Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-458

458. országos ülés 1909 október 9-én, szombaton. 415 Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik a mentelmi bizottság javaslatát, szemben Lukács és Suciu képviselő urak elleninditványával elfogadni: igen vagy nem 1 (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem most már azokat, a kik nem fogadják el a mentelmi bizottság javaslatát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Mozgás a középen.) Kisebbség. A képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ennélfogva Lukács László és Suciu János képviselő urak elleninditványai elesnek. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1161) Nagy Emil és Farkasházy Zsigmond országgyűlési képviselők mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó: A budapesti kir. főügyészség Nagy Emil, valamint Farkaskázy Zsigmond orsz. képviselőknek a btk. 296. §-ába ütköző párviadal vétsége miatt kéri mentelmi joguk felfüggesztését. Minthogy a megkeresés illetékes hatóságtól jött, és büntetendő cselekmény tényálladéka látszik fenforogni, a bizottság javasolja, hogy méltóztassék nevezett országgyűlési képviselők mentelmi jogát felfüggeszteni. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki, és ennek alapján kimondom, hogy Nagy Emil és Farkasházy; Zsigmond képviselők mentelmi joga ezen esetben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1162) Vlád Aurél országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó : T. ház ! Vlád Aurél országgyűlési képviselő a képviselőház 1907. november 16-án tartott ülésében a mentelmi jog megsértését jelentette be (Halljuk! Halljuk!), előadván, hogy 1907. november 12-én Nagyrápolt községben a megyebizottsági tagok választásánál a főszolgabíró a csendőröket utasitotta, hogy őt és még két társát, szászvárosi lakosokat, utasitsák ki a község területéről. Ezt a rendeletet azonban végre nem hajtották, de nevezett képviselő a mentelmi jog megsértését abban találja, hogy ha eltávolításuk nem is foganatosíttatott, de az utasitás erre nézve megtörtént. A bizottság nem lát fenforogni oly ténykörülményt, mely nevezett képviselőnek törvényhozói működését jelen esetben még csak érintette volna is. A bizottság ezért a mentelmi jog sérelmét nem látja fenforogni és inditványozza, hogy a ház az ügy felett térjen napirendre. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy a ház az ügy felett napirendre tér. Következik a mentelmi bizottság jelentése Mezőfi Vilmos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 1163). Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó: T. képviselőház! A szerencsi járás főszolgabirája felterjesztésében Mezőfi Vilmos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, mert a Kovács Alajos és társai elleni mezőgazdasági munkásizgatás miatt folyamatba tett eljárást Mezőfi Vilmos orsz. képviselőre is ki akarja terjeszteni. Minthogy az előterjesztett adatok semmi támpontot sem szolgáltatnak arra, hogy a Kovács Alajos és társai ellen izgatás miatt folyainatba tettügyben Mezőfi Vilmos orsz. képviselőnek bárminemű szerepe lett volna, hogy nevezett bármel}ténykedése egy deliktummal okozati összefüggésben lenne, a bizottság ugy találja, hogy a jelen esetben zaklatás esete forog fenn s a mentelmi jog felfüggesztését nem javasolja. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen.) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy Mezőfi Vilmos képviselő mentelmi joga ezen esetben nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő kétrendbeli mentelmi ügyében (írom. (1164). Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó: T. ház! Szkicsák Ferencz orsz. képviselő mentelmi jogának megsértéséről tett jelentést, előadván, hogy 1906. szeptember 8-án Novoty községben beszámolója alkalmával a kiküldött hatósági közeg tőle a szót ok nélkül megvonta és a gyűlést feloszlatta. LFgyancsak előadta, hogy Breza községben a kiküldött hatósági személy őt ugyanolyan bánásmódban részesitette. A bizottság mindkét esetet megvizsgálván, a mentelmi jog sérelmét nem állapitotta meg, mert a közigazgatási hatóságnak nemcsak joga, de kötelessége is, hogy akkor, mikor állam- és nemzeteüenes izgatásról van szó, éljen azzal a jogával, hogy a közrend érdekében a gyűlést beszüntethesse, mert a szólásszabadság még nem adhat jogot arra, hogy magyar területen a magyar állameszme ellen bárki is izgasson, de legkevésbbé a magyar országgyűlés képviselőházának a tagja. Slicill János: Tehát szájkosár valamennyi nemzetiségnek 1 Elnök: Szólásra van-e valaki feliegyezve ? Zlinszky István jegyző: Lukács László! Lukács László : T. képviselőház ! A t. mentelmi bizottságnak ezen javaslata ikertestvére a másik javaslatnak. Épen olyan könnyű szerrel vállalkozott, mint lehetetlenségnek az elérésére a második esetben, mint äz első esetben. Itt is egy egyszerű tényről van szó, a melyet a képviselő