Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-438
iM. országos ütés ÍÚ09 márczius li-én, csütörtökön. 41 szűnik az utólagos felebbezési jog, ott kell neki I nyilatkoznia. Eddig a kincstári képviselő, az utólagos felebbezés tudatában, felelősségére merte venni, bogy nem íelebbezett, mert tudta, hogy utólag is felebbezhet; most azonnal köteles nyilatkozni. Mi lesz ennek a következése ? Az, bogy valahányszor a fél megnyugszik a kivetésben, a kincstár képviselője előre azt fogja mondani, hogy én felebbezek az általam felhozott indokok alapján, mert hiszen a kivetési javaslatban meg lesznek az indokok, s akkor annyi panasz és felebbezés lesz, hogy se vége, se hossza. Ha 6 felebbez előre, akkor a fél is felebbez, mert kettőn áll a vásár, épen azért, mert a kivetés az alku természetével bir. Ha a fél megmondja, hogy megnyugszom az adóban, akkor igen is utasitva lesznek a végrehajtási utasitásban is a kincstári képviselők és az előadók, hogy ha valamely különös indok nem forog fenn, kicsinységek miatt ne felebbezzenek. Ez a mi kezünkben van, a másik nincs a kezünkben. Az eljárás egyszerűsítése végett és — merem mondani — a felek érdekében kérem a t. házat, méltóztassék megtartani a javasolt eredeti szöveget. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 50. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Az 50. §. első bekezdéséhez Vázsonyi Vilmos képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy annak harmadik sorából ezek a szavak : »és ha igen, mely indokbók hagyassanak ki. Kérdem a t. házat : méltóztatik-e az 50 §. első bekezdését változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur módositásával, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az 50. §. első bekezdése változatlanul elfogadtatott, s ennélfogva Vázsonyi Vilmos képviselő ur módosítása elesik. Mezőn Vilmos képviselő ur pedig azt a módosítást nyújtotta be, hogy az 50. §. utolsó sorában e két szó helyébe : »a fék, tétessék : »a kincstár képviselője<<. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 50. §. első bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Mezőfi képviselő ur módositásával, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg fogadtatik el változatlanul, ennélfogva Mezőfi Vilmos képviselő ur módosítása elesik. Következik az 51. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 51. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 51. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 52. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 52. %-t). KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 52. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ! (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem Id. Következik az 53. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 53. §-í, ! . Elnök". Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 53. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 54. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 54. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 54. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 55. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 55. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki feljegyezve ? Szent- Királyi Zoltán jegyző : Vázsonyi Vilmos ! ^ Vázsonyi Vilmos: T. ház! Az adófelszólamlási bizottságnak összeállítására vonatkozó szakasz van előttünk. Az adókivető-bizottság összeállításánál a pénzügyminister ur hivatkozott arra, hogy ő az önmegadóztatás elvének alapján áll, az adókivető-bizottság tagjainak többségét tehát az önkormányzat által választott férfiakból állította össze. Tudjuk, hogy két tagot a törvényhatóság, két tagot a kereskedelmi és iparkamarák választanak. A míg az adókivető-bizottságok alakításánál a társadalom, az önkormányzat köréből vett tagok vannak többségben, az adófelszólamlási bizottság összeállításánál ennek a felfogásnak nyomait nem látjuk. Az adófelszólamlási bizottság ugyanis többségében a kormány által kinevezett tagokból áll. Azt mondja az 55. §. illető bekezdése, hogy a felszólamlási bizottság hét rendes és hat póttagból áll. Ezek közül elnököt a belügyminister, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a bán, három rendes és három póttagot a pénzügyminister nevez ki, három rendes és három póttagot pedig a törvényhatóság választ. így tehát az állam által kinevezettek többségben vannak, a mennyiben szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ez azzal az alapelvvel, melyet a pénzügyminister elfogadott, ellenkezik. Mivel ki van mondva a következő bekezdésben, hogy a törvényhatóság által választandó három rendes és három póttag közül a kereskedelmi és iparkamara, a hol ilyen van, választ egy tagot, az ügyvédi kamara közgyűlése szintén egy tagot, a törvényhatóság számára tulaj donképen az adófelszólamlási bizottságba csak egy tag küldése marad. Azt hiszem, ha az adókivető-bizottságnál a pénzügyminister ur azon elv alapjára helyezkedett, hogy az önmegadóztatás elvének megfelelően a társadalom, az önkormányzat köréből kell 6
