Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-439

Í39. országos ülés 1909 márczius 12-én, pénteken. 75 kincstárt meg akarná károsítani. Az ily esetben igazán nincs ok arra, hogy kitétessék a végrehajtó közeg esetleges malicziájának az az adófizető polgár, a kinél csak a kényszerhelyzet okozta az adóhátralékot, és nem tehető fel, hogy a kincstár érdekei veszélyeztetve lennének. Módosításom tehát oly méltányos és annyira megfelel mindkét fél érdekének, a kincstár és a végrehajtást szenvedők érdekeinek, hogy kérem, méltóztassék azt elfogadni. Elnök : Van valaki még szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Szabó István! Szabó István (nagyatádi): T. ház ! Mérey Lajos t. képviselőtársam felszólalása nyomán annyit kívánok megjegyezni, hogy én, a ki a községi végrehajtások ügyén mint községi bíró keresztülmentem a legutóbbi időben, ezt a paragrafust szükségesnek tartom a községi jegyzők és birák biztosítása szepontjából. Hiszen a községi jegyző és bíró a végrehajtást, a foglalást, úgyis csak az utolsó esetben alkalmazza. Azt pedig, hogy á tárgyakat elvitesse, csak ott teszi, a hol a községben vannak olyan lakosok, a kik ha ott is voltak egy fél évig, egyszerre felkerekednek, lemennek. Vagy megtörtént velem is, hogy az ily lakosok a lefoglalt tárgyakat, a mire végrehajtani akartam, hogy valahogyan bevasaljam a pénzt, szépen elvitették a szomszéd községbe és senki sem tudta hol vannak, az adót pedig rajtam, mint községi bírón követelték, be kellett fizetnem és nem tudtam végrehajtani. Ily esetek előfordulnak. (TJgy van !) A községi jegyzőnek, bírónak kell az a jog, hogy a mennyiben veszélyeztetve vannak a lefoglalt tárgyak, azokat el is vitesse, Ugy is csak végső esetben teszik az ilyent, mert kellemetlenséggel, időveszteséggel, költséggel jár. Tisztességes emberrel, ismeretes emberrel soha semmi esetre meg nem történik, nem is hallottam, nem is láttam, hogy megtörtént volna, alkalmazták volna ezt. (ügy van! Helyeslés.) Mérey Lajos: Igen, Nagyatádon, de tessék csak nálunk nemzetiségi vidéken nézni ezeket a dolgokat! Szabó István (nagyatádi) : Nem teszik ki ok nélkül zaklatásnak az embereket. A községi biró és jegyzők érdekében tehát fentartandónak tartom a szakaszt. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: T. képviselőház! Köztem és Mérey Lajos t. képviselő ur között elvi különbség nincs ! En is elejét kívánom venni minden zaklatásnak és azért a végrehajtási utasításban a legszigorúbban kívánok intézkedni, hogy zaklatásként ez a szakasz ne alkalmaztassák ; erre nézve a legszigorúbban kell intézkedni. Mégis a szöveget meghagyatni kívánom, mert a törvény nem zárhatja ezt ki, sőt épen azt az elvi intencziót tartom szem előtt, a melyet a t. képviselő ur akar kifejteni. De méltóztassék figyelembe venni, hogy először is a »megbizható« szó önmagában elég lenne, de hozzáteszi, »ha vagyona van«. Van, de ki fogja apprecziálni, hogy nincs-e túlterhelve ? Tessék így egy utazó menazsériát megadóztatni; annak van vagyona, de ha nincs kényszer-eszköz, akkor az ilyen szállingózó adózók kibújnak. Ily kazuisztikába belemenni nem lehet. (Helyeslés.) A végrehajtási utasításban van helye a detaülirozásnak, annak az elvnek szem előtt tartásával, hogy a zaklatás ki legyen zárva. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Mérey Lajos: Én a módosítást a nyert megnyugtató nyilatkozat után visszavonom. (Helyeslés.) Elnök : Mérey képviselő ur visszavonta módosítását. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 55. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 56. §. Zlinszky István jegyző (olvassa az 56. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat^: méltóztatik-e az 56. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 57. §. Zlinszky István jegyző (olvassa az 57. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 57. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 58. §. Zlinszky István jegyző (olvassa az 58. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdeni a t. házat: méltóztatik-e az 58. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 59. §. Zlinszky István jegyző (olvassa az 59. %-t). Elnök". Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 59. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 60. §. Zlinszky István jegyző (olvassa a 60. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 60. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 61. §. 10*