Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-439

66 Í39. országos ülés 1909 kező rendelkezés (olvassa) : »Az előző időbeli bármely adóivet visszavenni tilos«. (Elénk helyeslés.) Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Ezt elfogadom ! Szent- Királyi Zoltán jegyző: Mezőfi Vümos! Mezőfi Vilmos : T. képviselőház ! Ezen szakasz az adóivek kiállításának módozatait állapítván meg, többi között 6. pontjában azt mondja, kogy a község minden önállóan adózó részére az adófőkönyv, illetőleg a hadmentességi dij főkönyv alapján évenkint adóivet állit ki stb., a melyben adónemenként a kivetést, törlést és szaporodást, túlfizetést és lerovást tünteti fel. Erre nézve volna egy észrevételem. Igen gyakran tapasztaltam a vidéken, hogy az adófizető adóköteleseknek, különösen a gazdáknak az a panaszuk és sérelmük, hogy a múlt évhez képest ennyivel meg ennyivel emelték az adójukat, s nem tudják, hogy a jegyző miért rótt rájuk több adót, mint a múlt évben. Azt hiszem, hogy talán lehet egy »Jegyzet« rovatot oda nyomatni, a melybe az illető közegek tartoznának beírni az adó emelkedésének okát. Ez sok nyugtalanságnak elejét venné. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénziigyminister: T. ház ! Mérey t. barátom módosítását elfogadom. Mezőfi képviselő ur kívánságának teljesítése majdnem lehetetlen, mert az illető közeg legtöbbször maga sem tudja, hogy a harmadik által kivetett adó miért emeltetett. Hogy felvilágosítást adjanak az érdekelteknek ott, a hol ez tehető, az benne lesz a végrehajtási utasításban, de egy ilyen jegyzet-rovat felvételével csak feleslegesen terhelnők meg a közegeket, a nélkül, hogy ezek precziz felvilágosítással szolgálhatnának a feleknek; ebből a legtöbbször csak baj keletkeznék. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 22. §. meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, ezt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Mérey Lajos képviselő ur a 8. pont elé a következő rendelkezést lávánja iktattatni: »Az előző időbeli bármely adóivet visszavenni tilos«. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Mérey Lajos képviselő urnak ezen uj rendelkezését elfogadni és annak a törvényjavaslatba való iktatását elrendelni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 23. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 23. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 23. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, változatlanul elfogadottnak jelentem ki, márczius 12-én, pénteken. Következik a 24. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 24. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem Mván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 24. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 25. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 25. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 25. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) fia igen, változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 26. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 26. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van-e valaki feljegyezve 1 Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos : E szakasz szerint a múlt évekből származó adóhátralékok után késedelmi kamatok szedendők, az előre való fizetés után azonban kamatmegtéritésnek helye nincs. Ebben nem látom az államkincstár érdekeit megvédve. Azt hiszem, hogy az áUamkincstár érdeke az, hogyha valamely adófizető abba a helyzetbe jut, hogy adóját egy évre, egy összegben vagy a mennyiben a törvény lehetővé teszi, több évre előre befizetheti, ezt megtehesse, mert ha az adóköteles később esetleg abba a helyzetbe jut, hogy nem tud fizetni, ebből semmiféle hátrány sem követkézhetik be. Minthogy tehát az államkincstárnak mégis csak hasznára volna, ha az adózó előre fizeti be az adóját, annak prémiumot kellene adni és úgyszólván buzdítani. Ezért mégis helyes volna, hogy ha valaki előre fizet, akkor az kamatvisszatéritésben részesüljön. Azt sem tartom igazságosnak, hogy a mennyiben indokolatlanul és jogtalanul nagyobb adóösszeg szedetett be, mint a mennyi törvényesen járt volna, és az adózó hosszadalmas eljárás után kieszközli, hogy a pénzügyigazgatóság neki visszaadja a jogtalanul beszedett adóösszeget, hogy az állam neki ne adjon semmi kamatot a hibáján kivül előállott veszteségeért. Az állam megköveteli, hogy a mennyiben az adóköteles hátralékban maradt, a hátralék után kamatot fizessen, de viszont ha az állam jogtalan adóösszeget hajt be, s azt köteles visszaadni az adózó félnek, mert bebizonyul, hogy jogtalanul szedték be tőle az adót, akkor az állam már nem ad neki kamatmegtéritést. Ebben én igazságot nem látok, hanem a kincstárnak, hogy ugy fejezzem ki magam, egyoldalú önkényét. Arra kérném tehát a ministerelnök urat, hogy egyrészt a kincstár érdekében talán módosítandó lenne a szakasz akkép, hogy mégis bizonyos kamatlevonás eszközölhető legyen, ha valaki az adóját hosszabb időre előre befizeti, másrészt ha jogtalanul szedetett be bizonyos adóösszeg, s azt az államkincstárnak vissza keU téri-