Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-459

436 45.9. országos ülés 1909 október 12-én, kedden. hogy mivel a járásbíróság előtti eljárásban nyomozásnak nincsen belye, ennek következtében nem lebet kívánni azt, bogy azért, mert országgyűlési képviselő ügyéről van szó, minden esetben nyomozás tartassák. Hogy a t. házat teljesen tájékoztassam a tekintetben, hogy a mentelmi bizottság ezen álláspontja jog- és perrenclellenes, bátor leszek a törvény vonatkozó szakaszait felolvasni, mert ebből kétségtelenül konzekvenczia folyik, hogy a mentelmi bizottság azon álláspontja, hogy nyomozatot minden egyes esetben, mikor országgyűlési képviselő ellen a járásbíróság előtt tétetik feljelentés, tarthatatlan és jogászilag indokolatlan. A bűnvádi perrendtartás ott, a hol a járásbíróság előtti eljárásról szól, nevezetesen az 525. §-ban azt mondja, hogy (olvassa): »Mikor feljelentés tétetik, a járásbiró egyidejűleg teljesiti a bűnjelek megőrzése vagy a terhelt szökésének megakadályozása végett, illetőleg letartóztatása következtében halasztást nem tűrő intézkedéseket.* Ott, a hol becsületsértésért vagy rágalmazásért tétetik feljelentés, ha ennek szüksége fenn nem forog, a bűnvádi perrendtartás értelmében a bíróság semmi egyéb intézkedést nem tehet, mint hogy tárgyalást tüz ki, mert a perrendtartás értelmében a járásbíróság előtti eljárás a feljelentés következtében a tárgyaláson indul meg. De hogy a járásbíróság nincs is abban a helyzetben, hogy akkor, a mikor főmagánvádló indítványáról van szó, nyomozást teljesíthessen, az a bűnvádi perrendtartás 83. §-ából világosan következik. T. i. az a 83. §. azt mondja, hogy (olvassa): »A nyomozás tárgya: azoknak az adatoknak kipuhatolása és megállapítása, melyek a vád emelése vag}

r nem emelése kérdésében a vádló tájékozására szükségesek. A nyomozás e határon tul nem terjedbet.« Kérdem most már a t. háztól és az előadó úrtól, hogy ott, a hol főmagánvádló teszi a feljelentést, becsületsértés és rágalmazás esetében, a hol ő tehát tudatában van annak, hogy rendelkezésére állanak azok az adatok, a melyek alapján feljelentést tesz — hogyan jön a járásbíróság abba a helyzetbe, hogy kutasson adatokat, a melyek a vádló tájékoztatására szükségesek, azért, hogy vádat emeljen vagy

r ne emeljen, a mikor ő már vádat emelt, tehát tudatában és birtokában van azoknak az adatoknak, a melyekre szüksége van. De hogy mennyire veszedelmes a mentelmi bizottság álláspontja, . . . Egy hang (balfelöl): Veszedelmesnek nem veszedelmes! Fenyvesi Soma: . . . nem veszedelmes az illető képviselőre vonatkozólag, de a jogrendre nézve nagyon is veszedelmes, mert a mentelmi jognak nem az a feladata, hogy a képviselőnek privilégiumot biztosítson abban a tekintetben, hogy minden ügyben, a mely a járásbíróság előtt folyik, egyáltalában ne legyen megidézhető. Ha pedig a mentelmi bizottság álláspontja megáll, akkor a következő fog történni: bűnvádi feljelentést tesz valaki becsületsértésért, rágalmazásért, könnyű testi sértésért, vagy bármelyik cselekedetért, melyet a járásbíróság előtt tárgyalnak. A járásbiró a perrendtartás értelmében tárgyalást tüz ki. (Nagy zaj balról.) Elnök: (csenget) Csendet kérek! Fenyvesi Soma: Ez ellen jogorvoslatnak helye nincs, akkor idejön az ügy és a mentelmi bizottság azt mondja, hogy daczára annak, hogy bűnvádi feljelentés van; daczára annak, hogy mindazok az adatok elő vannak adva, a melyek a tárgyalás rendjén fognak bebizonyíttatni, nem adja ki a képviselőt, mert nyomozat nem tartatott. Minthogy pedig a feljelentés alapján a biró jogosan tagadja meg a nyomozatot, ebből az következik, hogy a járásbíróság elé tartozó bűnügyben képviselőt soha megidézni nem lehet. (Zaj balról.) Elnök : (csenget) Csendet kérek! Fenyvesi Soma: Minthogy tehát ez olyan jmvilegiumot tartalmazna, a mely a perrendtartás szellemével ellenkezik, mert a perrendtartás világos intézkedése szerint a járásbíróság előtti eljárásban tárgyalással kezdődik az eljárás és minthogy taxatíve fel vannak sorolva azok az esetek, a mikor nyomozatnak van helye, ennek következtében a mentelmi bizottság álláspontja téves. Utalok arra, hogy már a főügyészségnek a figyelmét nem kerülte el az, hogy a t. ház hasonló esetekben ingadozó prakszist követett és . . . (Zaj!) Einök : (csenget) Csendet kérek! Fenyvesi Soma: . . . ezekkel a megkeresésekkel a kir. főügyészség felhívja a t. ház figyelmét arra, hogy ezekben az esetekben nyomozatnak egyáltalán nincsen helye. Minthogy tehát a ház tegnapelőtt szórólszóra azonos esetben ugyanezen képviselővel szemben kimondotta azt, hogy a feljelentés alapján, a melyben a bizonyítékok felsoroltattak, felfüggeszti a mentelmi jogot; minthogy a t. ház Bene István orsz. képviselő mentelmi ügyében azt az elvi álláspontot foglalta el, hogy járásbíróság előtti eljárásban csak akkor van nyomozásnak helye, ha feltétlen szükség merül fel, ennélfogva a t. ház csak inkonzekvens a tegnapelőtti határozatával és már elfoglalt elvi álláspontjával szemben és világosan jaerrendellenes, ha arra az álláspontra helyezkedik, a melyet az előadó ur képvisel, s ezért azt a tiszteletteljes indítványt teszem, hogy a mentelmi bizottság javaslatának elvetésével jelen esetben Mrksity Jása orsz. képviselő mentelmi joga függesztessék fel. (Helyeslés és ellenmondások balfelöl. Molnár Jenő: A másik volt a tévedés, ez a jó!