Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

lárczius 11-én, csütörtökön. 57 Í38. országos ülés 1909 n nem ajánlom azért, mert alig néhány órája mondottuk ki generális szabályként, hogy a jövedelmi adó után községi pótlék nem szedhető. Ez tehát kivételek statuálását jelentené. Én azt hiszem, hogy akkor, a mikor majd a községi háztartási törvénynyel foglalkozunk, lesz a helyén ezt a kérdést megoldani annyival inkább, mert ott differálnunk kell, hogy honnan ered ez a jövedelem. Ezt igy általánosságban kimondani nem lehet. A jövedelmi adó bárhonnan ered, az illető lakhelyén rovatik Id. Ha méltányosak akarunk lenni a község iránt, mindenesetre ugy kell intézkednünk, hogy ne legyünk méltánytalanok mások irányában, a kik szintén igényt tarthatnak erre a jövedelemre ; nemcsak az a hely jön tehát figyelembe, a hol kiróva tik a jövedelmi adó, mert az összesítve rovatik ki. De e tekintetben azt a javaslatot, a melyet t. képviselőtársam nyújtott be, azért sem fogadhatom el, mert akkor egy tollvonással az állami tisztviselőket, a kik csak jövedelmi adót fizetnek, az egész jövedelmi adót pótlék alá vontuk. Pedig voltam bátor jelezni, hogy én nem vagyok ugyan ellene, hogy az állami tisztviselőket a szerzett jogok épségben tartatása mellett bizonyos mérsékelt pótlék alá vonjuk, de az csak egységes lehet az egész országra nézve ; másodszor, nézetem szerint, kisebb és nagyobb fizetés között és a pótlék mennyisége között differálnunk kell és azt az aránytalanságot, a melyet most hozunk be az illetmény adójának, hogy tudniillik egyes kisebb kategóriák egy pár koronával többet fizetnek : a községi pótlék behozásánál kell orvosolni. [ Oda konkludálok, hogy a községi háztartásra vonatkozó intézkedéseket ezen szorosan jiénzügyi természetű törvényben nem tehetjük meg, hanem miután a községi háztartással közelebb foglalkozni fogunk, akkor vehetjük fontolóra, hogy az élet valódi viszonyainak és az adótörvény szellemének megfelelően oldjuk meg ezt a kérdést; de nem igy hamarjában, elsietve. A mint voltam bátor kimutatni, az összes tisztviselőket nem egységes pótlék alá, hanem községek szerint differáló pótlék alá vonjuk. (Helyeslés.) Mérey Lajos: A nyert felvilágosítás után, a mint voltam bátor előre jelezni, módosításomat visszavonom. Elnök: Mérey t. képviselő ur visszavonta módosítását. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 6. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 7. %-t). Csóti Géza ! Csáti Géza: T. képviselőház ! A 7. §. arról intézkedik, hogy az alapadókkal együtt kezelt pótadók a községi lajstromban iratnak elő. Én egy megnyugtató felvilágosítást kérnék a pénzügyminister úrtól mind a közszolgáltatások kezeKÉPVH. KAPLÓ 1906 1911. XXV. KÖTET. lőire nézve, mind a közegeik érdekében. E szakasz t. i. ugy értelmezhető, mint hogyha az eddigi gyakorlattal szemben a megyei és községi pótadók is kivetési lajstromban vettetnének ki. Én nagyon kérném a t. pénzügyminister urat, maradjon meg a régi állapot, hogy a helyesen felállított rubrikába a megyei és községi pótadókat a községi és körjegyzők ezentúl is az adófőkönyvvel vethessék ki, mert az adófőkönyvek ugy is közhitelű, lezárt és záradékkal ellátott okiratok, tehát ép oly jelentőséggel és értékkel birnak, mint a kivetési lajstromok. Itt bátorságot veszek magamnak, a pénzügyminister ur szándékait megszívlelve, épen az egyszerűsítés szempontjából a mellékelt főkönyvi mintára észrevételt tenni. Ebben minden adókötelesre nézve vízszintes rubrika van. A leghelyesebb volna kezelési szempontból, ha ezen vízszintes rubrika két vonallal három részre osztatnék fel, ugy, hogy az egyik vonalban a függőleges rubrikák szerint Íratnának be az állami adók, a másodikba a vármegyei, a harmadikba a községi pótadók, és igy az összegezésnél időkímélés szempontjából sokkal könnyebben tudnák az illető községi és körjegyzők a köztartozásokat nyilvántartani, s azokat az adózó polgárok érdekében összegezni. Ezeket óhajtottam csak felvilágosítás nyerése szempontjából elmondani, kérve a pénzügyminister ur jóakaratú megnyugtató felvilágosítását. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerel nök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: T. ház! Csak annyi felvilágosítással kívánok szolgálni, hogy a beterjesztett főkönyvi minta exemplifikativ jellegű. A belügyministerrel egyetértően fogjuk megállapítani azon számviteli, ellenőrzési és könyvelési szabályokat, a melyeket a gyakorlati életnek megfelelően szükségesnek tartunk. Legyen meggyőződve a képviselő ur: nem az fog bennünket vezetni, hogy ujabb lajstromokat és nem tudom miket hozzunk be, hanem az, hogy lehetőleg egyszerűsítsük a dolgot. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a 7. §-t változatlanul a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 8. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 8. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: elfogadja-e a 8. §-t változatlanul a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Igen!) A javaslatot változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 9. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 9. %-t). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a 9,. §-t változatlanul a pénzügyi bizottság szövegezése s