Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

56 Í38. országos ülés 1909 márczius Íí-én, csütörtökön. kintetben méltánytalanság, igazságtalanság az adózó polgárokkal szemben nem történik, a kezelés pedig roppant módon egyszerűsittetik azáltal, ha a t. pénzügyminister ur valami módot talál arra vonatkozólag, hogy ezek a szabályrendeletek kellőképen módosíttassanak, illetőleg ha valami olyan törvényhozási intézkedésekkel szándékozik ezt a dolgot egyszerűsíteni, hogy az adó különféle nemeire ne túlságosan különféle százalékban állapíttassák meg a helyhatósági és vármegyei pótadó. Ezzel igen nagy megtakarítás fog eszközöltetni és a községeket nem fogja fenyegetni a munkaerő kirendelésének mindig költségekkel járó veszedelme. Ezt óhajtottam ezen szakasznál megjegyezni. Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház ! A 6. §. tudvalevőleg az egyenes adókon nyugvó pótlékok kivetéséről intézkedik és elrendeli, hogy az összes adók után vetendők ki a pótlékok, a jövedelmi adónál azonban felemliti, hogy a jövedelmi adó után nem vetendő ki pótlék, a mint azt a jövedelmi adótörvény 74. §-a már kimondotta, hanem csupán a jövedelmi, adóról szóló törvény 67. §-ában emiitett szolgálati járandóság. Én itt egy körülményre hivom fel a t. ház és a t. pénzügyminister ur figyelmét. Az én felfogásom szerint lesz olyan jövedelem is, a mely nem esik semmiféle pótlék alá, annak daczára, hogy más adóval, mint szándékolva van és mint a hogy gondolja a pénzügyminister ur is, kereseti adóval megróva nem lett. Vannak a nagy városokban, de a vidéken is olyan magánzók, a kiknek sem földjük, sem házuk nincs, semmiféle iparral, kereskedéssel vagy egyéb bevallott foglalkozással az adóívbe be nem vezethetők, bevallást nem kötelesek adni és mégis nagy jövedelemmel rendelkeznek. Ezek a községben pótlékot nem fognak fizetni, mert a törvényhozás azt hitte és hiszi talán, hogy valamely adóval csak meg vagy róva, tehát azon adód után úgyis fogod fizetni a pótlékot. Nem méltányos például, hogy a ki a kereseti adó után már fizet pótlékot, külön a jövedelemadó után is fizessen pótlékot ép ugy, mint a kereseti adó után, mert valóban igazságtalan lenne, hogy ugyanegy jövedelem után kétszer viselje a községi pótlékot. De olyan esetben, a mikor az illető semmiféle más adóval megróva nincs, mint kizárólag jövedelmi adóval, ezen szakasz értelmében a pótlékokat nem fogja viselni. Lehet esetleg olyan gazdag ember és van is, a ki semmiféle kereseti adót nem fog fizetni, a kinek földje, adója nincs. Tudom előre, azt az ellenvetést fogom hallani: Jól van, annak a jövedelme — mondjuk — állampapírokból vagy takarékpénztári betétekből folyik, tehát mégis meg fogják róni. Én merem állitani, mert tudok olyan embereket, a kiknél nem jönnek rá arra, miből van a jövedelmük, a miből igen jól tudnak megélni. Ezek rendszerint inkább veszik igénybe a községi szolgáltatásokat, mint sok más ember és mégsem fognak a pótlékokhoz semmiféleképen hozzájárulni. Elismerem, hogy ezek az esetek ritkábbak, de mégis olyan törvényt hozni, a mely alól a kisiklás ezek tudatában is könnyű, nem szeretnék. Én tehát az igen t. pénzügyminister ur figyelmébe ajánlom a következő módositást, a mely a 6. §-hoz pótlásul a következőkben lenne felveendő : »Mindazok, a kik jövedelmi adón kivül egyéb egyenes adóval megterhelve nincsenek, jövedelmi adójuk után községi pótlékot viselni kötelesek*. Nem habozom azonban már most is kijelenteni, hogy a mennyiben a t. pénzügyminister ur ezt a módositást a törvénybe elhelyezhetőnek nem vélné, nem ragaszkodom hozzá annyira, hogy szavazás alá bocsássam. Ha azonban a t. pénzügyminister ur kegyes lesz elismerni, hogy ilyen esetek, a községi pótlékok viselése alól való kibúvás esetei mégis előfordulhatnak, akkor bátorkodom a módositást fentartani. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : T képviselőház ! A mi illeti először is Csóti képviselő urnak azon kivánságát, mely szerint ezek a különböző pótlékokat megállapitó szabályrendeletek revizió alá vétessenek, — mert hiszen a mai pénzügyi törvényben nem változtathatok más pénzügyi törvényeket, melyek helyhatósági szolgáltatásokra, beszállásolási szolgáltatásokra vonatkoznak — itt azt az álláspontot foglaltam el, hogy ismételtem azokat az intézkedéseket, a melyek a pénzügyi törvényekben foglaltatnak. Kivételt csakis az önálló pusztákra nézve tettem ezen pénzügyi törvényekben, a hol a teljes kötelezettséget állapítottuk meg a közkivánalomnak megfelelőleg, de a többieknek szabályozását arra az időre tartottam fenn, a mikor azokkal foglalkozni fogunk. Ezek a dolgok, a melyeket Csóti t. képviselő ur emlit, szabályrendeleteken alapulnak. Ezen törvény 29. §-a kimondja, hogy az összes ilyen szolgáltatásokra vonatkozó szabályrendeletek revizió alá vétessenek. Ha revizió alá fognak vétetni, a mennyiben ez a törvény keretén belül engedélyezhető, — mert csak permisszive van kimondva a beszállásolási törvényben — legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy az az egységes százalék alkalmazását már az eljárás szempontjából is szükségessé fogja tenni. A mi Mérey t. képviselő ur észrevételeit illeti, elismerem, hogy lehetnek esetek, mikor valaki a jövedelmi adón kivül más adót nem fizet, pl. külföldről eredő jövedelemnél; vagy lehetséges, hogy valakinek értékpapírjai vannak, a melyek nem vonatnak más adó alá, mint a jövedelmi adó alá ; igen nagy értékpapír-tulajdonos lehet valaki és nem fizet más adót, mint jövedelmi adót. De még sem ajánlom, hogy itt erről intézkedjünk,