággal tett nyilatkozat után, a melylyel ő körvonalazta a közelmúlt és a jelen tekintetében elfoglalt álláspontját, én a magam részéről és azt hiszem, hogy bátran mondhatom mindazok részéről, a kik ugyan még szervezve nincsenek, de mégis elég nagy számmal követni kivannak, lerombolva látjuk a még közöttünk fennállott válaszfalakat. (Zaj.) Gaal Gaston : És a századnyelv ? Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Azt hiszem, hogy a még fennálló kérdésekre vonatkozólag igen könnyen meg fogunk esetleg egyezni, azért, mert hiszen a főkérdésre nézve, a mely minket bizonyos tekintetben elválaszt, mégis végczéljaira való tekintettel nincs közöttünk felfogásban különbség, hiszen maga t. barátom is kifejezést adott annak, hogy nem tételez fel rólam mást, mint a mit hangoztattam a magam felszólalásában, t. i. hogy az államnak magyar jellegét továbbra is fentartani elsőrangú czélnak tekintem a magam részéről is. Ballagi Aladár: Tezner is így beszélt! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: E tekintetben természetesen, csak örömmel veszem ezt a kijelentését és konstatálom, hogy ezen végezel irányadó lesz arra nézve, hogy megtaláljuk az eszközöket arra. hogy e végczélt szolgáljuk, azt, hogy a választói jog rendezésénél a magyar nemzet sznpreruáczióját ezentulra is fentartsuk. Baloghy Ernő : Mindenki akarja! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: És ha ezen rendezésnek valamely módját a magam részéről alkalmatlannak tartottam és tartom arra, hogy ezen czélt elérjük, egész más okokból tartom azt alkalmatlannak, de koránt sem akart ez részemről, mondjuk, kicsinylő kritika lenni azzal szemben, a ki ezen kérdésnek megoldását körvonalazta. (Zaj a baloldalon.) És ha ezen módot részemről nem is tartom alkalmasnak, hiszem, hogy meg fogjuk találni azokat a módokat, a melyek erre alkalmasak! Kmefy Károly: Mi is hiszszük! Gr. Batthyány Tivadar: Igaz általános szavazati jog lesz az, mondhatom. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Legnagyobb örömömre fog szolgálni az, ha a nemzettel egyetértésben fogjuk tudni ezeket a módokat megállapítani. Hiszen ez nem mondva csinált dolog lesz ugy sem; ez olyan nagy kérdése a nemzet jövőjének, hogy igen nagy felelősséget vállalna magára valaki, ha egyedül a maga feje után, minden más vélemény tekintetbevétele és minden tanács nélkül akarná ezen nagy kérdés megoldásának feltételeit megállapítani. Lesz alkalom elég rá, a mennyiben ehhez hozzájárulhatok ós a mennyiben volt is már alkalmam valamit e tekintetben tenni, tovább is akarok arra hatni, hogy a kérdés lehetőleg mentől többször tárgyaltassék sajtónkban, annak mindenféle orgánumaiban, mert e kérdés, sajnos, szerintem még koránt sincs annyira tisztázva, hogy azon állásfoglalások, a melyek majdnem a priori hangzanak egyrészről abszolúte az általános választói jog mellett, másrészről abszolúte az ellen jogosultak lennének, minthogy a társadalomnak