Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

52 438. országos ülés Í909 márczius lí-én, csütörtökön. hogy még a tankötelesek nyilvántartása és be­iskoláztatása is az ő vállain nyugszik, s igy össze­esvén ez az időszak az adók behajtásával: lehetet­lenség, hogy mindezen feladatoknak pontosan megfelelhessen. Már pedig a községi jegyző helyze­tének javítására az 1904 : XI. t.-czikk volna hiva­tott, a mely szerint a belügyminister ur állami hozzájárulással egyes községekben segédjegyzői állásokat is szervezhet. Azóta azonban öt esztendő telt el, s még alig tudunk ar oszágban egy-két községről, a melyben ez valóra vált volna. Bár e törvényjavaslat a községi jegyzők Írás­beli munkáját sem szaporítani, sem csökkenteni nem fogja, s bár bizonyos tekintetben bonyodal­makra fog vezetni az Írásbeli teendők végzésénél, mégis bizom a hazafias magyar községi jegyzők ügyességében, a kik a számfejtés körül szinte játszi könnyűséggel végzik feladataikat, ugy hogy kevés idő múlva a községi jegyzők teljes meg­elégedésrej f ogj ák e munkálatokat keresztülvinni. Az általam felvetett absztrakt tekinteteken kivül e két törvényjavaslatból más veszedelmet származni nem látok és mert a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 3., 6. és 21. §-ainak elvei az álta­lános közjónak fognak szolgálni, ennélfogva és a pénzügymínister ur személye iránti nagy bizal­mamból a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügy­mínister: T. képviselőház ! Meggyőződésem, hogy a közszolgáltatások kezeléséről szóló e törvényjavas­lat a legfontosabb azok között, a melyeket elő­terjesztettem és hogy ezt az adóreformtól elte­kintve, már korábban kellett volna előterjesztenem. {Helyeslés.) Mai pénzügyi adminisztrácziónk bajai nemcsak a kezelést teszik nehézkessé, hanem az adózó közönség folytonos zaklatásával is járnak, mert oly széttagolt az adókezelés, hogy még a leg­egyszerűbb ember összes szolgáltatásairól sem szerezhető együttes áttekintés. (Helyeslés.) Ezen csak az egyesitett kezeléssel segíthetünk. Ez lényeges könnyítés leend. Ne ugy méltóztassanak venni, hogy ott, a hol általában nem törődnek a rendszeres kezeléssel vagy pedig oly nehézségek merülnek fel, a melyek miatt nem lehet effektuálni a dolgot, ezek elhárításával lesz a legegyszerűbb a kezelés. (Zaj.) Elnök ". Csendet kérek ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügy­mínister : Ha mindazokat az óvintézkedéseket keresztülviszem a melyeket az adózó közönség érdekében szükségeseknek tartok a helyes adóz­tatásnak hivatalból is evidencziában való tartására és ellenőrzésére, a mai széttagolt rendszer mellett annyi teendőt hárítok a községi adminisztráczióra és jegyzőkre, hogy ennek megfelelni nem lesz­nek képesek. Ezen metódus szerint azonban a szolgáltatások egyesítésével oly áttekin­tést nyerünk, hogy a visszaéléseknek, már a mennyire az adminisztráczióban lehet, ab ovo ele­jét veszszük, az eüenőrzést hatályössabbá tesz­szük, a közönségnek pedig módot nyújtunk arra, hogy jogorvoslattal ne többször és különböző fórumoknál kelljen élnie, hanem egyesitjük e jog­orvoslást egy fórumnál és egy eljárásba. Igaza van az eló'ttem szólott t. képviselő urnak, hogy a pénzügyi közegeknek itt bizonyos tekintetben tágabb hatáskör biztosíttatik. Ez nem is lehet másképen. Hogy külön bíráljuk el az alapadót és külön a pótlékát, külön ezt, külön fórumok és külön előadók bírálják el: ez, bocsánatot kérek, lehetetlen és tarthatatlan, de az autonóm jogok respektálva vannak, mert rövid utón érintkezik az a pénzügyi közeg, a ki elő­adóképen működik nem is az alispánnal, mert hiszen ez a legtöbb megyében nem fog ráérni erre, hanem az alispán által kijelölt egyik me­gyei úrral, hogy együttesen készítsék elő azután ezeket a javaslatokat. A mi a községi jegyzők bírságolását öleti, itt tévedésben lesz a t. képviselőtársain. Én a részletes vita alkalmával, ha erre súlyt méltóz­tatnak helyezni arra nézve, hogy mi a községi jegyzőre bírságokat rovunk ki, ki tudom mu­tatni, hogy ezek a diszpozicziók szórói-szóra fenn­állnak a közadók kezeléséről szóló mai törvény­ben is. Itt nem szigorítások, hanem bizonyos tekintetben enyhítések történtek, mert a kép­viselő ur által emiitett 5 koronától 200 koro­náig terjedő birság ma is fennáll azzal a kü­lönbséggel, hogy a mostani adókezelési törvény­ben 5 írttól 100 frtig terjedő bírság említte­tik, a jelenlegi törvényjavaslatban pedig 5 ko­rona a minimális tétel. A mi a sokféle adót illeti, vagyok bátor megjegyezni, hogy összesítettem, ha jól emlék­szem a 13. §-ban, valamennyi ilyen adószolgál­tatást, a melyek szokásban vannak, de ez nem annyit jelent, hogy a tizenkilenczféle helyható­sági szolgáltatás mindenütt megvan, hanem azon helyhatósági szolgáltatásoknak csak egyike vagy másika van meg. Egyébként ezen helyhatósági szolgáltatásokban is lényeges egyszerűsítést álla­pit meg a javaslat és azért azon hiszemben ajánlom a javaslatot elfogadásra, hogy kezelési reformunknak egyik leghatározottabb és legelő­nyösebb lépését fogja képezni. (JEle'nk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Kérdem a t. házat: hogy méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét a jsénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt válto­zatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 1. §4). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: hogy méltóztatik-e az 1. §-t a pénz­ügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki.

Next

/
Thumbnails
Contents