Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

40 Í38. országos ülés 1909 márczius 11-én, csütörtökön. az ügyet és ha igen, mely indokokból a felszólamlás! bizottsághoz felebbezni. Ily nyilatkozat hiányában sem a kincstár, sem a fél részéről további felebbezésnek helye nincs«. E szöveg jelenlegi formájában ugy is értelmezhető, hogy az adózó köteles megmondani, milyen indokokból felebbez, vagyis, hogy ő arra kötelezhető, hogy a mennyiben jelen van a határozat kihirdetésénél, erre nézve rögtönözve, nyomban adja elő indokait. A szakasznak ez nem lehet intencziója, mert hiszen a második bekezdés megmondja azt, hogy az elnök köteles a felet arra figyelmeztetni, hogy szóbeli felebbezésének indokait 15 nap alatt Írásban is kifejtheti. Én tehát, hogy félreértés ne legyen, ezen szavakat : »és ha igen, mely indokokbók töröltetni kérem, mert ha a fél a maga indokait elő akarja adni, ott nyomban elő fogja adni,s akkor az jegyzőkönyvbe vétetik, ha pedig nem akarja indokait előadni, akkor, minthogy neki módjában van az elnöki felszólítás szerint az Írásbeli indokokat 15 nap alatt előterjeszteni, ekkor fogja indokait írásban előterjeszteni. A szakasz azonban jelenlegi fogalmazásában arra a félreértésre adhat alkalmat, minthogyha a fél, a ki lehet igen közönséges, egyszerű, tudatlan ember, köteles volna indokait nyomban előadni, a mire néha nincs is meg a kellő értelmi képessége ; esetleg tanácskozni akar írástudó emberrel, hogy beadja-e a felebbezését; esetleg vissza is vonja vagy pedig beadja az arra vonatkozó indokolással együtt. Ezen okokból tehát ezen szavaknak törlését kívánom. Az első bekezdés utolsó mondatára vonatkozólag Mezőfi Vilmos t. képviselő ur módosítást terjesztett elő. Én ezt a módosítást pártolom. A ki a gyakorlatból ismeri az adókivetést, az tudja, hogy ez tulaj donképen egy folytonos alkudozás tárgya a kincstár képviselője, az előadó, az adókivető-bizottsági elnök és a fél között. Es ezzel az intézkedéssel ugy vagyunk, hogy amennyiben a fél nyilatkozik először, megeshetik az, hogy a kincstár képviselője azért nem felebbez, mert meg van elégedve az elért eredménynyel. Ellenben, hogyha a fél felebbez, akkor a kincstár képviselője a kincstár esetleges jogait annak idején ugyancsak érvényesíteni akarja és szintén felebbez. Én tehát nem vagyok. kéj)es tökéletesen áttekinteni és megítélni, hogy Mezőfi t. képviselőtársam módosítása, a melyet különben gyakorlati tapasztalataim alapján én is helyesnek tartok, be fogja-e váltani azokat a reményeket, a melyeket ehhez fűzünk, mert lehetséges, hogy ellenkező eredményeket érünk el vele, a mennyiben a kincstári képviselőnek sok alaptalan felebbezésével fogunk találkozni azért, mert a fél felebbezett. Mindénesetre tény azonban, hogy itt két olyan félről van szó. a kiknek egyike a kincstárnak, az államnak képviselője, a másik pedig magánfél. Mindenütt, a hol ez a két felebbezési jog ütközik össze, az elfogadott elv az, hogy az államnak, a kincstárnak képviselője tartozik elsősorban nyilatkozni, (Elénk helyeslés.) és azt hiszem, kellő utasítások mellett talán az az aggodalom, a melyet jövendőre nézve táplálunk, megszűnik, a mennyiben t. i. utasítva lesznek a bizottsági előadók — ezen módosítás elfogadása esetén — hogy alaptalanul csak azért, hogy a felet megijeszszék és rábírják felebbezésének visszavonására, felebbezési jogukkal ne éljenek. (Helyeslés.) Én tehát Mezőfi Vilmos t. képviselőtársam módosítását elfogadom, de a kép teljessége kedvéért az elől sem zárkózhattam el, hogy ezen aggodalmaimat is feltárjam. Kérem a módosítások elfogadását. Elnök". Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senkisem kíván szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kíván nyilatkozni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : T. képviselőház ! Én mind a két módosításnak mellőzését kérem a következő okokból: Az a rendelkezés, hogy először a fél köteles nyilatkozni, nem interpretálható ugy, hogy ha a fél nem felebbez, s azután a kincstári képviselő felebbez, a fél ne adhatná elő kifogásait. (Mozgás.) Bocsánatot kérek, két indítvány, két propoziczió tétetett. Először, hogy a fél ne nyilatkozzék ottan szóbelileg . . . Vázsonyi Vilmos". Az indokokat ne kelljen ott előadnia. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : Hogy az indokokat már ott szóbelileg előtérj eszszék, ezt én a felek érdekében kívánom. Látjuk, hogy nem hoznak fel indokokat később Írásban sem, nem adnak be indokolást, s akkor a felsőbb fórumok, a bíróság indokok hiányában a felebbezést figyelmen kivül kénytelen hagyni. Nagyjában megjelölhetők azok az indokok, — ez a felek érdekében van, — két három szóval jelezhetők az indokok, csak azt mondja a fél pl., hogy kezdő vagyok, beteg voltam, sok betegség volt a családomban stb. Ha ezeket az indokokat akár csak így pár szóval ott érvényesíti, ez már elég alap arra, hogy a felebbezés a felsőbb fórumok által alapos tárgyalás alá vétessék. Az, a ki foglalkozott bíráskodással ezen a téren és. tudja, hogy száz és száz panaszt azért kellett elutasítani, mert semmi indok fel nem hozatott, nem fog elzárkózhatni annak szükségétől, hogy mintegy kényszeritsük a feleket arra, hogy ott hozzák fel röviden az indokaikat; mert mondom, egy szónak, egy körülménynek hangsúlyozása elégséges arra, hogy a felsőbb fórumok a panaszt bírálat alá vegyék. Megjegyzem, hogy ebben a törvényjavaslatban külön feladatává tétetik a bizottsági elnöknek a felek figyelmeztetése arra, hogy ha előterjesztették is szóval indokaikat, 15 nap alatt Írásban is beadhatják az indokolást. Ez az első dolog, a minek meghagyását kérem. A második dolog az, hogy a kivetés ellen nyilatkozhatik a kincstár képviselője. Méltóztassék megnézni azt a nagy változást, a mi itt történik. Eddig a kincstári képviselő utólag is felebbezhetett, most ott köteles a felebbezést bejelenteni; meg-