Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-459
459. országos ülés 1909 október 12-én, kedden. 437 Elnök: Ki következik? Zlinszky István jegyző: Lázár Zoárd! Lázár Zoárd: T. képviselőház! Az előttem szólott Fenyvesi Soma t. képviselőtársam jogi érvelését nem tehetem magamévá, nem pedig azért, mert magánvádas ügyekben a járásbirószágnak kötelessége nyomozás nélkül is kitűzni a tárgyalást. A tárgyalásra nem kell, bogy a képviselőt megidézze, hanem igenis meg kell, hogy idézze a tanukat és a tanuk vallomása alapján kell, hogy a maga felterjesztését megtegye. (Ugy van!) Hiszen ha valaki akarja, egy képviselőt vérig zaklathat, (Ugy van! Ugy van!) feljelentést tehet ellene az ország 300 járásbíróságánál és a biróság nem is keresheti azt, hogy vájjon az a feljelentés valódi név alatt van-e beadva vagy pedig álnév alatt, sem azt nem tudhatja, vájjon a hivatkozott tanuk minő vallomást fognak tenni. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Ebben az esetben tehát kétségtelen, hogy a képviselőt nagyon is nagy mértékben lehet zaklatni. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Ez volt a mentelmi bizottság álláspontja már a múlt időben is, a mikor ex-re az álláspontra helyezkedett magánvádas ügyekben, a hol csupán feljelentés van. de a hol nyomozati iratok nincsenek és igy nem bírálhatja el a képviselőház azt, vájjon fenforog-e az okozati összefüggés a cselekmény és a képviselő személye között. (Ugy van! balról.) Ennek következtében kérem a t. képviselőházat, méltóztassék elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát. (El.énlc helyeslés balfelöl.) Zlinszky István jegyző: Kelemen Samu! Kelemen Samu: T. képviselőház! Fenyvesi Soma t. barátomnak és az imént felszólalt Lázár Zoárd barátomnak felszólalásai azt mutatják, milyen nehéz dolog jogi kérdésekben — ha azok közjogi jelentőségű kérdések is — olyan álláspontra helyezkedni, a minőre Fenyvesi Soma t. barátom helyezkedett, hogy ez kétségtelen, ez vitát nem tűrő dolog, ez annyira világos, hogy ezen vitatkozni sem lehet . . . Ez a két ellentétes felszólalás azt bizonyítja, hogy ezek a jogi kérdések nagyon finomak, a melyeket nagy figyelemmel kell vizsgálódás tárgyává tenni, hogy helyes álláspontot foglalhassunk el. Fenyvesi Soma perjogi kifogásokat támasztott elsősorban és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a büntető perrendtartás értelmében ezeknél a járásbirósági ügyeknél nyomozatnak helye nincs. A törvény — fájdalom — világosan megczáfolja Fenyvesi barátomnak ezt a kijelentését. A büntető perrendtartásnak 528. §-a, a mely a járásbirósági eljárásra vonatkozik, ezt mondja: »A nyomozás a mellőzhetetlenül szükségesekre szorítkozik.« Tehát van nyomozás, hanem ez a nyomozás a mellőzhetetlenül szükségesekre szorítkozik, A következő bekezdés • azután azt mondja: »Az eljárás rendszerint a tárgyalás határnapjának kitűzésével indítandó meg.« Ennek a két bekezdésnek egybevetése tehát azt mutatja, hogy rendes körülmények között közönséges esetekben egybeolvad a tárgyalás megkezdése a nyomozás megkezdésével. Kivételes jellegű esetekben azonban ez a czenzura életbelép és a nyomozás elválasztandó magának a tárgyalásnak megkezdésétől. A büntető perrendtartás tehát, a mint itt bátor voltam kimutatni, czáfolatát nyújtja az ő fejtegetéseinek. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Hogy egyéb szempontokból mennyire helytelen t. barátom felfogása, azt igen jól világította meg Lázár Zoárd iménti felszólalása. Méltóztassék azzal tisztába jönni: nem akarunk mi itt különös kiváltságokat a képviselőnek, de nem akarjuk a képviselői jogoknak jogtalan korlátozását sem. Már most, különösen súlyos politikai viszonyok közt, megtörténhetik, hogy egy képviselő ellen tömeges feljelentéseket adnak be, (Zaj.) a melyek alapján kibocsátott idézések folytán annak a képviselőnek kötelessége az illető tárgyalási határnapon megjelenni, annál is inkább, mert bűnvádi perrendtartásunk egyes rendelkezései ismerik a távollétben való elitélést is. Ha már most az illetőnek meg kell jelenni, akkor ő e feljelentéssel már képviselői hivatása teljesítésében van korlátozva. Joggal követelhetjük meg tehát a nyomozat előzetes megejtetését, hogy igy kiderittessék, van-e vala'melyes összefüggés a képviselő személye és a közt a ténykedés közt, mely a feljelentés alapjául szolgál. Ha ezt az összefüggést meg lehet állapítani, akkor van az eljárás rendes menetének helye, akkor majd az illetőt esetleg felmentik, esetleg elitélik. Ily körülmények közt miután nézetem szerint megfelel a mentelmi jog hivatásának az a jelentés, a melyet Baloghy Ernő előadó ur beterjesztett és miután nemcsak, hogy nem ellenkezik a bűnvádi perrendtartás elveivel, hanem egyenesen azokon alapszik: a mentelmi bizottság jelentésének elfogadását kérem. (Helyeslés a szélslíbaloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Baloghy Ernő előadó: Fenyvesi Soma képviselő ur egy preczedensre hivatkozott, a mely a képviselőház múlt ülésén történt. Ezzel szemben hivatkozom arra, a mit Fenyvesi képviselő ur épen a képviselőház múlt ülésén mondott, hogy tudniillik mentelmi ügyekben preczedensek szerint indulni nem lehet, hanem minden esetet a maga egyéni mivoltában kell megbírálni. (Helyeslés.) Ha pedig ez az eset szó szerint olyan is lenne, mint a másik eset, akkor azt vagyok bátor mondani, hogy a képviselőház a
