Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-460
448 460. országos ülés 1909 október 13-án, szerdán. lehessen kivarrni azt, hogy az a képviselő, a ki a kormány kegyéből üyen gazdag javadalomhoz jutott, esetleg a kormánynyal szemben is érvényesíteni merje meggyőződését ? (ügy van! a hátoldalon.) Sőt azt merem állítani, t. ház, hogy minél fokozottabb érzékenységű, minél kényesebb az egyéni és politikai becsületére valaki, a kitüntetés, a királyi kegy annál veszedelmesebb rá nézve, mert az emberi természet, a pszichológia örök törvényeinél fogva magát önkéntelenül is lekötelezettnek érzi s igy a nemzet érdekeiért vivott harezban meghátrál vagy a fegyvert leteszi, (ügy van ! a haloldalon.) A múltkor félig szomorúan, félig tréfásan, de nagy igazsággal mutattam rá arra, hogy ebben a házban alig néhányan vagyunk, a ki csupán csak népképviselő. Maholnap az embernek tanulmányoznia kell azt, hogy kik a nagyméltóságuak és kik a méltóságosak, mert ezek föltétlenül többségben vannak a »csak« képviselők felett. (ügy van l halfelől.) Én nem hiszem, hogy választások alkalmával valamely képviselőjelölt valaha azzal állott volna elő, hogy »kérem, válaszszanak meg engem, hogy felhasználhassam képviselői mandátumomat arra, hogy czimekhez, kitüntetésekhez juthassak«. (Igaz ! ügy van ! Derültség halfelől.) Az én kívánságom nagyon szerény. Mindössze azt kérem, hogy indítványomat tárgyalásra kitűzni méltóztassék s ezáltal módot adjon a t. képviselőház arra, hogy a tárgyaláskor t. kéjwiselőtársaim minél több érvet és ellenérvet hozhassanak fel. (Helyeslés a baloldalon.) Molnár Jenő Lássuk, hogy ki akar még udvari tanácsos lenni. A ki ellene szavaz, az mind az akar lenni! (Derültség és zaj halfelől.) Elnök: Arra kérem Molnár Jenő képviselő urat, hogy ne méltóztassék ilyen úton-módon pressziót gyakorolni akarni a képviselőkre, mert legyen meggyőződve arról, hogy ilyen pressziónak nem fognak engedni. Farkasházy Zsigmond: Presszió a nemesség és az udvari tanácsosság ! (Zaj.) Nagy György: Legyen meggyőződve róla a t. ház, hogy ha indítványomat most tárgyalásra tűzi ki és annak idején elfogadja : a nemzet milliói hálásan fogják megköszönni a képviselőháznak ezt a határozatát, mert ebből azt fogják látni, hogy mi igazán önzetlenül a közügyekért harczolunk. (Helyeslés a haloldalon.) Nem is tudom megérteni az olyan képviselő lelki világát, a ki maga elé más czélt tűzött ki, mint hogy a nemzet jogaiért harczoljon. Hiszen én kétségbeejtő szomorúnak tartanám, ha elharapóznék az a gonosz vágy, hogy itt mindenki szakítani akar a tisztán »csak« népképviselői czimmel és hangzatosabb, divatosabb czimet kivan és ezt oly magas áron, meggyőződése szavának elnémitásával kellene hogy megfizesse. Indítványom elfogadásával a ház csak tárgyalásra tűzné Id a kérdést. T. képviselőtársaimat ne hozza zavarba a szavazásnál, hogy törvényerőre, határozaterőre emeltetnek az indítványomban kifejezett kívánságok. Hiszem, hogy a ki ebben a kérdésben nem érdekelt, nem is szavazhat másként, minthogy indítványomat elfogadja, (Helyeslés és ellenmondások, halfelöl.) mely indítványom a következőkép hangzik (olvassa) : »Inditványozom, hogy a ház utasítsa a kormányt, hogy haladéktalanul terjeszszen elő törvényjavaslatot a képviselői összeférhetlenséget megállapító 1901 : XXIV. t.-cz. kiegészítéséről. Az 1. §. első bekezdése, a mely szerint »Országgyülési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, mely a korona kijelölésétől vagy a korona, a kormány s kormányközegek kinevezésétől függ és fizetéssel vagy díjazással jár« (Felkiáltások halfelől: Ügyvéd se lehessen a képviselő I) — nagyon kérem közbeszóló Nóvák Dániel t. képviselőtársamat, nem jó olyan erősen hangoztatni, hogy a képviselő ügyvéd se lehessen, mert tudjuk, hogy Magyarország alkotmányos szabadságát részben ügyvédeknek köszönheti és ne felejtse el, hogy Kossuth Lajostól és Deák Ferencztől kezdve az ügyvédek alkotmányunk hű őrei voltak. (Nagy zaj. Halljuk! halról. Elnök csenget.) (Olvassa) : — »kiegészitendő a következő rendelkezéssel : s. ilyen hivatalba vagy állásba képviselői megbízatásának tartama alatt s e megbízatás megszűnésétől számított egy éven belül nem nevezhető ki«. T. képviselőház ! Nehogy az az aggodalom merüljön fel, hogy ministerré se lehessen kinevezni, megemlítem, hogy az összeférhetetlenségi törvény 1. §-a takszative felsorolja azon állásokat, a melyek ki vannak véve ezen rendelkezés alól, nevezetesen (olvassa) : »A m. kir. ministerek ; mindegyik m. kir. ministeri tárczának egy-egy államtitkára, a budapesti országos intézetek igazgatói, a fővárosi közmunkatanács elnöke vagy alelnöke és kinevezett tagjai, az országos közoktatási, képzőművészeti, magyar nemzeti múzeumi tanács, a muzeumok és könyvtárak országos tanácsa és főfelügyelősége, az országos műemlékek bizottsága, országos gazda-, országos vízügyi műszaki tanács, orsz. állategészségügyi tanács, közegészségügyi és igazságügyi orvosi tanács, valamint az országos ipar- és kereskedelmi szakoktatási tanács, és az országos ipartanács tagjai, a budapesti kir. egyetem és műegyetem tanárak. T. képviselőház ! Ha a kivánt törvényjavaslat meg lesz, akkor egyes politikai állások, igy a főispáni állás is ki fog vétetni. (Olvassa) : »A 8. §. kiegészítendő egy uj bekezdéssel, mely rendeli, hogy országgyűlési képviselő képviselői megbízatásának tartama alatt nem nyerhet czimet, kitüntetést, rendjelet. A ház a törvényjavaslat előterjesztéséig is az 1848 : III. t.-czikkben szabályozott ministeri felelősségre való hivatkozással megtiltja a kormánynak, hogy országgyűlési képviselőt kitüntetésre, czim, vagy rendjel elnyerésére tejeszszen fel«. (Helyeslés halfelől.) Tisztelettel kérem a házat, méltóztassék indítványomat napirendre, illetőleg tárgyalásra kitűzni. (Helyeslés a haloldalon.)
