Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

438. országos ülés 1909 márczias 11-én, csütörtökön. 53 Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 2. §-t). Osótí Géza! Csóti Géza: T. ház! A 2. §-ban fel vannak sorolva azok az adók, a melyek együttesen kezelendők. Hiányzik ezen sorozatból a hadmentességi dij és a fegyveradó. Eddig ezt a két adónemet külön főkönyvben irták elő és számolták el. Ez nagy nehézségekkel jár és mindenesetre több dolgot ró az illető kezelő közegekre, a jegyzőkre; azonkívül hátrányos az adózó felekre nézve is. Mert a ki a községi élettel tisztában van és azt ismeri, ugy a mint azt a t. pénzügyminister ur is ismeri, az tudja, hogy az utolsó negyedben a polgár odamegy az adókezelőhöz, illetőleg az adószedőhöz, magával visz bizonyos mennnyiségű pénzösszeget és összes tartozását kiegyenlítem óhajtja. Annak a jegyzőnek, mint Maczky Emil előttem szólott t. képviselőtársam igen helyesen jegyezte meg, temérdek sok teendője van; roppant módon túl van terhelve mindenféle teendővel, tehát nagyon könnyen megfeledkezhetik a két vagy három adófőkönyv révén a hadmentességi dijról és a fegyveradóról, és ezen két adónem kivételével inkasszálja a hátralékos adókat az adózó féltől. Ennek következtében az illetőnek hátraléka marad a másik esztendőben és szivében bizonyosan gyanút táplál a kezelő közeg ellen, hogy vagy nem jól számította ki az ő összes tartozását, vagy czélzatosan hagyta ki ezen adónemeket, vagy pedig azt hiszi, hogy ig gtalan módon írattak elő az ő terhére ezen hátralékok. A jó viszony érdekében, a mely kell, hogy az adózó polgárok és a közszolgáltatások kezelői közt fenn legyen és a bizalom szempontjából, a mely kell, hogy őket egybefűzze, szükséges az, hogy ez a tévedés lehetőleg elkerültessék és hogy a könnyebb áttekinthetőség szempontjából a hadmentességi dij és a fegyveradó is egy főkönyvbe írassék elő és számoltassák el egy megfelelően beillesztett rovat utján. Én tehát, minthogy ez a törvényjavaslat konstrukczióját és vezérelveit hátrányosan nem befolyásolja, hanem a kezelést egyszerűbbé, könnyebben áttekinthetővé és az adóknak az adózóktól való behajtását is biztosabbá teszi, bátor vagyok egy módosítást ajánlani ehhez a szakaszhoz, még pedig azt, hogy első pontnak vétessék »a hadmentességi dij és a fegyveradó«. Kérem módosításom elfogadását. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kíván nyilatkozni. A ministerelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Kérem a t. képviselő urat, hogy ehhez a módosításához ne ragaszkodjék, a t. házat pedig, hogy azt mellőzni méltóztassék és pedig azért, mert az adókezelést nem merem ezzel terhelni, minthogy olyan szolgáltatásokról van itt szó, a melyek nem a többi egyenesadókkal együtt, hanem különböző időben rovandók le. így a hadmentességi dij őszszel esedékes, mig a fegyveradónak külön lerovási módjai is vannak, (Ugy van!) nevezetesen ha az illető adózó vadászati adót is fizet, akkor a fegyveradó külön rovatik le azzal. Ezek mind olyan dolgok, hogy ha ezek együttesen kezeltetnek, könnyen előfordulhat, hogy a községben is és ott is előírják a tartozást, a hol a vadászati jegyet kiadják. Ezzel kapcsolatosan ki van mondva a törvényjavaslat 15. §-ában, hogy felhatalmaztatik a bel- és pénzügyminister, hogy ezt a rendelkezést a helyhatósági szolgáltatásokra és általában a közadók módjára behajtandó tartozásokra is kiterjeszszék. Akkor tehát, ha ezt bevezettük az adminisztráczióba és látjuk, hogy ez valóra vált, lesz helyén azt az elvet, hogy minden szolgáltatást lehetőleg egyesítsünk, tágabb mértékben érvényesíteni. Kezdetben azonban ezt annyival kevésbbé merem ajánlani, mert épen a hadmentességi díjra vonatkozó törvénynek reformjával is foglalkozom, a mely egyike a legközelebbi reform-törvényeknek, ugy hogy annak foganatosítása előtt a hadmentességi díjra ezt épen nem merném kiterjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Csóti Géza: A nyert felvilágosítás alapján visszavonom módosításomat. Elnök: A képviselő ur tehát visszavonja módosítását. Kérdem most már a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Az előadó ur nem kíván szólni. Van valaki szólásra felirva? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Csóti Géza! Csóti Géza: T. képviselőház! A törvényjavaslat 3. §-a intézkedik a pótadóknak kivetési módjáról. A ki tisztában van az adókivetéssel és megfigyeli a vármegyei, törvényhatósági és községi jjótadók kivetési százalékának megállapítását, azt az eljárást, míg a községi adókezelőhöz, a jegyzőhöz érkezik a százalékmegállapitás, az tudja, hogy az nagy késedelemmel jár. Mire az állami adók előiratnak és kivettetnek, rendes körülmények között május vége, vagy június eleje van, a mostani adótörvények alapján pedig az valószínűleg még később fog megtörténni. Hammersberg László : Ellenkezőleg! Csóti Géza: Mire azután az előirt adók kimutatásszerűleg a törvényhatóság illetékes közegéhez felterjesztetnek és a végösszeg arányában a pótadók százaléka megállapíttatik és az a községi adókezelőknek, a jegyzőknek kiadatik,