Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-465
6 í65. országos ülés 1909 i Gr. Batthyány Tivadar: Ki az az ur, a ki benyújtotta ? Alkotmányos ministerelnöke az ennek a parlamentnek ? (Folytontartó zaj a jobbés a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek! Justh Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én a magam részéről nagyon kérem a t. házat, hogy a ministerelnök urnak imént beterjesztett és a meghatalmazásra vonatkozó törvényjavaslatát ne méltóztassék a pénzügyi bizottsághoz utasitani. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Ellenmondások jobbjelöl.) Kérem pedig ezt kettős indokból. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Én nagyon jól tudom azt, hogy a házszabályok 129. §-a azt tartalmazza, hogy a ministerium által előterjesztett törvényjavaslatoktól az osztályülési, illetőleg bizottsági tárgyalást megtagadni nem lehet. (Halljuk ! Halljuk !) De hiszen, t. képviselőház, ez a ministerium semmi körülmények között sem tekinthető sem alkotmányosnak, sem parlamentárisnak. (Elénk helyeslés és éljenzés a baloldalon. Elénk mozgás és nagy zaj jobbfelől.) Mert. t. ház, az olyan kormány, a mely politikai felelősségre nem vonható, parlamentárisnak semmi körülmények között nem tekinthető. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Ennélfogva tehát az ügyvivő kormánynyal szemben nem lehet ugyanazt a mértéket alkalmazni, mint a j)arlamentárizmus minden követelményének megfelelő ministeriummal szemben. (Helyeslés és éljenzés baljelöl.) És épen azért még csak képzelni sem lehet, hogy akár a törvénynek, akár a házszabályoknak rendelkezése azt czélozta volna, hogy majd ha valamikor lesz egy nyolcz-kilencz hónapig ügyvivősködő kormány, ez indemnityt kérhessen a háztól, (ügy van! balfélől.) Ez ellenkezik minden parlamentáris felfogással. (Zajos helyeslés baljelöl.) Sok mindenfélére van már példa ebben az országban, de erre még példa nem volt. (Zajos felkiáltások balfélől: Igaz ! Ugy van !) Hiába keressük a világ összes parlamentjeinek szabályait, szokásait, arra példát nem fog nekem sem a ministerelnök ur, sem a kormány felmutathatni, hogy indemnityt kérjen egy kormány, a mely a parlament előtt felelősséget nem vállalt. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Hiszen nem is foglalják el a ministeri székeket ; csak épen két minister ül e székeken. (Zajos tetszés és taps balfélől. Felkiáltások: Szolidárisak!) és szeptember 28-án egyáltalán nem foglalták el a minister urak a ministeri székeket, (Igaz! Ugy van!) kivéve a ministerelnököt azon időre, a mig beszédét tartotta: akkor, elismerem, hogy ott állott a ministeri szék mellett. Arra nézve, hogy ez a kormány nincs felruházva mindazon attribútumokkal, a melyek szükségesek, hogy jiarlamentárisnak tekintessék, magának a ministerelnök urnak április 26-án — (Felkiáltások balfélől: Ma is azt mondotta !) Julius 10-én, szeptember 28-án és ma e házban elhangzott beszédében is van argumentum. Április 26-án, mikor először nyújtotta be lemondását, mit mondott a ministerelnök ur ? czember í7-én, pénteken. Azt, hogy »ily körülmények közt, tekintettel a politikai viszonyokra s a kabinet helyzetére, nem érezzük magunkban azt az erőt, hogy a képviselőházat irányithassuk, hogy az alkotmányos érdekeket minden tekintetben érvényre juttathassuk és megóvhassuk*. (Felkiáltások jobbról: Ez argumentum !) Julius 10-én, mikor a kormány, mint újonnan kinevezett kormány bemutatkozott, azt mondotta . . . Buzáth Ferencz: Akkor Justh még elnök volt! Justh Gyula: Igen, az voltam. De ez nem változtat a dolgon. (Felkiáltások balfelöl: A tényen nem változtat! Zaj.) Azt mondta : »Jelenleg azonban, midőn az ellentétes kérdések megoldása és ezáltal a parlamentáris kibontakozás biztosan előrelátott haladékot szenved, csakis ujabb kinevezés esetén, politikai felelősség mellett, véljük az ügyeket továbbvezethetni. Ezt kívánják elsősorban a parlamentarizmus alaj^elvei (Ügy van ! 'jobbfelöl.), hogy csak a korona s a képviselőház hozzáj árulásával vezessük tovább az ügyeket.« A mikor szeptember 28-án újból lemondott a kormány, akkor bejelentette, hogy »a pártoknak együttes működése, a melyre támaszkodtak, megszűnt*. (Halljuk! Halljuk!) Kérdem : változtak-e azóta a körülmények ? Most már, kérem, a minister ur azt hiszi, hogy a kabinet abban a helyzetben van, hogy a képviselőházat irányithatja í (Derültség és felkiáltások balfélől : Próbálja meg!) Avagy jogosítottnak véli-e magát arra, hogy itt a képviselőházban törvényjavaslatokat terjeszszen elő ? Szmrecsányi György: De udvarias! (Mozgás és felkiáltások a baloldalon : Menjen Zalába ! Zalai kormánybiztos ! Halljuk ! Halljuk !) Justh Gyula: Én megvárom t. képviselőtársamat, tessék csak egészen szabadon beszélni, de jjárbeszédet nem fogok a képviselő úrral folytatni. (Helyeslés balfélől. Mozgás a néppárton.) Jogosítottnak véli magát a kormány ujabb kinevezés nélkül a kormányszéket most itt megint továbbra is elfoglalni (Mozgás.) és felelősség nélkül beterjeszteni az indemnitásról szóló törvényjavaslatot ? (Mozgás jobbfelöl. Halljuk ! a. baloldalon.) Szilassy Zoltán : Az ország érdekében igen ! Lovászy Márton : Akkor a költségvetést kellett volna előterjeszteni ! Most jut eszükbe, deczembor 17-én ? (Mozgás.) Justh Gyula : Akkor, júliusban szükséges volt az ujabb kinevezés, most pedig nem . . . (Mozgás jobbfelől. Halljuk! Halljuk ! a baloldalon.) Szmrecsányi György (Hangosan nevet. Zajos felkiáltások a baloldalon : Rendre ! Menjen Zalába ! Ugy látszik, előre kicsinálták, hogy zavarni fogják Justhot! Nem vagyunk czirkuszban !) Holló Lajos (a néppárt felé) : Ott van a kormány derékhada! (Mozgás és zaj. Elnök csenget.) Justh Gyula: Nagyon természetes tehát, hogy a mostani kormán} 7 , a mint azt a saját nyilatkozataiból is bátor voltam bizonyitani,
