Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-439

Í39. országos ülés 1909 márczius l%én, pénteken. 65 Következik a 12. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 12. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdeni a t. házat: méltóztatik-e a 12. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése sze­rint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 13. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki felirva ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: Már nem óhajtok szólni. (He­lyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 13. §-t változatlanul el­fogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 14. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 14. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 14. §-t változatlanul el­fogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 15. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 15. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem láván, kérdem a t. házat : méltóztatik-e a 15. §-t változatlanul el­fogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt vál­tozatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következne a 16. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 16. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 16. §-t változatlanul elfo­gadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt válto­zatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 17. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 17. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 17. %-t változatlanul elfo­gadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen.') Ha igen, akkor azt válto­zatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 18. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 18. %-t.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 18. §-t változatlanul elfo­gadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt válto­zatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 19. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 19. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a. házat: méltóztatik-e a 19. §-t változatlanul elfo­gadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt válto­zatlanul elfogadottnak jelentem ki. KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. XXV. KÖTET. Következik a 20. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 20. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van-e valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mérey Lajos! Wlérey Lajos: Nem kívánok szólni! Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 20. §-t, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt változat­lanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 21. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 21. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 21. §-t, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változat­lanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 22. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 22. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van-e valaki szólásra feljegyezve ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos : T. képviselőház ! (Halljuk!) A 22. §. intézkedik az adóivek kiállításáról és kézbesítéséről, de nem intézkedik arról, hogy mi történjék a múlt évi adóivekkel a következő évek­ben. Én a gyakorlati életben a következő szomorú tapasztalatot tettem: igen sok helyütt jónak látja a jegyző az adókönyveket, az elmúlt évről bevezetett tételeket megtekintvén, a befizető féltől visszavenni és neki egészen uj könyvecské­ket kiállítani, a mi által a fél elesik annak bizo­nyítékától, hogy az előző években mit, mikor és milyen adó czimén fizetett. (Mozgás.) Ez a félre nézve teljesen lehetetlenné teszi az ellenőrzést és a tájékozódást az iránt, hogy tulajdonképen adó­tartozásai tekintetében eleget tett-e és milyen mérvben, fizetési kötelezettségének. Továbbá a legnagyobbmérvű visszaélésekre szolgáltat ez alkalmat azért, mert sehol sem valósul meg annyira a német közmondás, hogy »Gelegenheit macht Diebe«, mint ott, a hol az ellenőrző okmányt visszaviszik és az illető közegnek saját tetszésétől függ az uj okmányba azt írni be, a mit akar. Például az a szegény, egyszerű analfabéta fél bejő a községházába és — a mint ezt már tenni szokták — azt mondja : »Itt hoztam egy ötven­koronást ; tessék ebből az adómat befizetni és a könyvecskébe beirni«. Ha tehát az a jegyző a tavalyi könyvecskét elveszi és uj könyvet ad neki, nem nagyon természetes-e, hogy az a szegény paraszt ember nem tudja, hogy tavaly hogyan, mikor és mit fizetett, mert ő azt magának el nem könyveli; ő azt egyáltalán nem ellenőrizheti. (Helyeslés.) Ennek az lenne a gyógyszere, ha ezen adókönyvecskéknek — most már adóiveknek — visszavétele eltiltatnék. Én tehát azt a módosí­tást bátorkodom ajánlani, hogy a 22. §. 8. pontja elé, minthogy épen ide illik, vétessék be a követ­9

Next

/
Thumbnails
Contents