Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

£38. országos ülés 1909 márczius íl-én, csütörtökön. 43 másik oldalon ott van a magánfél, akkor már meg van adva a modern felebbezési eljárásra szükséges két kontradiktorius személy, és nem vagyok képes belátni, hogy ebben az esetben miféle jogosultsága volna annak, bogy az adófelszólamlási bizottság túlterjeszkedjék azokon a korlátokon, melyeket a két fél felebbezése szab meg. Ha a kincstár képviselője megnyugodott a határozatban és csak a fél felebbezett az adókivetés magassága miatt, hogy lehessen akkor helye annak, hogy az adó mégis felemeltessék vagy ellenkezőleg, hogy a másik oldaláról is tekintsük a dolgot, hogyan lehetséges, ha a fél megnyugodott, és a kincstár képviselője azért felebbezett, hogy az adó felemeltessék, hogy akkor a fél megnyugvása daczára adója leszállittassék. Ugyan nem félek ettől a veszedelemtől, ez nagyon ritkán következnék be. Én tehát azt tartom : mihelyt van a kincstárnak képviselője, a kinek van felebbezési joga, mihelyt azzal szemben van egy magánfél, a kinek ugyancsak felebbezési joga van, teljesen helytelen az adófelszólamlási bizottságnak azt a jogot adni, hogy az a kettőnek keretein tul is terjeszkedjék. Én tehát az 58. §. második bekezdésével szemben a következő szöveget javasolom (olvassa) : »Felebbezés esetén a felszólamlási bizottság határozatának meghozatalánál a felebbezésben megjelölt határokhoz van kötve«. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : T. képviselőház ! A képviselő ur a modern jogelvek alapján kívánja ezt a szakaszt módositani. Higyje el nekem, a legmodernebb jogelv az, ha az igazság jut érvényre az eljárás folyamán (Helyeslés.) és ezt czélozza a javaslat. Két metódus van : vagy nem engedünk novácziót vagy engedünk novácziót. Ha engedünk novácziót, pro vagy kontra teret kell engedni a novácziónak. Mi a perujitásokat mellőzni kívánjuk ezen eljárásnál, de ha mellőzzük a perujitásokat, ujabb adatok birtokában nem szeghetjük útját annak, hogy mikor van még egy kivető fórum, a felszólamlási bizottság, és az előtt kiderül, hogy pro vagy kontra egészen más a tényállás, mint a mit kiderítettek, ez a bizottságsaját legjobb meggyőződése szerint mérlegelje azokat a viszonyokat, és emelje az igazságot érvényre. Veszélyről annál kevésbbé lehet szó, mert ha változások állanak elő, ha felemeltetik az adó, még mindig módjában lesz a félnek a közigazgatási bíróság előtt az ő igényeit érvényesíteni. Ennek alapján a jól átgondolt eredeti javaslat megtartását ajánlom. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az'58. §.-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Vázsonyi Vilmos képviselő ur az 58. §. 2. bekezdését kihagyatni kívánja és annak helyébe a következő szöveget kívánja iktattatni: »Felebbezés esetén a felszólamlási bizottság határozatának meghozatalánál a felebbezésben megjelölt határokhoz van kötve.« Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. bekezdést változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem I) Kérem azokat, a kik azt változatlanul fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház elfogadja a 2. bekezdést változatlanul, ennélfogva Vázsonyi Vilmos képviselő ur módosítása elesik. Következik az 59. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 59. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 59. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Kvöetkezik a 60. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 60. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 60. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 61. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 61. §-fj. Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki szólásra felírva ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház ! A 61. §. arról szól, hogy az adófelszólamlási bizottság határozatai ellen milyen esetben van a közigazgatási bírósághoz panasznak helye. Ez a felsorolás nem teljes. Elsősorban nem teljes azért, mert megmondja, hogy panaszjoggal élhet a bizottság előadója, mint a kincstár képviselője, ha a létminimum helyt nem álló indokok alapján állapíttatott meg. Ennek megfelelően kell, hogy a második pontba felvétessék az, hogy panaszjoggal élhet az adóköteles is, ha a létminimum helyt nem álló indokok akpján állapíttatott meg. Az első pont c) pontjában az foglaltatik, hogy panaszjognak van helye, ha az adófelszólamlási bizottság e törvény életbeléptét követő második évtől kezdve az adót az előző évinél kisebb összegben állapította meg. Itt abból indul ki ez a c) pont, — a melynek megfelel a második résznél a b) pont, — hogy a jövedelmi adó uj adó, annak következtében azon az alapon, hogy az az előző évinél kisebb vagy nagyobb összegben állapíttatott meg az adó,csakis a törvény életbeléptét követő második 6*