Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-458

414 456'. országos ülés 1909 nak megsértése tárgyában . . . kelt és hozzám folyó évi . . . érkezett nagybecsű megkeresésére, van szerencsém tisztelettel a következőket válaszolni. A nevezett országgyűlési képviselő által az október 12-én tartott képviselőházi ülésben felhozott esetekről hozzám sem hivatalos jelentés, sem panasz nem adatott be, ennélfogva adatok nem állván rendelkezésemre, nem vagyok abban a helyzetben, hogy az ügyben bármily felvilágosítást szolgáltathatnék.* Aláírva a belügyminister. Szkicsák Ferencz: Az még májusi eset, és ezt októberi esetre vonatkoztatják! (Zaj. Elnök csenget.) Hédervári Lehel előadó: A belügyminister, mert hozzá sem panasz, sem feljelentés nem érkezett, adatot nem bocsátott rendelkezésünkre. Felhívtuk tehát a nevezett országgyűlési képviselőt, hogy terjeszsze elő az ő bizonyítékait, ebből a ezólból idézést is küldtünk ki. A képviselő ur a bizottság előtt nem jelent meg és nem adott módot arra, hogy tanukat kihallgathassunk és a vizsgálatot lefolytathassuk. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) De eltekintve ettől, a jelen eset elbírálásánál nekünk igenis disztingválnunk kell, még pedig olyan irányban, hogy mi a mentelmi jogot sohasem tartottuk egyes képviselő vagy csoport privilégiumának . . . Szatmári Mór: Nem is szabad! Hédervári Lehel előadó: . . . hanem tartottuk mindig az alkotmány olyan nagy fundamentális jogának, a melyet mi mindig a nagy alkotmányosság és a nagy nemzeti állam szempontjából néztünk. (Helyeslés a baloldalon^ Ebből a perspektívából és ebben a reláczióban őrizzük mi ezt a nemzeti jogot. A mentelmi jognak igazi liberális magyarázata az: minél kevesebb különbséget tenni képviselő és nem képviselő között; mert mihelyt disztingválunk és több jogot, prerogativát adunk a képviselőnek, mint a nem képviselőnek, maga a törvényhozás járna elől példával arra, hogy a saját maga hozta törvények alól mentesittessenek a képviselők. (Mozgás.) Az államrend és alkotmányosság szempontjából beszélek és épen azért a mentelmi jogot mindig a meghatározott eset szerint minősítjük. (Mozgás.) Mentelmi jogi esetnél nincs hivatkozás arra, hogy mi történt azelőtt, volt-e már határozat ; minden mentelmi jogi esetet a saját beállításával konkretizálva bírálunk el, és e bírálatban, a mig én tagja leszek a bizottságnak, tessék elhinni, a döntő nem a képviselő működése, hanem a nemzeti állam eszméje lesz. (Helyeslés a baloldalon. Mozgás jobboldalon.) Már most méltóztassék elképzelni oly esetet, hogy egy fellármázott és felizgatott választókerületben, mint a hogy kitűnt, hogy a verbói az volt, hiszen vér is folyt ott. mi volna, ha preventív intézkedéseket nem lehetne alkalmazni, mert október 9-én, szombaton. képviselőkről van sző. (Igaz! a baloldalon.) A közcsend és közrend érdekében sem írom alá ezt, és van bátorságom megmondani e helyről, hogy ha közvetlen veszély mutatkozik arra nézve, hogy a képviselő talán visszaélve az immunitással nagyobb bajokat és károkat okozhat, igenis szükséges az intervenczió. (Helyeslés a baloldalon. Zaj a középen. Elnök esengd.) Arra nézve pedig megnyugtathatom a ház t. tagjait, hogy ezt az elintézést nem lehet ráhúzni más előállható dolgokra. Minden esetet külön bírálunk el és nem képzelhető oly bizottság a mely akkor, a mikor nem nemzetellenes, hanem magyar ügyről van szó, és a képviselő személyes szabadsága korlátozva van, nem hozná meg a maga nemzeti, de egyszersmind igazságos határozatát. (Mozgás.) Lukács László: A maga nevében vagy a bizottság nevében beszél? Hédervári Lehel előadó: Akkor, a mikor itt válaszolok a felhozott indokora, a magam nevében beszélek, de a mikor pártolásra és elfogadásra ajánlom a mentelmi bizottság jelentését, a bizottság nevében beszélek. Ajánlom, méltóztassék a bizottság javaslatát elfogadni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Szemben a mentelmi bizottság javaslatával, két határozati javaslat nyújtatott be, egyiket Lukács László képviselő ur. Kérem felolvasni. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa): »Határozati javaslat. A ház nem fogadja el a Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi ügyében a mentelmi bizottság javaslatát, és utasítja a nevezett bizottságot, hogy a Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő által bejelentett mentelmi jogsértés ügyében indítsa meg a vizsgálatot és a vizsgálat során felmerült tényadatok alapján tegyen a háznak javaslatot.« Elnök: A másik határozati javaslatot Suciu János adta be. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa) : »Inditványozom, hogy Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését állapítsa meg a t. ház.« Elnök : T. ház ! A kérdést ugy szándékozom feltenni, hogy természetszerűen és házszabályszerűén elsősorban a mentelmi bizottság javaslatára teszem fel a kérdést. Ezzel szemben fogom feltenni a most felolvasott két határozati javaslatot. A mennyiben méltóztatik a t. háznak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, mindkét határozati javaslatot elesettnek fogom nyilvánítani. Ha pedig nem méltóztatnak elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, akkor a két határozati javaslatot egymással szembe fogom állítani és ugy fogom feltenni a kérdést. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a kérdést ugy tegyem fel ? (Igen !)